Megvannak a felsőoktatási ponthatárok – Íme!

Szerda este 8 órakor hozták nyilvánosságra a 2018-as felsőoktatási ponthatárokat a felvi.hu honlapon, amelyre sokan az ország több pontján megtartott ponthatárváró rendezvényeken vártak. Idén közel 108 ezren jelentkeztek egyetemekre, főiskolákra.

Folyamatosan frissítjük….

A ponthatárokat a felsőoktatási intézmények az Oktatási Hivatal közreműködésével, annak informatikai algoritmusával határozzák meg, az eredményeket a felsőoktatási intézmények vezetői hagyják jóvá. Egy képzés ponthatárát az adott felsőoktatási intézmény kapacitása mellett a jelentkezők száma és eredménye is befolyásolja. Minél többen jelentkeznek magas pontszámmal egy szakra, annál magasabb lesz az adott szak ponthatára.

Az emberi erőforrások minisztere a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény alapján idén negyvenegy alapképzési, valamint osztatlan mesterképzési szak esetében a magyar állami ösztöndíjas képzésre történő felvételhez szükséges követelményt (minimumpontszámot) határozott meg.

Azt már előre lehetett tudni,

hogy nemzetközi tanulmányok szaknál 465, kommunikáció és médiatudomány szakon 455, pszichológia szakon 435 pontot kell elérni, osztatlan jogász képzésen 460, gazdaság- és pénzügy-matematika elemzés szakon legalább 440 pontot kell szerezni.

A ponthatárok határozzák meg, hogy a jelentkező melyik általa megjelölt képzésre kerül be. Mindenki csak egy helyre nyerhet felvételt, mégpedig az általa megjelölt jelentkezési helyek közül az első olyanra, amelynél a pontszáma eléri vagy meghaladja a megállapított ponthatárt.

Rekordszámú új hallgató az ELTE-n

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem a legnépszerűbb felsőoktatási intézmény lett a 2018-as felvételi eljárásban: közel tízezer, összesen 9744 új hallgató kezdheti meg tanulmányait itt szeptemberben, amely ezer fős növekedést jelent a tavalyi évhez képest.

A legnépszerűbb szakok között van a programtervező informatikus, a pszichológia, a jogász és a gyógypedagógia, de népszerűek az újonnan indult Gazdálkodástudományi Intézet és a szombathelyi Savaria egyetemi központ képzései is.

A felvettek harmada pedagógusnak tanul

Azt írták: az ország első számú pedagógusképző intézményeként az egyetemnek kiemelten fontos, hogy a felvettek harmada pedagógusnak tanul. Az osztatlan tanárszakokra felvettek száma is nőtt: míg 2017-ben 782-en, idén 881-en iratkozhatnak be.

Az ELTE kínálatában újonnan megjelent gazdálkodástudományi képzések népszerűsége „példátlan és várakozáson felüli”: a jelentkezések és a felvett hallgatók száma alapján a Gazdálkodástudományi Intézet képzései országosan a harmadik legnépszerűbbek ezen a területen.

A négy alapszakra és négy mesterszakra (kereskedelem és marketing, gazdálkodási és menedzsment, nemzetközi gazdálkodás, valamint pénzügy és számvitel alapszakok, valamint pénzügy, számvitel, vezetés és szervezés, továbbá a Master of Business Administration mesterszakok) 596 jelentkezőt vettek fel.

Közölték: a Savaria egyetemi központ szombathelyi képzési helyeire 654 új hallgató iratkozhat be. A legjelentősebb, csaknem kétszeres a növekedés az osztatlan tanárszakokon, valamint a gazdász szakokon, amelyeken csaknem háromszor többen kezdhetik meg felsőoktatási tanulmányaikat.

A legmagasabb pontszám a gyógypedagógiai szakra kellett

Új, hiánypótló képzésként jelentkezik 2018 szeptemberétől az informatikai kar autonómrendszer-informatikus képzése, valamint a természettudományi kar biotechnológia mesterképzése is, amely 10 hallgatóval indulhat el.

A közlemény szerint átlagosan a legmagasabb pontszámra a Bárczi Gusztáv gyógypedagógiai kar (404), a gazdálkodástudományi intézet (390) és az állam- és jogtudományi kar (382) szakjaihoz volt szükség, az alap- és osztatlan képzésekre felvett 7534 hallgató átlagpontszáma 400 volt.

A magyar jelentkezőknek angol nyelven indított képzéseken az előző évhez képest csaknem négyszer többen, 134-en kezdhetik meg tanulmányaikat.

Az ELTE budapesti képzési helyszínei közül a legtöbb fiatal a bölcsészettudományi karra (1845) érkezik, ezt a pedagógiai és pszichológiai kar (1162), majd a természettudományi kar (1115) követi.

Az egyetem legnépesebb szakja idén a programtervező informatikusoké (531), őket követik a jogászok (446).

A közleményben kitértek arra is, hogy az ELTE-n idén szükséges legmagasabb ponthatár 500 pont volt. Ezt annak kellett elérnie, aki német és nemzetiségi német nyelv és kultúra tanára – latin nyelv és kultúra tanára párosításon akar tanulni.

A Corvinus egyetemre csaknem három és fél ezer új diákot vettek fel

A Budapesti Corvinus Egyetemen az általános felvételi eljárásban 3418 hallgató jutott be a szeptemberben induló magyar és angol nyelvű képzésekre, az alapszakokra felvettek csaknem fele 440 feletti pontszámmal jelentkezett – olvasható az egyetem közleményében.

Az összegzés szerint a Corvinusra felvettek száma idén is nőtt, szeptemberben 2444-en iratkozhatnak be alapképzésre, 892-en mesterképzésre, 82-en pedig osztatlan képzésre. Az új hallgatók közül ősszel 2539-en állami ösztöndíjasként, 879-en pedig önköltségesként kezdhetik meg tanulmányaikat.

A legtöbb, 2406 jelentkezőt a gazdálkodástudományi karra vették fel.

A társadalomtudományi és nemzetközi kapcsolatok kar 739, a közgazdaságtudományi pedig 271 hallgatóval indíthatja el képzéseit 2018 őszétől.

A nappali képzésű, államilag finanszírozott alapszakokra 425 feletti átlagpontszámmal lehetett bejutni, de az önköltséges képzésekkel együtt is 412 feletti az átlag.

Közölték: nyolc képzésen 460, további tizenegyen 440 pont feletti a jelentkezési átlagpontszám, és 1591-en ezeken kezdik meg tanulmányaikat.

Extra, 470 pontot meghaladó átlagpontszámokkal a nemzetközi gazdálkodás (magyar nyelven) és a nemzetközi tanulmányok (angol és magyar nyelven) szakokra vettek fel hallgatókat.

A legtöbben (501-en) idén is a gazdálkodástudományi kar gazdálkodási és menedzsment szakképzésein kezdhetik meg a tanulmányaikat, szintén népszerű a pénzügy-számvitel (322 hallgató) és a nemzetközi gazdálkodás (233) szak.

A közgazdaságtudományi kar magyar nyelven meghirdetett alkalmazott közgazdaságtan szakára idén harmadával több hallgatót vettek fel, mint tavaly, de így is meglehetősen magas pontszám (428) kellett a bejutáshoz. A kari átlag pedig az államilag finanszírozott, nappali képzésen 431 pont.

A legtöbb, 466 pont idén is a nemzetközi tanulmányok alapszakra bejutáshoz kellett.

A társadalomtudományi és nemzetközi kapcsolatok karon induló képzésekre alapszakon, államilag finanszírozott formában csak 425 feletti pontszámmal lehetett bekerülni.

Jelezték: egyes szakokon még van lehetőség pótfelvételire a székesfehérvári képzési helyeken. A pótfelvételi iránt érdeklődők az egyetem honlapján és a felvi.hu-n tájékozódhatnak a pontos feltételekről és határidőkről.

A Műegyetemen ötezer új hallgató kezdheti meg tanulmányait

Az intézmény azt közölte, hogy idén is magas felvételi pontszámokat állapítottak meg, az alapképzésekre felvett állami ösztöndíjas hallgatók átlagpontszáma csaknem 416 pont.

A BME közleménye szerint szeptemberben 4789 elsőéves hallgató kezdi meg tanulmányait. A kedvezőtlen demográfiai folyamatok ellenére, a Műegyetem alapképzéseire felvettek száma és átlagpontszáma is magas maradt: az állami ösztöndíjas képzési formára felvettek átlagpontszáma 415,7, az önköltséges formában felvettekkel együtt pedig 413,4 pont az átlag.

Az országos informatikushiány enyhítésére az egyetem képzési kínálatában most először szerepel az üzemmérnök-informatikus úgynevezett BProf alapszak is, amelyben a hallgatók már két év után bekapcsolódhatnak az ipari vállalatok projektjeibe, három év után pedig alapdiplomával helyezkedhetnek el a versenypiacon.

A Műegyetem elengedhetetlennek tartja a mesterképzési szakokat a gazdaság fejlődéséhez, ezért kifejezetten ösztönzi alapképzéses hallgatóit a továbbtanulásra – írták.

Megnőtt az érdeklődés az idegen nyelvű képzések iránt

Az egyetemre jelentkező mintegy 11 ezer fiatal 21 százalékát valamelyik mesterképzési szakra vették fel, ami hét százalékponttal magasabb az országos aránynál.

A BME idegen nyelvű képzéseire is többen jelentkeztek: a tavalyi eredményekhez képest mintegy duplájára emelkedett az angol nyelvű képzés iránt érdeklődők száma.

A BME a Stipendium Hungaricum Ösztöndíj keretében a világ minden részéről több mint ötszáz jelentkezőt vett fel. A hallgatók több mint fele mesterképzésekre jelentkezett, doktori képzésre pedig további 46 hallgatót vettek fel.

(forrás: 24.hu, MTI)