Kerítésen innen
Orbán és csapata utolsó rohama: ikszelj magyar, a túlélésedért – Ellenjavallat: olvass a Fidesz-sorok között
Ha több mint kétmillió embernek fontos a Voks2025-ös véleménynyilvánító szavazás, akkor valószínűleg a többieknek is az, ezért azt javaslom, hogy mindenki adja le a szavazatát – mondta Orbán Viktor kormányfő a Kossuth Rádió reggeli műsorában pénteken. A békési traktorosokat az olcsó gabonával, a budapesti pincéreket az állásuk elvesztésével riogatta a miniszterelnök, szerinte ugyanis a óriási veszélyekkel járna Ukrajna uniós csatlakozása. Hogy személy szerint neki és a többi kormány-közszolgáknak miért fontos mindez, arra nem tért ki…..
Most, vagy soha?
Orbán Viktor szerint azért most kell Ukrajna csatlakozásáról véleményt nyilvánítani, mert most döntenek erről.
Ha az Európai Unió elindul egy úton, akkor nem lehet megállítani. Ez egy olyan úthenger, amely ha sebességbe kapcsol, akkor nem lehet letéríteni az útjáról, letol mindenkit a pályáról
– fogalmazott. Lefordítva, hátha valaki nem érti:
- egy békési traktorosnak azzal kell szembenéznie, hogyha Ukrajnát felveszik az Európai Unióba, akkor nem lesz pénz földalapú támogatásra. Ha pedig a magyar gazda megtermeli gabonát, akkor nem tudja majd eladni, mert nem tud versenyezni az ukrán gabona olcsó árával.
- Egy budapesti pincérnek pedig arra kell gondolnia szerinte, hogy azt a munkát, amit elvégez most 600-700 ezer forintért, azt az ukránok elvégzik majd 500 ezer forintért, a magyar pincér pedig elveszti az állását. Márpedig a kormányfő szerint Ukrajna csatlakozása esetén több százezer ukrán érkezne Magyarországra.
<< Olvassa cikkeinket a Facebookon, az Instagramon, a Linkedinen, a Truth-on és a Google hírei között is! >>
„Gyűlölet Szerencsekerék”
A Vastagbőr közösségi oldal írója egészen másként látja a helyzetet:
„Ma lezárul a közpénzből hirdetett, közpénzből lebonyolított állami álnépszavazásnak álcázott Fidesz pártszavazás. Az emberekkel elhitették a 3 hónapos agyrohasztó kampánnyal, hogy ha nem szavaznak, akkor Ukrajna már szeptemberben az EU-tagja lesz és már az újévet sem éljük meg, mind maghalunk, Magyarország pedig elpusztul.
Ezt a Fidesz már háromszor eljátszotta, semmi mást nem tud már csinálni:
- 2014: Brüsszel eltöröli a rezsicsökkentét, mind meghalunk.
- 2018: Jönnek a migránsok, oda egyenesen a magyar zsákfaluba, elveszik a munkátokat, mind meghalunk.
- 2022: A frontra vinné az ellenzék a magyarokat, ők ott mind meghalnak, idejön a háború, mind meghalunk.
Hogy mi a Fidesz víziója Magyarországról, hogyan képzelik el az országot 4-8-12 év múlva arról semmit nem tudunk, ilyennel nem kampányoltak, választási programjuk nem is volt, még ígéret szintjén sem.
„Szavazz a Fideszre, különben meghaltok és vége lesz az országnak is. És gyűlölj valamit, négyévente megmondjuk hogy kit és mit.”
Szerencsére egyre kevesebben dőlnek be ennek, de a végtelen közpénz és a propaganda ereje nem lebecsülendő. Most éppen Ukrajna az aktuális gyűlölendő célpont, ezt pörgette ki a Gyűlölet Szerencsekerék a Karmelita válságtermében.
Gyorsítva veszik fel Ukrajnát az EU-ba, ha Karcsi bácsi Püspökladányban nem szavaz, akkor Orbán Viktor miniszterelnök úr nem tud mit csinálni!
De vajon ez így van-e?
Lattmann Tamás nemzetközi jogász készített egy egyszerűsített (!) ábrát az amúgy roppant bonyolult csatlakozási folyamatról:
„Tartottam egy előadást uniós csatlakozás témában, ahhoz csináltam ezt az ábrát az EUSZ és a gyakorlat alapján, ha valaki meg tudja mutatni nekem benne, hol van a gyorsított eljárás, amivel pl. meg lehet kerülni a tagállami parlamenteket a végén, annak fizetek egy sört. Nem, hármat, az általa választott helyen és időben. (Ja és jelezném, hogy arra nem tér ki az ábra a zsúfoltság elkerülése érdekében, hogy a csatlakozási tárgyalások során minden egyes fejezet tárgyalását a Tanács, azaz a tagállamok EGYHANGÚ szavazása kell zárjon.”
Nincs olyan hogy „gyorsított csatlakozás”, akárhányszor hörgi bele ezt a kamerába Menczer Tamás. A csatlakozási folyamatot az EU-s jogszabályok szabályozzák ami így néz ki:
- „Az Unióhoz csatlakozni kívánó országnak a kérelmet a Tanácshoz kell benyújtania, amely véleményezést kér a Bizottságtól.
- A Parlament értesítést kap a kérelemről.
- Amennyiben a Bizottság döntése kedvező, az Európai Tanács – egyhangúlag – úgy határozhat, hogy tagjelölt státuszt biztosít a szóban forgó országnak.
- A Bizottság ajánlását követően a Tanács – ismét egyhangúlag – határoz arról, hogy megkezdjék-e a tárgyalásokat.
Az uniós jog egésze (az „uniós vívmányok”) több mint 30 politikai fejezetre oszlik.
- A tényleges tárgyalások megkezdése előtt a Bizottság átvilágítási jelentést készít minden fejezethez.
- A bizottsági ajánlás alapján a Tanács egyhangúlag határoz arról, hogy megnyisson-e további tárgyalási fejezeteket, illetve témaköröket vagy sem.
- Amennyiben megfelelőnek ítéli az elért haladást, a Bizottság ajánlatot tehet a fejezet vagy témakör „ideiglenes lezárására”.
A Tanács ekkor ismét egyhangúlag határoz, figyelembe véve a jogállamiság terén elért általános eredményeket. Amikor a tárgyalások valamennyi fejezet vagy témakör esetében lezárulnak, a feltételeket – beleértve az esetleges védzáradékokat és átmeneti intézkedéseket – beépítik az uniós tagállamok és a csatlakozó állam közötti csatlakozási szerződésbe.
A csatlakozási szerződést csak a Parlament beleegyezését és a Tanács egyhangú jóváhagyását követően lehet aláírni. A csatlakozási szerződést ezután minden szerződő állam – beleértve a csatlakozó országot is – saját alkotmányos előírásainak megfelelően (a nemzeti parlament vagy népszavazás által) megerősíti.”
A csatlakozási tárgyalások során 35 fejezetet kell megnyitni, amikhez a Tanács egyhangú döntése kell
Amikor végeztek egy fejezettel akkor azt lezárják, amihez megint a Tanács egyhangú döntése kell. Ha végeztek mind a 35 fejezettel, akkor a csatlakozási szerződést szintén csak a Tanács egyhangú döntésével lehet aláírni.
A Tanácsban pedig ki ül vétójoggal? Orbán Viktor. Bármikor megvétózhatja az egész csatlakozási folyamatot.
A legújabb fideszes hiszti, hogy a Prüsszel mesterkedik, hogy ne legyen vétójog a csatlakozási tárgyalások során, hogy Orbán ne tudjon vétózni. Lattmann Tamás szerint:
„Meg lehet vonni egy tagállam szavazati jogát, DE egy új tagállam felvételéhez nem egyszerűen CSAK annak támogató szavazatára van szükség a Tanácsban, HANEM arra is, hogy az az alkotmányos előírásainak megfelelően megerősítse a csatlakozási szerződést. Ez nem egyszerűen az alapító szerződésekből fakadó kötelezettség, hanem nemzetközi jogi evidencia. Ez pedig nem „szavazati jog”, ezt nem lehet „megvonni”.”
Végezetül pedig néhány tény:
A legutolsó ország ami csatlakozott az EU-hoz Horvátország volt, 2011-ben. 14 éve nem csatlakozott senki, pedig van tagjelölt bőven. Jelenleg 9 tagjelölt státusszal rendelkező ország van:
- Törökország (1999 óta),
- Észak-Macedónia (2005),
- Montenegró (2010),
- Szerbia (2012),
- Albánia (2014),
- Ukrajna (2022, Orbán vétózhatott volna, de nem tette, hanem kiment kávézni, ekkor még biztos nem tudott az ukrán maffiáról meg szervkereskedőkről),
- Moldova (2022),
- Bosznia (2022),
- Grúzia (2023).
A horvát csatlakozási folyamat amúgy elég gördülékenyen ment, mégis 2005-ben nyitották meg az első csatlakozási fejezetet, és az összes fejezetet 2011-ben sikerült lezárni (6 év). Ezután aláírták az uniós csatlakozási szerződését, majd kezdetét veheti a ratifikációs folyamat, aminek végén 2013. július 1-én lett Horvátország az EU tagja. Mivel 2004-ben lett tagjelölt, így a folyamat tagjelöltből EU-taggá 9 évig tartott. Ukrajna megkapta a tagjelölti státuszt 2022-ben, de ez inkább csak egy gesztus volt a háború kitörése után 4 hónappal. Azóta még egy csatlakozási fejezetet sem tudtak kinyitni.
Ezzel az egésszel amúgy Orbánék tökéletesen tisztába vannak, főleg hogy az előző Bizottságban magyar volt a bővítési biztos.”
Szerző
