Állati
Érzelmek és álmok a kutyák világában
Nemrégiben az állatorvosnál, a vizsgálóasztal alatt aludt egy frissen operált macska. Az én kutyám kimondottan utálja a cicákat. Bizony megijedtem, hogy mi fog történni. Legnagyobb ámulatomra, épp ellenkezője annak, mint amire számítottam. A macskákkal kifejezetten barátságtalan kutyusom aggódva, nyüszögve körbeszimatolta, lehúzta róla a takarót, s vigasztalóan nyalogatta az alvó macska orrát. Eszébe sem jutott, hogy itt fekszik az ellenség.
Kutya-empátia
Ugyancsak az én Bonifácommal esett meg, hogy tavaly meg kellett operálni. A műtét után hazamentünk, lefektettem egy pléddel letakart fotelbe. A fiam meg a lányom kutyája azonnal közrefogta és vigasztalta, gyengéden nyalogatta az orrát. Amikor először nem kellett ölben kivinnem a kertbe, hanem egyedül kiment, a két pajtása a bal- és a jobboldalán kocogott mellette, mintegy vigyázva rá. Amikor látták, hogy nincs baj, akkor engedték, hogy egyedül menjen tovább. De figyelték… Bevallom, ha nem látom mindezt, nem nagyon hiszem el…
Darwin szerint a kutyusoknak van tudatuk
Egy kutyakiképzőtől hallottam, hogy Charles Darwin meg merte kockáztatni azt a kijelentést, hogy a kutyának van tudata. Mert vajon mi játszódik le a kutyák fejében, mikor haldokló vagy sebesült társukat körbeállják, és figyelmesen bámulják? Ha valaki járt már állatkertben és látta a csimpánzok, magányosan ücsörgő orangutánok szemében a szomorúságot, aligha vonja kétségbe, hogy az állatok éreznek. 1976-ban Donald Griffin kutatásait érte támadás, mely szerint az állatoknak van értelmük és kritizálta a kutatókat, amiért olyan keveset foglalkoznak az állatok kognitív képességeivel.
Jane Goodall: a csimpánzok egyéniségek
Vajon miért lehet, hogy kutatók ennyire nem foglalkoznak az állatok, a kutyák viselkedésével? A magyarázatok szerint részben, mert félnek az antropormorfizmus vádjától. Másrészt talán az állatok viselkedésének és érzelmeinek kutatása nem túl hálás terület. Jane Goodall például egy tanulmányában azt írja, hogy a csimpánzoknak van egyéniségük. Ezzel pedig emberi tulajdonsággal ruházta fel a majmokat.
Az állatoknak igen összetett emocionális életük van
A laboratóriumi körülmények között végzett állatkísérletek elterjedésével az állatok érzelmi élete még inkább háttérbe került. Erre szükségük is volt a kutatóknak, akik fájdalmas kísérleteket végeztek az állatokon – kutyákon, majmokon – azt hangoztatva, hogy nem éreznek fájdalmat, vagy ha igen, az emberi fájdalomhoz nem hasonlítható. Az állatkísérletek mögött megbújó szakmai és anyagi érdekek talán szolgálhatnak némi magyarázattal arra, hogy miért ez a nagy ellenállás azzal az elképzeléssel szemben, miszerint az állatoknak igen összetett emocionális életük van. Ennek megfelelően, nem csak fájdalmat éreznek, hanem magasabb rendű érzelmek átélésére is képesek, mint például a szeretet, részvét, altruizmus, csalódottság és elvágyódás.
Igazából csak a gazdi tudja
Gondoljunk csak bele! Mikor reggel, munkába indulva, kilépünk a kertbe, ahol kutyánk örömmel rohan elénk és elkísér a kapuig, annak reményében, hogy ő is jöhet velünk. Amikor kiadjuk a „marad” vezényszót, szinte látni a szemében a reménykedést, majd a csalódottságot, hogy most nem lesz játék és várni kell, míg a gazdi hazaérkezik.
Talán eljön majd az a nap, amikor neurológiai szinten is bizonyítani lehet ezeknek az érzelmeknek a létezését. Addig azonban csak azok lesznek képesek megérteni a kutya és az ember közötti viselkedésbeli hasonlóságokat, akik igen nagy közelségben élnek velük.
Alvás előtt ágyazni kell
Amikor a kutya alváshoz készülődik, gyakran tapasztaljuk, hogy forgolódik, hosszan kaparja, rendezi az ágyát, majd kényelmesen elhelyezkedik. (Ez a jobbik eset, mert az én kutyám ennél tovább megy: leül az és fixíroz. Mindaddig, míg meg nem igazítom, ki nem simítom a pokrócot a fekhelyén.)
A kutya, a farkas képes álmodni
Az állatpszichológusok véleménye megoszlik arról, hogy a kutya álmodik-e vagy sem. Az utóbbi évek tapasztalatai, vizsgálati eredményei arra engednek következtetni, hogy a magasabb rendű állatok, mint a kutya, a farkas, képesek álmodni. Néha úgy tűnik, hogy a kutya álmában egy másik állatot hajszol, „szalad” nyüszít, morog, sokszor az orrát is mozgatja, mintha szaglászna. Ilyenkor egy EEG görbe a gyors periódus jellegzetességeit mutatja.
Emlékképek az álomban
Megfigyelték, hogy ha egy városi kutyát kimozdítanak megszokott életritmusából, akkor éjszaka sokkal élénkebben álmodik, mint máskor. Az álom tehát – úgy tűnik – nem egyszerűen az agyvelő üres tevékenysége, amely akkor keletkezik, ha valamely magatartás már rég nem fordult elő. Inkább arról lehet szó, hogy különböző fajtájú, újonnan szerzett, erősen ható emlékképekből áll valamilyen szabadon elgondolt tevékenységfajta.
A kutya érzékszervei – orra és füle – az alvás idején is élénken működik. Érdekes kísérletet végeztek ezzel kapcsolatban fáradt, alvó kutyákkal. Amikor olyan ragadozó állatoknak a szagát közvetítették feléjük, amelyek vadászatára őket speciálisan kiképezték, rögtön felugrottak, készen arra, hogy megvédjék magukat vagy támadjanak. Viszont ha háziállatok szagát juttatták el hozzájuk, nyugodtan aludtak tovább. Egy másik kísérlet során alvó kutya orra elé tettek kolbászt. Ugyan nem ébredt fel, de a rágó mozdulatokat egyértelműen elkezdte. Ez pedig azt mutatja, hogy a kolbász illata az agyában felidézte a kolbász képét, és ez indította be a rágó mozdulatokat.
Alvás közben morog és „fut”
Ha alszik, a legtöbb kutya összegömbölyödik vagy kényelmesen elnyújtózik. A fekvési póz, a különböző testhelyzetek az anatómiai sajátosságokhoz való igazodást jelentik. Az eb általában sokat tud aludni. S minél fiatalabb, annál többet. A felnőtt kutya – főként a lakásban tartott – jobbára igazodik az ember alvás-ébrenlét ciklusaihoz is. Alvás közben időnként teste megrándul, nyüszít, morog, sőt, időnként „fut” is. Úgy tűnik, mintha álmodna.
Az orrukkal álmodnak
Egyes viselkedéskutatók szerint a kutyák tulajdonképpen az orrukkal álmodnak. Alvás alatt az orr és a fül minden eseményt továbbít az agyba, amely regisztrálja és tudat alatt feldogozza környezetének felfogható jeleit. Ezért a kutya ébredéskor szinte azonnal tudja, mi történik körülötte, hiszen az agy „őrpontjai” a legfontosabb ingerekre – például veszélyre – felébresztik az agy többi részét is.
Feltételezhetjük, hogy a kutya tud álmodni, de az álom folyamatainak részleges, illetve teljes magyarázata még megoldásra vár. Az álomfejtés egyik nagy akadálya épp az, hogy a kutya nem tudja elmesélni álmait. Ezért az ő álmai még sok álmatlan éjszakát okozhatnak nekünk.
Szerző
További cikkek olvasása a szerzőtől, a nevére kattintva.
Friss
- „Ide figyeljenek emberek!” – Elmarasztaló ítélet egy meg nem törtét cselekmény után
- Óvodabezárási hullám Csepelen
- Már megint naivságunk áldozatai lettünk: felkészültek az illetékesek a havazásra
- Barátsághoroszkóp, itt és most
- Hull a hó és ez most (állítólag) nem érte váratlanul az illetékeseket – Mit jósol mára Pártai Lucia + orvosmeteorológia
- A Millenáris könyvfesztivál-mentes övezetté vált: 2025-ben nem engedi be az eseményt
- Juszt László heti matekja: az aktuális kormányadósság főszáma cirka 150.000.000 Euro
- 70.- forint/magyar kopf – Krausz Gábor segítséget kér
- Emberek, Orwell az 1984-et figyelmeztetésnek szánta, nem forgatókönyvnek
- Lebukott a hárommilliárdos számlagyár