Kerítésen innen
‘A magyar kormány részéről mindenki úgy népirtson, ahogy neki jól esik és ahogy erre a fegyveres ereje, vérszomja, gátlástalansága lehetőséget ad’
„Magyarország bejelentette, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból. Mit üzen ezzel a magyar kormány? Hogy nem kíván részt venni a genocídiumok feltárásában, a háborús bűnök elszámoltatásában, nem vesz részt az emberiesség elleni bűncselekményekkel szembeni nemzetközi fellépésben. A magyar kormány részéről mindenki úgy népirtson, ahogy neki jól esik, és ahogy erre a fegyveres ereje, vérszomja, gátlástalansága lehetőséget ad – ez az üzenet….” – kezdte bejegyzését Parászka Boróka, a Marosvásárhelyi Rádió szerkesztője.
A történet – jelzők nélkül
Netanjáhu csütörtök hajnalban Budapestre érkezett szokatlanul hosszú, négynapos látogatásra. Ez az első útja Washington óta, és letartóztatástól most sem kell tartania. Annak ellenére sem, hogy az Egyesült Államokkal szemben Magyarország egyelőre tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak – vagyis az izraeli miniszterelnököt már a Liszt Ferenc repülőtéren őrizetbe kellett volna venni. Ehelyett Szalay-Bobrovniczky Kristóf fogadta díszsorfallal, a magyar védelmi miniszter a háborús bűnökkel gyanúsítottat.
Orbán Viktor nemkülönben tokától-bokáig megtisztelve:
„Budapesten, biztonságban. Isten hozta Benjamin Netanyahu miniszterelnököt Magyarországon!”
<<< Olvassa cikkeinket a Facebookon és a Google hírei között is! >>>
…kilépünk…
Azzal, hogy Magyarország nem vette őrizetbe, saját nemzetközi kötelezettségvállalását szegi meg, és ezt Gulyás Gergely nagyon vitatható érvekkel próbálta megindokolni. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a kötelező őrizetbevételről rendelkező római statútumot még Áder János magyaros furmánnyal nem írta alá, így azt a kormány nem is tekinti nálunk érvényesnek – annak ellenére sem, hogy Magyarország a Nemzetközi Büntetőbíróság egyik alapítója, még az első Orbán-kormány alatt lett az, és mostanáig magyar bíró is tagja volt a testületnek.
Mostanra azonban a magyar kormány azt is eldöntötte, hogy egyedüli európai uniós országként kilép a Nemzetközi Büntetőbíróság tagállamai közül
– ezt Gulyás csütörtökön hivatalosan is bejelentette.
Magyarország ezzel Európából Oroszországgal, Belarusszal és Törökországgal kerül egy társaságba, a törpeállam Monaco és a Vatikán mellett csak ők akartak kimaradni a világban 125 tagállammal rendelkező Nemzetközi Büntetőbíróságból.
Míg a nagyok közül az USA, Oroszország, Kína és India sem tagjai az ICC-nek, a 27 EU-s tagállam nemcsak, hogy mind benne van, a hágai bíróságnak kifejezetten az Európai Unió a legfőbb támasza a világban. Az ICC-ből idáig csak két ország lépett ki, mindkettő azért, mert le akarták tartóztatni a véreskezű vezetőjüket. Az egyik Burundi, ők azért léptek ki 2016-ban, mert a Nemzetközi Büntetőbíróság eljárást indított az ország elnök-diktátora, a magát Isten választottjának tartó, több ezer ellenzékit megölető Pierre Nkurunziza ellen. A másik pedig a Fülöp-szigetek, ahol Duterte elnök a drogellenes háborújában ezreket öletett meg, többeket a saját kezével. Ők is akkor hagyták ott az ICC-t, amikor a Nemzetközi Büntetőbíróság eljárást indított Duterte ellen – ennek ellenére, az Interpol körözése alapján Dutertét most márciusban letartóztatták, és emberiesség elleni bűncselekmények miatt már Hágába is vitték. (forrás)
Igen, de…
Lattmann Tamás az Index megkeresésére elmondta, az ICC-ből való kilépés egy hosszadalmas, belső jogi folyamat, ami nem tud megtörténni egyik pillanatról a másikra, ugyanis ahhoz, hogy egyáltalán Magyarország hivatalosan is kezdeményezni tudja a kilépést, az Országgyűlés felhatalmazására is szükség van.
Nem igazán tudom, hogy a kormány mit akar ezzel elérni
– fogalmazott a jogász. Elmondása szerint először ahhoz, hogy egyáltalán a kilépéshez való kezdeményezést elkezdjék, szükség van az Országgyűlés felhatalmazására, majd miután ez megtörtént, még
egy évig biztosan bent kell maradni a szervezetben, ami alatt a kötelezettségek ugyanúgy fennállnak Magyarországgal szemben.
Lattmann Tamás hozzátette,
„ez egy kommunikációs ügy”,
és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök Budapestre érkezése – aki ellen az ICC elfogatóparancsot adott ki – egy jó indok lehet a bejelentésre. Hangsúlyozza, szerinte
„ennek a lépésnek tartalmi elemei nincsenek”,
illetve úgy fogalmazott:
ez csak egy kifelé kommunikálás, hogy mi szembemegyünk a világrenddel.
A jogász arra is felhívta a figyelmet, hogy
ez a döntés ismét kérdéseket vethet majd fel az Európai Unióban, illetve akár újabb eljárás is indulhat Magyarországgal szemben.
Zárásul…
Még egy idézet Parászka Boróka bejegyzéséből:
„Mondhatni a magyar állam intim viszonyban van a népirtásokkal.
- A magyar kormány nem ismerte el népirtásként az örmény népirtást – noha az örmény-magyarok évszázadok óta részei a nemzetnek, már csak ezért is illett volna gesztust gyakorolni.
- A magyar kormány volt az egyetlen olyan EU- és Nato-tagállam, amely nem csatlakozott az ENSZ, srebrenicai népirtást népirtásként elismerő nyilatkozatához.
- A magyar kormányfő volt az, aki sietve nyilatkozott és meggyőződéssel állította: Putyin nem háborús bűnös.
- A magyar kormány volt az, amelyik a magyar állam holokausztban játszott felelősségét kisebbítve és tagadva emlékművet állított a német megszállásnak.
- A magyar kormány építette imázsát nyilas szerzők, közéleti figurák személyi kultuszával. Azon a Magyarországon, ahol a magyar hatóságok közreműködésével, aktív részvételével félmillió ember esett áldozatul a holokausztnak.
Mit lehet erre mondani? Hogy a népirtásokhoz valamiféle megmagyarázhatatlan (dehogyis nem megmagyarázható) viszony fűzi a magyar kormányt….”
Szerző
