Konok Péter: Van nekünk is atombombánk? – Hivatalosan nincs… És nem hivatalosan?

Az elmúlt hét híre volt, hogy Trump és Kim Dzsong Un azon emberkedtek, hogy melyiküknek van nagyobb. Mármint gombja, amivel atombombásat játszhatnának.

Donald Trump és Kim Dzsong Un

többször is sértegette már egymást, amióta az amerikai elnök hivatalba lépett. Trump “rakétás emberkeként” emlegette a phenjani diktátort az észak-koreai atomrobbantások és ballisztikusrakéta-kísérletek miatt. Az észak-koreai vezető a héten beszélt arról, hogy  az asztalán tartja az  atomgombot, ezt követően  Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy „feltétlenül” beszélni akar telefonon Kim Dzsong Un-al

Konok Péter történész, publicista közösségi oldalán ezen a vonalon képzelte tovább a lehetőségeinket.

” Árpikám?
– Parancsolj, Főnök!
– Igen, azt szeretek. Most hallottam, hogy az észak-koreaiaknak van egy nagy piros gombjuk. A Trumpnak meg még nagyobb. Hallottál erről?
– Idáig nem hallatszott. Meg amúgy is eléggé hangos a zene itt, Ibízán.
– Kiabáljak? 
– Ha gondolod, Főnök. De nem csináltam semmi rosszat!
– Na! Mondd, van nekünk is atombombánk?
– Hivatalosan nincs.
– És nemhivatalosan?
– Hát, a Kövér Laci 1988-ban vett egyet pálinkáért a szovjet csapatoktól. Egy nagyon részeg százados volt a szovjet csapatok. A Laci eredetileg szimatszatyrot akart volna venni, mert az menő volt akkoriban, és rá lehetett írni golyóstollal mindenfélét, de a szimatszatyrokat mind megvette előle a Gyurcsány. Úgyhogy atombombát vett. A pincében tartja, úgy hívja, „Turulököl”. 

– Igazi atombomba? 

– Hát… a szakértői vélemény szerint, idézem, „ez egy lyukas gulyáságyú, amiről lelopták a kerekeket”. De ez, ugye, csak vélemény, bár véleménynek nem volt olcsó.
– Működik?
– Az MTA Atomfizikai Tanszékének hatástanulmánya szerint „a vizsgált objektum pillanatnyilag a schrödingeri kvantum-szuperpozíció helyzetében található; ebből a piros gomb megnyomásával lehetne kibillenteni, hiszen akkor kiderül, hogy képes-e eleget tenni a megfelelő elvárásoknak”. Ez sem volt olcsó tanulmány, de a Filozófiai Szakcsoport különvéleménye sem, amelyt szerint „definiálni kell a ‘pillanatnyilag’ szó adekvát jelentését, hiszen az idő: pénz”, és persze a végén ott is van, hogy mennyi.

– Egy kurva kukkot sem értek az egészből. Hány megatonnás? 

– Baromi nehéz. A múltkor a Laci lement a pincébe kötélért, és rábillent a lábára. Két hétig üvöltött az LMP-vel a Parlamentben.
– No. Fel kellene robbantani. Hogy lássák a komcsik meg az amcsik, mi is vagyunk valakik.
– Hol?
– Természetesen Felcsúton. Ünnepélyes keretek közt. Talán még a Leszli Mándoki is eljön.
– Nem tudom, jó ötlet-e. De amúgy sincs hozzá piros gombunk.
– Hogyhogy nincs?
– A Laci annak idején kapott hozzá, szép piros kabátgombot, sarló-kalapácsosat. Külön egy liter pálinkáért. De aztán amikor megszűnt alóla a KISZ, eldobta, nehogy valaki még komcsinak nézze.
– Basszus! Pedig kellene valami nagy durranás…
– De Főnök, azzal nincs gond. Kiteszünk vagy tízezer plakátot országszerte, az lesz rajtuk, hogy „Nemzeti Pirosgomb – Legnagyobb Pirosgomb, BUMMMM!!!”. A Leszli Mándokinak meg neten átutaljuk a haknidíját.”

Konok Péter: Volt egyszer egy legény, úgy hívták, Viktor