Antiszemiták összemérték amijük van a Nobel-díjas író emlékházával

Újra emberkedtek a nácik, ezúttal Máramarosszigeten. Kiskaliberű bátorságukat antiszemiták az Elie Wiesel  emlékházzal mérték össze.  Remélhetőleg akkorát kapnak, hogy a (ház)fal adja a másikat!

Antiszemita, gyalázkodó falfirkákat festettek

szombatra virradó éjszaka ismeretlen tettesek a 2016-ban elhunyt Elie Wiesel Nobel-békedíjas író, holokausztkutató múzeumként berendezett máramarosszigeti szülőházának falára, a román rendőrség vizsgálatot indított az ügyben. A washingtoni holokauszt múzeum úgy reagált, hogy a történtekért a helyi hatóságokat is felelősség terheli.

A műemlék meggyalázását a román külügyminisztérium, az író nevét viselő román nemzeti holokausztkutató intézet és az – Elie Wieselt halála után Máramaros megye díszpolgárrá avató – önkormányzat is elítélte, a tettesek felelősségre vonását követelte. Leszögezték: határozottan elutasítanak minden zsidóellenes, idegengyűlöletet szító gesztust.

fotó: maszol.ro

A rendőrség közölte,

hogy vizsgálatot indított az ügyben, a tetteseket a közelben lévő térfigyelő kamerák felvételei alapján próbálják azonosítani. Nem ez az első eset a településen, ahol náci támadás  áldozatul esett már a helyi zsidó temető és a Wiesel-emlékmű is. Az emlékház egyébként a központban, a rendőrség közelében áll.

Az Agerpres hírügynökség beszámolója szerint az Egyesült Államok Holokauszt Múzeuma is közleményben reagált a történtekre. A washingtoni intézmény arra figyelmeztetett, hogy

nem szabad alábecsülni a Románia megítélése szempontjából is „kínos” eset súlyát, amelyért szerintük az „emlékházat elhanyagoló” helyi hatóságokat is felelősség terheli.

A közlemény szerint

Elie Wiesel szülőházának őrzését, illetve téli fűtését sem biztosítják, a múzeumi anyag hiányosságainak pótlására irányuló bukaresti kormányzati, illetve ellenzéki kezdeményezéseket pedig a helyi politikai és kulturális tényezők rendre elutasítják.

Elie Wiesel

„Nem vagyok Isten. Nem hiszek a kollektív bűnben.”
(Kép Stanislav Krupar / Redux)

1928-ban, a romániai Máramarosszigeten született, amely 1940-ben a második bécsi döntés értelmében visszakerült Magyarországhoz. Szülővárosából 1944 májusában hurcolták el családjával együtt Auschwitzba.

A holokausztot túlélve Amerikában telepedett le, az emlékezést és megbékélést hirdető humanista íróként nemzetközi elismerést kivívott ki.

Jelentős szerepe volt abban, hogy az addig másokra mutogató, az országuk területén elkövetett atrocitásokat bagatellizálni próbáló bukaresti vezetők a 2000-es évek elején elismerték: Romániában is volt holokauszt.
Ion Iliescu akkori román államfő nemzetközi történészbizottságot bízott meg a romániai holokauszt tanulmányozásával, amelyet Elie Wiesel vezetett.

A Wiesel-bizottság 2004-ben közzétett,

Romániában hivatalos dokumentummá vált jelentése a második világháborúban román fennhatóságú területeken elpusztult zsidók számát 280 és 380 ezer közöttire, míg az észak erdélyi holokausztban elpusztultak számát 135 ezerre becsüli.

Romániában 2005-ben a kormány létrehozta a Nemzeti Holokausztkutató Intézetet, amely megalakulása óta Elie Wiesel nevét viseli. A romániai születésű író 1986-ban kapta meg a Nobel-békedíjat.

Magyarországi látogatás

Köves Slomóval és Báruch Oberlanderrel, az EMIH vzetőivel.

Elie Wiesel 2009-ben az EMIH az egységes Magyarországi Izraelita Hitközség meghívására járt Magyarországon a  „Magyar-zsidó együttélés” című  konferencián  -amit a parlament felsőházi termében rendeztek.

Wass Albertre emlékeztek Nagyváradon – Az Elie Wiesel Intézet tiltakozott