A Duna partján: ‘magyar állampolgár vagyok, enni akarok, adjatok pénzt!’

A napokban a keresztfiamnál néztem meccset. A szünetben kiültem a kertbe, a medence szélére. Még ilyenkor, március elején is jó nézni a Dunát, meg azt, ahogy a pesti oldalon sorra kapcsolják fel a lámpákat. Valamikor Andy Vajna vásárolta vagy építtette a keresztfiam házát, jó érzékkel választotta ki a telket. Gyönyörű a panoráma, szomszédok sincsenek. Amíg ezen merengek, hirtelen pár méterrel a fejem fölött elzúg egy helikopter.

Ki lakik, hol?

A Mészárosék itt laknak fölöttünk -mondja a keresztfiam-, biztos Ferihegyről jöttek meg. A múltkor a Medveczky Ilona panaszkodott, hogy alig 700 méterre van a háza a Mészárosékétól, mégis csak harmadannyira értékelték fel, mint a vállalkozóét.

Milyen furcsa, hogy mennyi ismerősöm lakik a Rózsadombon. Hát még nem is említettem a vállalati főnökömet, a Viktort, meg az ő főnökét, a Gyurit. Már kezdődik a második félidő, de eszembe jut, hogy Jack Kerouac mit javasolna erre az esetre. Ő meg Dean a virginiai pusztaság kellős közepén felvettek egy toprongyos alakot, aki egy mocskos könyvet böngészett, és ahol nem volt retkes, ott ótvaros volt. Solomonnak hívták, gyalogszerrel járta az országot, és zsidók ajtaján kopogott be. Ha nem nyitották ki, megrugdalta, mondván:

,,Zsidó vagyok, enni akarok, adjatok pénzt!”

<<< Olvassa cikkeinket a Facebookon és a Google hírei között is! >>>

Mi lenne ha?

Gondolatban elindultam az említett címekre, hogy majd belerúgok elsőnek a Mészáros házának kapujába, aztán ha kinéz Lölő vagy Andi, azt mondom, hogy magyar állampolgár vagyok, enni akarok, adjatok pénzt!

-fejeződik be Havas Henrik dunaparti bejegyzése.