Kerítésen innen
A „Maradj itthon fiatal!” program részeként „funkcionális analfabétákat” is felvettek a Tokaj-Hegyalja Egyetem nevű “egyetemre”
Bizony, nagy dolog a család életében, ha a sarj elvégezve a középiskolát felvételt nyer a kiválasztott -vagy bármelyik!- egyetemre, hiszen ezért küzdött gyerek-felnőtt egyaránt. A bibi csak az, hogy ha devalválják a magyar felsőoktatás színvonalát azzal, hogy -Pálinkás József, az MTA volt elnöke, atomfizikus szavaival élve- „funkcionális analfabéták” is felvételt nyerhetnek, akkor a többi leendő diplomással szúrnak ki.
Bizony, nagy dolog a család életében, ha a sarj elvégezve a középiskolát felvételt nyer a kiválasztott -vagy bármelyik!- egyetemre, hiszen ezért küzdött gyerek-felnőtt egyaránt. A bibi csak az, hogy ha devalválják a magyar felsőoktatás színvonalát azzal, hogy –Pálinkás József, az MTA volt elnöke, atomfizikus szavaival élve- „funkcionális analfabéták” is felvételt nyerhetnek, akkor a többi leendő diplomással szúrnak ki.
Dr. Mészárosokat mindenhová…..
163 ponttal is felvettek hallgatót a Tokaj-Hegyalja Egyetem nevű “egyetemre”. Azaz funkcionális analfabétákat is.
-állapította meg az adatokat végig nézve Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke közösségi oldalán a két éve létrehozott sárospataki Tokaj-Hegyalja Egyetem felvételi pontszámai láttán. A professzor szerint a felsőoktatási intézménybe túlságosan alacsony felvételi követelménnyel, akár
a maximális 500 pont (többletpontok nélkül 450) 30%-ával is be lehetett jutni. Példának okáért itt van a csecsemő- és kisgyermeknevelő szak, amire már 163 ponttal, míg a programtervező informatikus szakra akár 152 ponttal is be lehetett kerülni, ami azt jelenti, hogy felvételi ponthatár nagyjából a kettes átlagnak felelhet meg.
Egy hozzászólótól való az információ:
- Dunaújvárosi Egyetem – 160 pont
- Gábor Dénes Főiskola – 150 pont
<<< Kövessen minket a Google hírei között is! >>>
A hozzászólásokból….
„Tokaj Legalja Egyetem. Diplomát mindenkinek!”
„sebaj, professzor Úr, majd abból a néhány száz milliárdnyi közpénzből, ami ott elvesztette közpénz jellegét, csak csinálnak belőlük egy-egy lelkes fideSS szavazót, békemenet résztvevőt… Csak csecsemők közelébe ne engedjék őket…”
„Igen fokozatosan romlik a színvonal, az utóbbi 10 évben exponenciálisan. Pont a tanító, tanár képzést kéne szigorítani először. Sajnos az oktatást, kutatást 20 év alatt sem lehet rendbe tenni és sokkal többe kerül, mint a szinten tartás lett volna. A szellemi tőkénknek is vége van, kiöregszünk…”
„Valamikor egy egyetemi diploma nagyon nagy dolog volt, manapság néhány jobb gimnázium/szakközépiskola komolyabb tudással engedi érettségire a diákjait mint ami sok diplomásnak van.”
„Ne csodálkozzunk ha az „értelmesebbje” elmegy, pályát vált… a nejem ezt megfogalmazta frappánsan: az ő pályaválasztása az ideális lenne a mai világban. Főnöke a Jóisten, beosztottja már nem él, nem reklamál, nem lázad. Patológus.”
„Ennél már csak azok a „nagy emberek” jobbak, akik apuci szocialista kitüntetésével jutottak be, felvételi nélkül. Na meg, akik 7-12 év között végezték el az ötéves jogi kart… Csak rá kell keresni a gugliban (pl a vezetéknév + évismétlés kombinációval). Az a gyanúm, lesz ez még lejjebb is. Sajnos.”
„Amennyi támogatást kapott az az egyetem per fő, már majmokat is lehet kiképezni.”
„De jól mutat a statisztikában, hogy mennyivel nőtt az idén felvettek száma. Mint ahogy jól mutat az egészségügyben végrehajtott béremelés is. Ami a valóságban sokaknak bércsökkenés. ”
„Az egyik legnagyobb probléma az, hogy nemzetközi szinten nem fogják becsülni, értékelni a magyar „tudást”. Mindig ott lesz egy kérdőjel külföldi szemszögből tekintve. Hogy az esetleges elhelyezkedésről ne is beszéljek. Ami pedig talán még szomorúbb, hogy az értelmes nagy tudással rendelkező középiskolások pedig azért menekülnek majd a külföldi felsőoktatásba, mert tisztában vannak, lesznek vele, hogy egy értéktelen Magyar diplomával nem tudnak sok mindent kezdeni.”
„Sajnos nem újdonság. Szomorúbb, hogy el is végzik, mert hallgatóbarátnak kell lenni, sőt egyes egyetemeken a finanszírozást befolyásoló indikátor a lemorzsolódás csökkentése.”
Háttér
A24.hu cikke hívta fel a figyelmet arra, hogy
75,5 milliárd forintos támogatást kapott az államtól 2021–2022 fordulóján a Tokaj-Hegyalja Egyetem, úgy, hogy ebben az időszakban 38 nappali tagozatos tanulójuk volt (215 levelezős hallgató mellett), és 43 státuszban levő oktatóról adtak számot. A „miért”-re a válasz: „az alapítvány céljainak megvalósítása érdekében”
Összehasonlításképp:
az ELTE 2022-ben 62 milliárd forintos költségvetési támogatást kapott 35 ezer hallgatóra.
A pénzt az éves beszámolók alapján leginkább éven túli lejáratú állampapírban, illetve diszkont kincstárjegyben tartja az alapítvány, ez már a kamatokból is többmilliárdos bevételt jelent, ami szintén kiadás az államnak.
A pénzügyi támogatások mellett kapott még az alapítvány tokaji ingatlanokat, például sportpályát és panziót is, és az alapításkor az egyetem megkapta a 12,5 milliárd forintra értékelt egykori állami borászat, a Grand Tokaj Zrt. tulajdonjogát is.
Az alapítvány vezetője a támogatás odaítélése idején Stumpf István volt. A hír megjelenését követően az „egyetem” élt a különvélemény jogával és az alábbiakat közölte „magyarázat gyanánt”:
„tavaly év elején állampapír és kincstárjegyek formájában nem részesült 75,5 milliárd forintos pénzbeli vagyoni juttatásban. Alapítványunk 2021-ben kapott 65 milliárd Ft pénzbeli vagyoni juttatást a Tokaj-Hegyalja Egyetem hosszú távú, stabil működésének biztosítása érdekében. Mivel a szóban forgó vagyonjuttatás feltétele az volt, hogy az Alapítvány a 65 milliárd Ft forrást állampapírba fekteti és abban tartja, természetesen ennek megfelelően járunk el”.
Azt is írták, az állampapírok után járó hozamot az alapítvány részben a Tokaj-Hegyalja Egyetem mint az ország
„legfiatalabb felsőoktatási intézményének működésére, szakmai fejlődésére, versenyképessé tételére és nemzetközi beágyazódásának elősegítésére fordítja; részben pedig a felelős gazdálkodás szellemében – állampapír és bankbetét formájában – újra befekteti”.
Az alapítvány szerint akkor
„lenne korrekt” az alapítás idején érvényes hallgatói számokra vetíteni az egyetem hosszú távú finanszírozására megítélt összeget, ha az alapítvány elköltené a rendelkezésére bocsátott összeget. (forrás)
Szerző
