Áder János: „Budapest egy hamis város”

A trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján tartott országgyűlési emlékülésen Kövér László után Áder János beszélt.

Csak semmi”köntörfal”, Áder azonnal „hökkentésre” játszott

A köztársasági elnök alaposan „ráijesztett” hallgatóságára, amikor „in medias res” belevágott mondandójába, mint később kiderült Áder János Harold Nicolson brit diplomatát idézte 1919-ből.

„Megvallom, akkor is és most is ezt a turáni törzset hevesen utálom. Mint rokonaik a törökök ők sokat elpusztítottak, és semmit sem teremtettek. Budapest egy hamis város amelyben nincs őseredeti realitás. A magyarok évszázadokon át elnyomták a nemzetiségeiket. A felszabadulás órája ütött, és jön a megtorlás.”

Száz évvel ezelőtt Magyarország gyászolt,

emlékeztetett Áder János, hiszen egyetlen magyar sem tudta feldolgozni a veszteséget, a megaláztatást, a törvénnyé tett törvénytelenséget. Azt, hogy az ország elveszítette a területének kétharmadát, népessége pedig 18 millióról 7 és fél millióra zsugorodott.

Több mint három millió magyar került a határon kívülre,

Románia egyedül nagyobb területhez jutott, mint amekkora Magyarországnak megmaradt

„Gabonatermő területeink jelentős része, erdeink 90 százaléka, vasúthálózatunk kétharmada a szomszédos országokhoz került”

– vette számba a veszteségeket az államfő, hozzátéve: Trianon az ország gazdasági gyarapodását törte derékba.

Tisza István akkori miniszterelnök eleinte ellenezte a hadba lépést – emlékeztetett – de Bécs meggyőzte, majd négyévnyi háborúskodás után Magyarország vesztes félként nem kerülhette el a súlyos büntetést, hiszen a semleges országokat csak területi igények elismerése árán lehetett hadba léptetni.

„Magyarország a területének 67 százalékát és lakosságának 60 százalékát veszítette el, a szintén vesztes Németország csupán a területének 13 és a lakosságának 4 százalékát”

– ismertette Áder János, ami azt mutatja, hogy a népek önrendelkezésére vonatkozó wilsoni elveket csak Magyarország kárára alkalmazták.

Magyarország sorsáról nem 1920-ban döntöttek, hanem sokkal korábban, „sunyi háttértárgyalásokon”

Áder János ugyanakkor rámutatott arra is: a világháború befejezése és a trianoni döntés közötti időben Magyarország helyzetét az ország politikai vezetőinek katasztrofális ténykedése csak tovább súlyosbította, amikor „a konzervatív tehetetlenség, a liberális tehetségtelenség és a bolsevik utópia adott randevút egymásnak”.

„Felkészületlen politikusok, politikai kalandorok, önjelölt próféták, fizetett ügynökök, elfogult, részben korrumpált szakértők, magyargyűlölettel fertőzött újságírók közös munkája mindaz, amit ma trianoni diktátumnak hívunk” – fogalmazott.

Az államfő súlyos felelőtlenségnek ítélte például a határok megvédésének, a diplomáciai háttérmunkának az elmaradását, vagy a titkosszolgálati jelentésekét a háttértárgyalásairól és háttér-megállapodásairól.

„Száz év elteltével, két világháború után, Trianontól és gazdasági válságoktól gyötörten, egy több mint négy évtizedes kommunista-szocialista vargabetű után, egy levert forradalmat követően, többször is az államcsőd szélére jutva itt vagyunk, élünk” – hangoztatta az államfő.

A köztársasági elnök kijelentette: senki nem vitathatja el tőlünk a jogot, hogy azért dolgozzunk, hogy a nemzet lelki határai változatlanok maradjanak, ha már a nemzet földrajzi határai megváltoztak.

Áder János szólt arról is, hogy Magyarországot a második világháború óta újra és újra megvádolják a határok megváltoztatásának szándékával, holott amikor erre a történelem lehetőséget kínált, Magyarország sosem élt területi követelésekkel.

„Tíz éve azon dolgozunk, hogy szociális juttatásokkal, ösztöndíjakkal és a magyar iskolák megerősítésével adjunk távlatot ott, ahol a magyar fiatalok megtartásához elsősorban oktatás és munkahely szükséges.”

Kitért arra is, hogy az Országgyűlés tíz év alatt megtízszerezte a nemzeti összetartozás kiteljesítésére szánt forrásokat.

Az államfő beszéde végén felidézte Széchenyi István Hitel című könyvében írt szavait:

„Sokan azt gondolják: Magyarország – volt; én azt szeretem hinni: lesz!”

A köztársasági elnök beszéde után a képviselők elénekelték a magyar és a székely himnuszt.

Forrás: MTI

BKK: csütörtök délután Trianon 100. évfordulójára emlékezve egy percre megáll a tömegközlekedés