Kerítésen innen
Zavart okoz a kötelező keresztényvédelem
Váratlanul érte az alaptörvény módosítása az állami szerveket. A Népszava által megkérdezettek jelentős része legalábbis jobbnak látta, ha hallgatásba burkolózik.
Szűkszavú válasz
Tájékoztatom, hogy az ügyészség a vonatkozó törvények pontos betartásával jár el – reagált szűkszavúan a lapnak Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség sajtószóvivője.
Kérdések sora
A hetedszer is módosított alaptörvény már az állam minden szervének kötelességévé teszi Magyarország keresztény kultúrájának védelmét. Vajon az adott szervezet milyen módon készül eleget tenni a keresztény kultúra védelmére vonatkozó alaptörvényi kötelezettségnek? Szükséges-e ehhez valamilyen speciális intézkedés? Milyen – elvi vagy gyakorlati – esetekben szorul védelemre a keresztény kultúra? És milyen módon kívánják védeni az állami szervek a keresztény kultúrát, ha tevékenységük során nem keresztény emberekkel, szervezetekkel kerülnek kapcsolatba?
A mentősök a mohamedánt is ellátják
Bodnár Szandra, az Országos Mentőszolgálat kommunikációs munkatársa előrebocsátotta, hogy az egészségügyről szóló 1997-es törvény alapján a mentés igénybevételéhez való jog a Magyar Köztársaság területén – állampolgárságra vagy egészségbiztosítási jogviszony fennállására való tekintet nélkül – mindenkit megillet. Az Országos Mentőszolgálat természetesen fontosnak tartja valamennyi alaptörvényben rögzített jog, így a keresztény kultúra védelmét és tiszteletben tartását is – hangsúlyozta, ám ennek mikéntjéről nem árult el részleteket.
Az ÁSZ válaszából semmi új nem derült ki
Lényegesen nagyobb terjedelemben fejtette ki az Állami Számvevőszék álláspontját Horváth Bálint kommunikációs vezető, ebből azonban nem következik, hogy az eddigieknél több konkrétum derült volna ki.
Magyarország Alaptörvénye szerint az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, amely törvényben meghatározott feladatkörében ellenőrzi a központi költségvetés végrehajtását, az államháztartás gazdálkodását, az államháztartásból származó források felhasználását és a nemzeti vagyon kezelését – állapította meg. Az ÁSZ szervezetének és működésének részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg, tevékenysége során pedig – mint jogalkalmazó – mindenben az alaptörvény, valamint az egyéb vonatkozó törvények előírásai szerint és maradéktalan betartásával jár el.
Horváth Bálint leszögezte: az ÁSZ küldetése, hogy szilárd szakmai alapon álló, értékteremtő ellenőrzéseivel előmozdítsa a magyar közpénzügyek átláthatóságát és hozzájáruljon a jól irányított államhoz, teljesítve ezzel a Magyarország Alaptörvényében deklarált előírásokat.
Válasz nélkül
A Népszava összesen tíz helyre küldte el kérdéseit. Különösen kíváncsiak lettek volna arra, hogy milyen keresztényvédelmi elképzelései vannak az adóhatóságnak, a Magyar Államkincstárnak vagy például a rendőrségnek, de sehonnan nem érkezett válasz.
(Forrás: Népszava)
Szerző
Friss
- Holnap taxis tüntetés, lesz-e belőle „Taxisblokád?”
- Meggyalázták Charles Darwin sírját – Mi köze az evolúció atyjának a klímakatasztrófához?
- A jelenkor nem kitalált Hacsek és Sajója, a Lázár-Vitézy duó újra egymásba törölték a lábbelijüket
- Menczer Tamás víg napja
- Közlöny van róla, avagy Orbán Viktor távollétében is kézivezérel….
- Emlékeztetőül: hogy is volt a Szentkirályi-visszalépés Budapesten? Csak nem az esélytelensége volt az indok? Beijedt a Fidesz?
- A Kúria-elnök kissé felindulva: ‘ne tőlem féltsék a bírói függetlenséget!’
- Járatfejlesztés az ország fideszes alternatív fővárosának, Debrecennek a repülőterén
- Orbán-buktatás Palotás János forgatókönyve alapján: ‘2025-ös évünk beíródhat a magyar történelem pozitív fordulatainak emlékezetébe’
- Származása miatt diszkriminálni egy népcsoportot nem csak aljasság de törvénybe is ütközik – kommentelték a török vendégmunkások kitiltását a Park 74 diszkóból