A történelem-átírás folyamatban, jöhet az irodalom – Az első fecske a 10.-es irodalomkönyvben

A legutóbbi Böröndi-féle történelem-ferdítés csupán egy napos és lám, csütörtök reggelre beesett az irodalom hamisítás tagadhatatlan esete, amikor a „meleg” szót „magyarra” cserélték az egyik 10-es tankönyvben, hogy passzoljon az Orbán-kormány propagandájához. Csak úgy szittyamódra…..

Majd mi tudjuk, mi jó a gyerekeinknek…?

A szerző tudta és beleegyezése nélkül a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Katolikus Pedagógiai Intézet megváltoztatta szövegét, és a 10. osztályosoknak szóló irodalmi feladatgyűjteményben a „meleg” szót „magyar”-ra cserélte – tudta meg a Népszava. Kiss Judit Ágnes „Szó” című versének eredeti négy sora így szól:

„Maradj, mert meg kell védeni / Kinek nincs is hova, / Legyen szegény, hajléktalan, / Zsidó, meleg, roma”. A Szent Imre könyvek keretében megjelent kiadványban azonban a meleg szót magyarra cserélte a kiadó: „Maradj, mert meg kell védeni / Kinek nincs is hova, / Legyen szegény, hajléktalan, / Zsidó, magyar, roma.”

Arató László, a Magyartanárok Egyesülete elnöke, az ELTE Radnóti Miklós Gimnázium és Általános Iskola magyartanára szerint:

A verset sokszor alkalmazzák az irodalomoktatásban, mivel Kiss Judit Ágnes műve mondhatni a Szózat XXI. századi átirata, amely a kivándorlásról és az azzal kapcsolatos dilemmákról szól, a fiatalokhoz közel álló nyelvezettel és hangnemben.

Nem engedtem volna….

Az eset különlegessége, hogy a vers közismert, így a tizenhat éves diákok számára érthetetlen a cenzúraként felfogható változtatás. Kiss Ágnes Judit egy újságból értesült a változtatásról. A költő a Népszavának elmondta, hogy

a tankönyvekben megjelent művekhez a szerző engedélye szükséges, de nem tudott arról, hogy verse bekerül a Szent Imre tankönyvek 10. osztályosoknak szóló kötetébe. Általában a kiadók felveszik vele a kapcsolatot, „és a reformátusok még jogdíjat is fizetnek”.

Hozzátette:

„Átírást nem is engedtem volna. Ezután fel fogom venni a kapcsolatot a kiadóval, hogy ne romlott szöveget terjesszenek, és a legnagyobb jóhiszeműséggel megkérdezem, hol találtak erre a változatra”

Megszólalt a kiadó

„Tankönyvcsaládunk még igen friss, második éve használják a diákok és a pedagógusok, eddig még ezzel kapcsolatban nem érkezett észrevétel. Megjegyezzük, hogy a kortárs versek az interneten többféle szövegváltozatban találhatók meg”

Nyári Krisztián író, irodalomtörténész, könyvkiadó-vezető szerint

Az irodalmár a vers lényegét sértő változtatásra „nem talál szavakat”. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a szerzői jog védi a mű belső lényegét, és a szerző engedélye nélkül nem lehet átírni műveket. Hozzátette ugyanakkor, hogy tudomása szerint tankönyvekbe ma már be lehet emelni alkotásokat a szerző engedélye nélkül is.

Szerkesztői mulasztásnak is elég kínos, ha viszont szándékos, akkor súlyos vétek

– szögezte le Nyáry Krisztián, majd hozzátette:

„a versszak pont egy keresztényi értéket fogalmaz meg, ezért is fájó, hogy megmásították.”

Nem példanélküli….

2015-ben közfelháborodást váltottak ki Bánhegyi Ferenc ötödik, hatodik és hetedik osztályosoknak szóló történelemtankönyvei, amelyek

Hitlert szimpatikusan ábrázolták és Horthy Miklóst idealizálták.

Egy nyolcadik osztályos földrajztankönyvből pedig „kiderült”, hogy Ukrajnában belső háború van, és a Kreml propagandáját visszhangozva erre fogta a Krím 2014-es orosz invázióját. Ez diplomáciai vihart kavart Ukrajna és Magyarország között, és a belügyminisztérium megígérte, hogy átírja a kifogásolt részeket, bár erre még nem került sor.

Emlékeztető a fent említett Böröndi-ügyről….

Böröndi Gábor az alábbi történelemhamisító fejtegetésbe merült az M1-nek:

„Gondoljunk bele a második világháborúba, 1939-ben a német-lengyel háború lokális háborúnak indult, és mi lett a vége? Nem fogták meg – ha fogalmazhatok így – időben békefolyamattal azt az eszkalációt, és elvezetett a második világháborúhoz.”

Emiatt Sebastian Kęciek magyaroroszági lengyel nagykövet  nyílt levelet írt Böröndi Gábornak, amely így kezdődik:

„Nagy megdöbbenéssel fogadtam az ez év május 9-én, az M1 állami televíziónak adott interjújában tett Lengyelországgal kapcsolatos nyilatkozatát, amelyben a náci Németország 1939-es Lengyelország elleni agresszióját lokális háborúnak nevezte, amely nem eszkalálódott volna II. világháborúvá, ha megfelelő időben megállítják a békefolyamattal. (…) Ezek a szavak, amelyek hazámat egy globális konfliktus eszkalációjáért és bűnrészességgel való megvádolásaként értelmezhetőek, számunkra a történelem elfogadhatatlan elferdítését jelentik, és nem szabadna elhangozniuk, különösen nem egy szoros szövetséges ország képviselője részéről.”