A trezor értékes irodalmi kincset rejtett

Rajzokat, naplókat, leveleket, vázlatokat és héber nyelvű füzeteket találtak a majdnem tíz évig tartó pereskedés után megszerzett Franz Kafka-trezorban az izraeli Nemzeti Könyvtár szakértői – jelentette a Háárec című újság honlapja szerdán.

Az Esküvői előkészületek vidéken három vázlata

A nagyközönség először láthatja a megtalált kéziratokat, köztük az Esküvői előkészületek vidéken című mű vázlatait, valamint a levél kéziratát, amely feltárja apjának kegyetlen viselkedését – közölték a könyvtár szerdai jeruzsálemi sajtótájékoztatóján.

Gazdasági és kulturális szempontból is értékes irodalmi kincsekre bukkantak az eddig elzárt trezorban. A lista élén az 1907-ben írt, Esküvői előkészületek vidéken című novella három vázlata áll, amelyekből kiderül, hogy az első változatában még 58 oldalas írást Kafka a harmadik változatra öt oldalasra rövidítette. Ezt a novellát Kafka halála után széles körben publikálták, magyarul is megjelent.

Levél apámhoz

Kafka híres, 1919-ben írott, Levél apámhoz címmel megjelent írását is megtalálták a trezorban. Az író a levél elkészítésekor 36 éves volt, felvázolta az őt gyermekkorában apja részéről ért érzelmi durvaságot. A levelet Kafka átadta édesanyjának, de az soha nem jutott el apjához.

A nehéz olvasnivalót jelentő, feltáró levél önmagában is megálló, fontos irodalmi mű. Az izraeli Nemzeti Könyvtárba eljutott példányt Kafka saját maga írta írógépen, utolsó oldalát kézzel.

Izraelben különösen érdekes Kafkának a héber nyelv tanulásához használt füzete. A több füzetből álló sorozat egyikében a nyelvet gyakorolta. Tanára egy fiatal nő volt, Pua Ben Tuvim. A füzetben héber szavak találhatóak olykor német fordításukkal.

Tanársztrájk Palesztinában

Kafka az eddig nem ismert, most nyilvánosságra került füzetben bemutat egy 1922-ben, Palesztinában történt tanársztrájkot, amelyben a tanárok fizetésemelést követelve nem kezdték meg a tanévet. Emellett egy tanárnőjéhez írt vidám, személyes hangú levél is található, amelyben elnézést kér nyelvi hibáiért.

David Bloomberg, a Nemzeti Könyvtár elnöke ezekben a szövegekben Kafka zsidó és cionista identitásának újabb bizonyítékát látja, ami a kutatók körében vitatott kérdés. „Számunkra még világosabbá vált héber füzeteiből és leveleiből, amelyekben az Izrael földjén létrejött zsidó településekkel és a cionizmussal foglalkozik, hogy az izraeli Nemzeti Könyvtárban van a helyük”– nyilatkozta Bloomberg.

Párizsi útinapló

A frissen megszerzett anyag fontos eleme Kafka 1911-es párizsi utazásának naplója. Kafka és Max Brod együtt utazott oda és azt tervezték, hogy írnak egy regényt kettejüknek az utazás során vezetett naplójából. Emellett a gyűjtemény tucatnyi, Brodnak küldött Kafka-levelet is tartalmaz, köztük több olyan képeslapot, amelyeket Kafka két hónappal tuberkulózis okozta halála előtt adott fel. A képeslapokban megemlítette betegségének súlyosbodását.

A szövegek mellett Kafka rajzai és illusztráció is felbukkantak, a legtöbb egy fekete borítójú füzetben, de önálló lapokon is, elsősorban másokról és magáról készített karikatúrák és portrék.

A kéziratokat a könyvtár katalogizálni kezdi, majd fényképüket közzéteszik a könyvtár honlapján.

Max Brod nem fogadott szót – szerencsére

A huszadik század egyik legjelentősebb írója, Franz Kafka 1924-ben, 41 éves korában elhunyt, és halála előtt arra kérte barátját, Max Brodot, hogy égesse el kéziratait. Brod azonban – tehetségét és jelentőségét felismerve – nyomda alá rendezte és kiadta műveit. 1939-ben a német megszállás elől Max Brod az akkori Palesztinába vándorolt és magával vitte Kafka írásait.

A következő három évtizedben, 1968-as haláláig folytatta Kafka írásainak szerkesztését és közzétételét. Néhány munkát a hatvanas években átadott az oxfordi egyetemi könyvtárnak, de a többit magánál tartotta. Brod halála után az egész hagyatékot titkárnője, Esther Hoffe örökölte azzal a megbízással, hogy Kafka írásait egy tudományos intézetben helyezze el.

A titkárnő eltulajdonította a kéziratokat

Hoffe azonban a következő négy évtizedben megtartotta a dokumentumokat, néhányat el is adott közülük. A per kézirata egy 1988-as árverésen 1,8 millió dollárért kelt el. A gyűjtemény néhány darabját egy tel-avivi széfben tartotta, másokat Svájcban, emellett tel-avivi lakásában is őrzött kéziratokat.

Esther Hoffe 2008-ban bekövetkezett halála után a gyűjtemény két lányára szállt, akik bíróság előtt küzdöttek az örökségért, de 2016-ban elvesztették a pert Izrael Állammal szemben. Az eddig rejtett trezorok tartalma így a Nemzeti Könyvtárba került.

(Forrás: MTI)