Kerítésen túl
Árvalányhajas kormányzati aktuálpolitizálásba zuhant „petőfizés”az erdélyi Fehéregyházán: ma a nyugati hatalmasságok szeretnék letörni a magyar szabadság vágyát
Szilágyi Péter beszédében Szabolcska Mihály Petőfi lelke című írására utalva elmondta: mikor a szerző Petőfi lelkét említi, „a magyar szabadság lelkét” keresi.
Petőfi lelke ott van velünk, mikor ma, magyarok teszünk valamit szülőföldünkért, közösségünkért, nemzetünkért. Emléke mellett tartsuk meg ezt a lelkületet is – jelentette ki Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár vasárnap az erdélyi Fehéregyházán.
A Segesvár melletti településen, a turulmadaras emlékműnek helyt adó múzeumkertben az 1849-es fehéregyházi csata és Petőfi Sándor halálának 174. évfordulója alkalmából tartottak ünnepi megemlékezést
Szilágyi Péter beszédében Szabolcska Mihály Petőfi lelke című írására utalva elmondta: mikor a szerző Petőfi lelkét említi, „a magyar szabadság lelkét” keresi. „Petőfi Sándor nyomán haladva azóta is ezt keresi minden nemzedék, a maiak is, így mi is” – hangsúlyozta. Ez a hazaszeretethez kötődik a legszorosabban, Petőfit is ez vezérelte a legnagyobb áldozat meghozatalára Fehéregyháza határában, és ez „az örök eligazodási pont” minden nemzedék számára – vélte. Karinthy Szabolcskáról.
A Petőfi-epigon
Szabolcska Mihály
(Tiszakürt, 1861. szeptember 30. – Budapest, 1930. október 31.) református lelkész, költő.
Debrecenben teológiát végzett, majd 1890-től két éven át Genfben és Párizsban tanult. 1891-ben tűnt fel a Fővárosi Lapokban négy versével. 1892-től marosfelfalusi, 1899 és 1928 között temesvári református lelkész volt. 1922 és 1924 között az Országos Magyar Párt egyik alelnöki tisztségét is viselte.
1899-ben a Kisfaludy Társaság tagja lett. 1928-tól Budapesten élt, mint az Magyar Tudományos Akadémia tisztviselője és a Kisfaludy Társaság titkára. Verseit több nyelvre lefordították. Petőfi-epigonnak tartották.
A politikus kijelentette: a hazaszeretet vezette a magyar kormányt is arra, hogy 2010 óta a nemzeti összetartozás megerősítésére törekedjen minden magyar közösségben a Kárpát-medencében és bárhol a világon, és meglátása szerint ez az elmúlt 13 év legnagyobb eredménye.
„Akik ennek a szellemében cselekszenek ma, azokban ott dolgozik Petőfi lelke, ott lobog a 200 éve fellobbant láng is”
– fogalmazott.
Szilágyi Péter rámutatott: „ma a nyugati hatalmasságok szeretnék letörni a magyar szabadság vágyát”, akik a közösség érdeke helyett az egyén önös érdekeit akarják érvényesíteni. „A magyarok nem követik, nem követhetik ezt az utat” – nyomatékosította, emlékeztetve, hogy a magyarság közösségben gondolkodik, így értelmezi a múltat és a jelent, így tervezi a jövőjét is.
„Van, amire büszkének lennünk: a magyarság most egységesebb, mint valaha” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ez az egység erősíti „a belső és külső szabadságunkat is”.
„Csak akkor vagyunk szabadok, ha minden magyar szabadságban élhet” – közölte, hozzátéve, hogy ehhez a magyar kormány „megtartóvá tette” a szülőföldet, gondoskodó közösségekben egyesítette a magyarságot.
Arról is szólt, hogy Kárpátalján a magyar közösség óriási kihívásokkal néz szembe, 2014 óta jogfosztott állapotban tartják, és a háború minden további napja életveszélyt jelent számára. Ezért a magyarok elsődleges érdeke a fegyverszünet kihirdetése, a béketárgyalások megkezdése – összegzett.
Szabó József, a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke arról beszélt, hogy az egykori csata helyszínén a „visszatérő, örökké élő Petőfire” emlékeznek évről évre. Külön szólt Haller Lujza grófnőről, aki az emlékparkot és helyi Petőfi-múzeumot létrehozta, gondozta.
Péter Ferenc, a Maros megyei önkormányzat elnöke az erdélyi Petőfi-kultusz erősségét méltatta, és rámutatott: Petőfi óta tudjuk, hogy minden rendszer megdönthető és tudatosan kell tenni a békéért.
Pohankovics András, Kiskőrös képviselőjeként „az egyik szülőváros” üzenetét hozta, és úgy vélte, a bicentenárium ösztönzés a határon túli és inneni magyarság számára, önazonosságát, megmaradását szolgálja.
Balla László, Kiskunfélegyháza alpolgármestere rámutatott, hogy Petőfi minden magyaré, „nem véletlenül nyugszik egyszere sehol és mindenhol”, és halálának napja „a megdicsőülésének napja”.
A fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Maros megyei szervezete által rendezett emlékünnepség koszorúzással kezdődött az ispán-kúti emlékműnél, majd az unitárius templomban istentisztelet követte.
A turulmadaras emlékműnél is volt koszorúzás, az ünnepi hangulatot a sárospataki 8kor Színház, a bajai Rábl Színpad és Zenei közösség, és Bánföldi Szilárd színművész fellépése biztosította.
(MTI)
Rákay Philip magánadományából újították fel a Petőfi család síremlékét
Szerző
Friss
- Lakást vett és üres a zsebe? Pedig még egy csekkfizetés vár Önre….
- „Ezek mennek mostanában”
- Szívzűr – Így élesztheted újra önmagad
- Hatalmas gazdasági-diplomáciai siker: magyarok gépestették Csádban a tevetej-fejést – A produktumot a miniszteri biztosunk azonnal beszlopálta
- Szanyi Tibor: Mindenhalottak
- Jogi problémája van? Félórás ingyenes konzultáció egy értő ügyvéddel – Pro Bono Nap Budapesten
- Brutál-igaz szívhoroszkóp! A Bikán és a Koson ledöbbensz!
- Müller Péter a halálról-, a gyászról-gondolkodás mestere
- Leállt az ügyeletek által használt egészségügyi szoftver
- Ha a megfigyelőség ára 100 millió dollár, mennyit taksál, ha beveszik Magyarországot -rendes- Türk-tagnak?