Connect with us

Blogbazár

A fény évszázadának kezdetén, ki hitte volna, hogy kihunynak – A két Margit

Megosztás

A két Margit: az aranydiplomás nőgyógyász főorvos, dr. Seiner Margit sorsát kutatva találtam rá dr. Schmideg Margit gyerekorvos nevére. A két fantasztikusan tehetséges, és méltatlanul elfeledett nő élete ugyanabban a városban kezdődött: Szekszárdon.

A keszthelyi köz szolgálója - Mérei Ignác
Megosztás

A két Margit: az aranydiplomás nőgyógyász főorvos, dr. Seiner Margit sorsát kutatva találtam rá dr. Schmideg Margit gyerekorvos nevére. A két fantasztikusan tehetséges, és méltatlanul elfeledett nő élete ugyanabban a városban kezdődött: Szekszárdon.

Mindketten a „fény évszázadának” beharangozott, 20.század kezdete előtt születtek, gazdag és tehetős családban

Seiner Margit nagymamája, Leopold Betty, annak a híres Leopold családnak a sarja volt, amelyiknek Szekszárd igen sokat köszönhet. (A Leopoldok életét már nagyszerűen feldolgozták, ezért róluk nem mesélek.) Nagypapája, Boschán Hermann( Ármin) a szerbiai Regőcéről érkezett Magyarországra. A Boschán-Leopold családban sok gyermek jött világra, köztük Matild, Margit édesanyja. Matild az 1880-as évek végén ment férjhez Steiner Lipóthoz, aki a város talán legismertebb divatáru kereskedője volt a századfordulón, és azt követően is hosszú évtizedekig. A párnak három lánya (Ilonka, Juliska és Margit), majd két fia (Lajos és Jenő) született.

Az 1892-es születésű Margit, már egész kiskorában kiragyogott közülük a tehetségével, és nem csupán azért, mert színjeles tanuló volt, remekül szavalt, hanem azért is, mert a kor ifjú hölgyeivel ellentétben ( beleértve a nővéreit is), a bálok helyett jobban érdekelte őt a tanulás és az, hogy segítse a rászorulókat és a betegeket.

Ebben csodálatos példaképe volt az édesanyja, aki a helyi Vöröskereszt aktív tagjaként tevékenykedett, és ahol csak tehette, jótékonykodott.

A másik Margit,

akit a könnyebb azonosítás kedvéért Gittának nevezek, akár a legnagyobb riválisa is lehetett volna Margitnak, ám Schmideg Mór szekszárdi téglagyáros a budapesti leány főgimnáziumba küldte tanulni legidősebb gyermekét, míg Seiner Margit a helyi polgári iskolába járt.
Gitta születési dátumát nem tudni pontosan, mert amit utólagosan megjelölnek ( 1897), az több okból sem lehetséges. Egyrészt azért, mert Gitta érettségijéről 1905-ben! adott hírt a helyi sajtó, ugyanis ő volt az első szekszárdi lány, aki a fővárosban érettségit szerzett, ráadásul kitűnővel. Másrészt Margit és Gitta ugyanabban az évben, 1915-ben fejezte be az orvosi egyetemet. (Gitta születési éve valószínűleg elírás lehet.) Margit teljesítménye az egyetemen is egészen páratlan volt, mert minden vizsgáját dicsérettel abszolválta, és kitüntetéssel avatták orvostudorrá.

Történt mindez egy olyan korban, amikor dúlt az első világháború, és amikor a diplomás nő ritka volt, mint a fehér holló. Nem is feltétlenül volt kívánatos.

Szekszárd azonban egyszerre két ifjú doktornőre is büszke lehetett 1915- ben.

A diploma megszerzése után, Margit és Gitta aktívan gyakorolták a szakmájukat, bár még nem a későbbi szakterületükön, hanem a sebesült katonák és a gümőkórosok gyógyításában jeleskedtek.

A háború után Margit Budapestre utazott, és a karrierjére koncentrált. Nem gondolkodott házasságban, mint a nővérei, hanem szinte mindent alárendelt a hivatásának, és pár év múlva már önálló rendelőt működtetett az Andrássy úton. Elismert és sikeres szülész- nőgyógyász lett. Két öccse, Lajos és Jenő apjuk nyomdokain haladt, remek kereskedő vált mindkettőből. Gitta visszatért Szekszárdra, és 1920. augusztus 20-án férjhez ment Pajor Sándor kereskedőhöz, téglagyároshoz. Idősebbik fia, István 1923- ban, kisebbik fia, Péter 1924-ben született. Gitta gyerekorvosként dolgozott, bár számára a család egyre meghatározóbbá vált. Erzsébet nevű nővére egy helyi ügyvéd felesége volt, és fia is az ügyvédi pályát választotta. Mariska húga egy csendőr tiszttel kötött házasságot, akiből később tábornok lett. Ebből a házasságból egy leány született.

A szekszárdi Seinerek és a Schmidegek közt a 30-as évekre volt aki kikeresztelkedett, volt aki követte a zsidó vallást, volt aki sem ezt, sem azt nem gyakorolta. Mindenekfelett magyarnak vallották magukat.

Mariska házassága a keresztény, vitéz csendőrrel nem keltett botrányt ( kezdetben legalábbis nem valószínű), mert amikor Erzsébet 1935-ben meghalt, mindannyian ott álltak a gyászolók között. Nem is sejtették, milyen sok tragédia vár még rájuk. 1943-ban Seiner Lipót temetéséről beszámolt a helyi sajtó. Bátor cselekedet volt, hisz izraelita vallásúak halálhíréről, születéséről, ekkor már több mint nem volt kívánatos hírt adni. Sőt, bőven akadtak olyan újságok, ahol egyenesen feltüntették, hogy zsidóktól származó hirdetést nem fogadnak el.

Nem tudni, hogy Margit és Gitta találkoztak-e ezekben az időkben. Ami viszont bizonyos, hogy családjaik jól ismerték egymást

1944 tavaszán a Gestapo összegyűjtötte Szekszárd zsidó származású prominenseit, és Mauthausenbe hurcolta őket. Köztük volt Margit Lajos nevű testvére, valamint Mauthner Gyula nevű sógora, Gitta ügyvéd sógora és fia, valamint Gitta férje és kisebbik fia.
Gittát Szekszárdról deportálták Auschwitzba, nagyobbik fia munkaszolgálatosként Nagybajomban volt. Gitta férjének kivételével mindannyiunkat meggyilkolták.

Margit az édesanyjával egy derék és önfeláldozó asszonynál bújkált Budapesten. Öccsét, Jenőt azonban nem sikerült megmenteni. A háború után Gitta vitéz sógorát, aki magas rangú csendőrként szolgált a háborúban, népbíróság elé állították. Feleségéről, Gitta húgáról, Mariskáról többé nem találni nyomot. Még a lányával kapcsolatos információknál sem szerepel a neve. A férjet valószínűleg felmentették, mert jóval később is találkozni a nevével.

Margit 1945 őszén újraindította a praxisát, és később főorvosként dolgozott egy klinikán.

Nincs adat arról, hány édesanyának segített világra hozni a gyermekét. Csak azt tudni, hogy Gitta soha többé nem gyógyíthatott egyetlen gyermeket sem. 1944 júniusában Auschwitzban elpusztították.

Margit 1965 – ben átvette az aranydiplomáját. 83 évesen, pontosan annyi idősen, mint az édesapja, távozott e földi létből.

A fény évszázadának kezdetén, ki hitte volna, hogy kihunynak a fények. dr. Seiner Margit és dr. Schmideg Margit történetével a szekszárdi holokauszt áldozatok előtt hajtottam fejét.

fotó: a szerző

Forrás

Kapcsolódó

Szerző