Tech - Tudomány
A klímakatasztrófa nem jön, hanem itt van
A klímakatasztrófáról: az idei rekordmeleg július a század végére átlagosnak ígérkezik – írta a HungaroMet Zrt. a honlapján közölt elemzésben, szemléltetve a klímaváltozás várható következményeit.
Klímamodell-szimulációk
Az elemzésben az éghajlatváltozás magyarországi hatásainak feltérképezését szolgáló KlimAdat projektben elérhető, a HungaroMet Zrt. által készített négy klímamodell-szimuláció alapján értékelték az idei rekordmeleg júliust, amelynek középhőmérséklete 24,5 Celsius-fok volt, és ezzel a legmelegebb lett az 1901-től elemzett júliusok sorában.
Ez a század a fordulópont
Azt írták, a század közepén kezdődő 30 éves periódusban a szimulációegyüttes által kijelölt lehetséges átlaghőmérsékleti tartomány maximumához esik közel az idei júliusi középhőmérséklet. Ha ez valósul meg, akkor az idén tapasztaltak már a 2051-2080 időszakban csaknem átlagosnak számítanak, ami azzal jár, hogy előfordulhatnak ennél forróbb júliusok is – írták. Hozzátették: a szimulációegyüttes által kijelölt lehetséges tartomány alsó határához viszonyítva – tehát ha mérsékelt júliusi melegedés következik be 2051-2080-ra -, akkor a 2003 júliusát jellemző, 21,6 Celsius-fokos középhőmérsékletű július lesz majd átlagos. Amennyiben a század végére a szimulációegyüttes által kijelölt lehetséges átlaghőmérsékleti tartomány közepe (medián) valósul meg, akkor a 2015-öshöz hasonló középhőmérsékletű július számít majd átlagosnak – írták. Megjegyezték: 2015 júliusa a harmadik legmelegebb volt 1901 óta a 23,2 Celsius-fokos középhőmérsékletével. Abban az évben júliusban országos átlagban 18 hőségnap volt, amikor a napi maximumhőmérséklet elérte vagy meghaladta a 30 fokot.
Ez vár utódainkra
Az alfageneráció tehát – a 2010-ben vagy az után születtetek -, a felnőttkora középső szakaszát (45-65 év) jóval magasabb hőmérsékleti viszonyok között éli majd meg – olvasható az elemzésben. Hozzátették: a század végére a második legmelegebb (2021-es) július 23,7 fokos középhőmérsékleténél kissé magasabb lesz a 2071-2100 közötti 30 évnek a júliusi középhőmérséklete. Ez ugyan nem éri el az ideit, de az adott 30 év egyes éveit tekintve bőven előfordulhatnak majd olyan forró vagy akár még melegebb júliusok is, mint az idei volt. Tehát amit ma szélsőségesen magas hőmérsékletnek élünk meg, az a távoli jövőben inkább átlagosnak számít majd.
Arról a sokat szidott átlagról
A klímamodell-szimulációk szerint a jövőben is előfordulhatnak hűvösebb – akár 20 Celsius-fok alatti középhőmérsékletű – júliusok, de a 2024-esnél jóval melegebbek is. A 21. század vége felé haladva a szimulációegyüttes által kijelölt lehetséges átlaghőmérsékleti tartomány középértéke egyre magasabb. A század második felét jellemző két harmincéves periódusban (2051-2080 és 2061-2090) a júliusok negyede a 2024-esnél melegebbnek ígérkezik. A század végén pedig a júliusok felére lehet igaz ez, így az idei július középhőmérsékletéhez hasonló értékek a 2071-2100 időszakra megszokottá válhatnak – olvasható a HungaroMet Zrt. elemzésében.
Emlékeznek?
Megelőzve, hogy ostobaságokat gondoljunk klímavédelem és a fenntarthatóság kérdésköréről, az Áder János által létrehozott Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány (KBKA), amelyet a korábbi államfő egy külhoni magyar adományából hozott létre és állam-bácsi azóta is milliárdos tételben támogat, 2023 október végéig fejtágításra bruttó 762 milliót költhetett. Ekkora értékben írtak alá keretszerződést Balásy Gyula cégeivel, a New Land Media Kft.-vel és a Lounge Design Kft.-vel az EKR-be feltöltött dokumentumok szerint. Az összeg 30 százaléka, nettó 180 (bruttó 228,6) millió forint opció, lehívására az alapítvány nem vállalt kötelezettséget – hívta fel a figyelmet az RTL. Érdekesség, hogy a szerződést utolsóként a KBKA képviseletében Csepreghy Nándor fideszes államtitkár, az alapítvány kuratóriumának tagja írta alá, a kontraktus innentől számítva kimerüléséig (beleértve az opciós összeget is), de legkésőbb idén október 31-ig érvényes. Ez azt jelenti, hogy az alapítvány nem él az opciós résszel, és kihúzza a szerződés utolsó napjáig.
2022 májusában Hadházy képviselő hívta fel a figyelmet arra, hogy az Európai Unió által biztosított pénzből hozzáértők kidolgoztak mindenre kiterjedő tanulmányokat, amiket átvéve és alkalmazva sokat tehetnénk földünkért. Nem pont úgy, ahogy Magyarországon értelmezte a regnáló a problémát.
Hungarikum: klímavédelemből nemzeti mutyi
Bármilyen furcsa, de amit itt látnak, az Baj község klímavédelmi stratégiájának 13. és 62. oldaláról származik. Így kétszer megtudhatjuk a 20 millió forint EU-s támogatásból írt “klímavédelmi tanulmányból”, hogy a faluban vannak háborús emlékművek, a temetőben meg keresztek…
-hívta fel a figyelmet Hadházy Ákos közösségi oldalán. És higgyék el, hogy ez nem az egyetlen röhögni való hülyeség a „tanulmányban” (hiszen önmagában az is az, hogy valaki 20 milliót kap és 130 oldalt ír egy falu “klímastratégiájáról”). Ha nem hiszi, nézze meg!
Még nagyobb baj, hogy egy honfitársunk vette a fáradtságot és egy sor hasonló “tanulmányt” talált. Ezeket egy egymással összefüggő céghálózat tagjai írták, kedvencem a Magyar Innováció és Hatékonyság Kft. A cégek tulajdonosa pedig egy Molnár Ferenc nevű fiatalember, aki saját honlapján valami egészen szemtelen módon azzal dicsekszik, hogy piacvezető a klímastratégia-piacon. Mert van ilyen:
kistelepülések csesznek el 20-20 millió forintot senkinek és semmire nem kellő “klímastratégiára” és „szemléletformáló honlapra”.
Molnár doktor azzal is dicsekszik, hogy szerinte a személyes vagyona és céghálózata 15 millió eurót (5 milliárd forintot) ér – ez lehet, ha sok ilyen hasonló projektet szerzett.
