Kerítésen innen
A Demokratikus Koalíció útja Gyurcsány Ferenctől Dobrev Kláráig – És a többi párt reakciói
A Demokratikus Koalíció (DK) 2011-es megalakulása óta meghatározó szereplője a magyar baloldali politikának, Gyurcsány Ferenc vezetésével. Az elmúlt években azonban a párt jelentős kihívásokkal nézett szembe, amelyek új irányvonal és vezetés szükségességét vetették fel. Az okok között fontos szerepet játszott a Fidesz folyamatos lejárató kampánya Gyurcsány Ferenc ellen az úgynevezett „öszödi beszéd” kapcsán
DK megalakulása
Gyurcsány Ferenc, miután 2009-ben lemondott miniszterelnöki posztjáról, 2011-ben kilépett az MSZP-ből, és megalapította a Demokratikus Koalíciót. A DK célja a baloldali értékek újrafogalmazása és a demokratikus elvek megerősítése volt. Gyurcsány karizmatikus vezetése és politikai tapasztalata révén a párt gyorsan növekedett, és több választáson is jelentős eredményeket ért el.
A 2024-es EP-választás és következményei
A 2024-es európai parlamenti választások az előzőhöz képest, ahol váratlanul jól szerepelt a poárt, azonban fordulópont következett be. A párt, az MSZP-vel és a Párbeszéddel közös listán indulva, mindössze a szavazatok nyolc százalékát szerezte meg, ami jelentős visszaesést jelentett korábbi eredményeikhez képest. A választási kudarc után Dobrev Klára, a párt EP-képviselője, csalódott volt hiszen saját bevallása szerint is több szavazót szerettek volna meggyőzni.
<< Olvassa cikkeinket a Facebookon, az Instagramon, a Linkedinen, a Truth-on és a Google hírei között is! >>
Merre tovább DK?
A választási eredmények és a belső kritikák hatására Gyurcsány Ferenc 2025 májusában váratlanul bejelentette lemondását a pártelnöki posztról, és visszavonult a politikától. Ezzel megnyílt az út a generációváltás előtt, és Dobrev Klára, aki korábban az árnyékkormány vezetője volt, 2025. június 2-án megválasztásra került a DK új elnökévé.
Dobrev Klára új vezetőként hangsúlyozta az ellenzéki összefogás fontosságát, és kijelentette, hogy
„egypárti rendszert nem akarunk egypárti rendszerre leváltani”
-szerinte az Orbán-rendszer leváltásához széles körű ellenzéki koalícióra van szükség, amelyben minden pártnak megvan a helye.
Az új elnök előtt álló kihívások közé tartozik a párt megújítása, a választók bizalmának visszaszerzése, és a baloldali értékek újrafogalmazása a mai politikai környezetben. Dobrev Klára vezetésével a DK célja, hogy erősítse az európai integrációt, és támogassa Ukrajna EU-csatlakozását, amennyiben az ország teljesíti a tagság feltételeit.
A többi párt reakciói
A DK vezetőváltása és Dobrev Klára pártelnökké választása különböző reakciókat váltott ki a magyar politikai palettán.
A Momentum elnöke, Gelencsér Ferenc korábban hangsúlyozta, hogy a párt egy olyan ellenzéket kíván szervezni, amely képes a kormányváltásra, és nem terheli a múlt öröksége. Ez a nyilatkozat a DK dominanciájára utaló törekvésekkel szembeni kritikaként értelmezhető.
telex
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, a DK politikáját kritizálta, ahogy pártja alakításától folyamatosan teszi és elzárkózott az ellenzéki együttműködéstől. Dobrev Klára szerint az olyan politika, amely más ellenzéki pártok megsemmisítésére törekszik, bukásra van ítélve.
Index
Fidesz és jobboldali pártok: A DK Ukrajna EU-csatlakozását támogató álláspontját a jobboldali pártok belpolitikai csatározásokra használják fel, miközben a Fidesz valódi népszavazást kezdeményezett a kérdésben.
ORIGO
Megújul a baloldal?
A Demokratikus Koalíció útja Gyurcsány Ferenctől Dobrev Kláráig a magyar baloldal átalakulásának és megújulásának története. A párt előtt álló kihívások jelentősek, de az új vezetés és az új irányvonal reményt adhat a baloldali szavazók számára. A többi párt reakciói vegyesek, de az ellenzéki együttműködés szükségessége továbbra is központi kérdés marad a magyar politikában.
Szerző
