Banánköztársaság
A számolás nehézségei, avagy mennyi is az annyi a költségvetésben? – Aki így számol, azt nem érheti gáncs
Bárki, aki elvégezte a nyolc általánost, elfogadja, hogy 2×2=4. Ez így, tízes számrendszerben rendben van, aki így számol, azt nem érheti gáncs. A nagyobb szabású gondolkodók, egyes matematikusok, közgazdászok olykor fanyalogva fogadják ezt az alapigazságot. A zseni ugyanis tudja, hogy 2×2=4 , de kevesli! Kiváló szerzők munkáiban találkozhatunk ezzel a viccbe illő mentalitással, mert a mindig újat, jobbat, hatékonyabbat keresők valami ilyesfajta indíttatással végzik munkájukat.
2×2 nem lehet 4
És van a harmadik típusú ember, aki szerint 2×2 legfeljebb 3, esetleg 5, de semmiképp sem 4. Nálunk a tavaszi, állami tervezési csúcsidőben alkalmasint ilyesféle szakértők fáradoznak a következő évi központi költségvetés összeállításán. Az orbáni-nagymártoni államháztartási előirányzat nyilvánvalóan futóhomokra épül, mert még (minő meglepetés) nem ismertek a gazdaság idei, várható teljesítményének számai, sem a hazai sem a külkapcsolati, nemzetközi mutatók, valamint a folyó költségvetés számai, amelyek kiindulási alapul szolgálhatnának a jövő évi bevételek-kiadások, növekedés, árfolyamok, foglalkoztatás és egyebek megbecsüléséhez.
Pillanatnyilag éppen ott tartunk, hogy az állam már április végére sikeresen 71 százalékra teljesítette az ide költségvetési hiánycélt, ami még egy rendes tervgazdálkodásban is kiemelkedő eredmény lenne, piaci gazdaságban pedig kitüntetést érdemel. Vagy kiadási zárolást. Ez utóbbi egyes hírek szerint már megtörtént. Ennyit az idei, békeköltségvetésről. A jövő évi a háborúellenes költségvetés, lesz, amelyet még el sem fogadtak.
A kocsma a falu lelke
A büdzsé megvitatása a bizottságokban, majd a plenáris ülésen még májusban várható. A képviselők komoly pofával a semmiről cserélnek (tév)eszméket. Az ellenzék kritizál, a kormánytöbbség elfogad. E mellett pedig az is színezi a (szinte) fölösleges elmélkedést, hogy ha Orbán Viktor valamely reggelen bal lábbal kel fel, tetszése szerint milliárdokat csoportosíthat át a szűkölködő nagy egyházaknak, az élsportnak, a kormánypropagandának, vagy minden egyéb haszontalanságnak, például a falvak lelkének, a kocsmáknak. Így lesz a 2×2 =5. Igazi hungarikum.
Hogy mire jó ez a kormánynak? A jó fene tudja, szerintem nem jó nekik sem, mégis (a 2025-ös büdzsétől eltekintve) mániákusan ragaszkodnak korai beterjesztéshez. A fontos senkikből összeállt, engedelmes parlament pedig teszi a dolgát, áldását adja a megalapozatlan, szükségképp pocsék költségvetésre. Nagyon úgy néz ki, hogy a parancs erre minden alkalommal a Karmelitából jön. Miért is? Indokolás talán ennyi lehet: csak! (Különben is! Mi ez a faggatózás?)
<< Olvassa cikkeinket a Facebookon, az Instagramon, a Linkedinen, és a Google hírei között is! >>>
Kockázatok sokasága
A Költségvetési Tanács 28 oldalas dokumentumban értékelte az előirányzatokat, és ebben 27 alkalommal használta a „kockázatos” minősítést. Ez a dolguk
– mondta Nagy Márton, a kormánynak pedig az a dolga, hogy a lehető legtöbbet hozza ki a gazdasági növekedésből a költségvetés stabilitása mellett. A tervezet korai benyújtásának indokait firtató kérdésre a miniszter az mondta: erre éppen a költségvetés stabilitása miatt van szükség.
„Ez messze van 2026 januárjához képest, adott esetben addig sok minden történhet, ezért ha szükséges, akkor ősszel hozzá kell nyúlni.”
Érti ezt valaki? Vagyis nem csak tudják, de be is vallják, hogy a jövő évi költségvetés nem húzza ki még januárig sem. Akkor mennyi is az annyi a költségvetésben?
Üres politikai színjáték az egész vircsaft, – meglehet, csupán azért, hogy a kormány elmondhassa: mi igen tökös legények vagyunk, nekünk már május végén van jövő évi (háborúellenes!) költségvetésünk. Ez valójában amolyan sajátos választási előkészület. Más értelme ennek nincsen, és nem is lehet. A magyar gazdaságpolitikában ugyanis a 2×2 legfeljebb 3, legrosszabb esetben 5, hogy éppen mennyi, azt bizonyára Nagy Márton dönti el, miután megkérdezte Mészáros Lőrincet. De hogy 4 lenne? Nem! Az semmiképpen!
