Átalakult az NVB a választási időszakra

Hétre csökkent a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) tagjainak a száma, miután a köztársasági elnök kiírta – április 8-ra – az országgyűlési képviselő-választást. A testület keddi ülésén már csak az Országgyűlés által választott tagok vehettek részt. A testület napirendjén népszavazási kérdések elbírálása és jelölőszervezetek nyilvántartásba vétele szerepel.

Az NVB-t az országgyűlési frakcióval rendelkező pártok képviselőinek kellett elhagyniuk. A bizottság munkájában a továbbiakban csak a hét választott tag vesz részt, a határozatképességhez tehát négyük jelenléte szükséges.

A választási eljárásról szóló törvény szerint az NVB hét tagját és három póttagját a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja meg, ez 2013 szeptemberében megtörtént. Az Országgyűlés alakuló ülésétől a következő országgyűlési választások időpontjának kitűzéséig a parlamentben frakcióval rendelkező pártok is delegálhatnak egy-egy tagot a testületbe.

Mivel Áder János köztársasági elnök múlt héten kitűzte a parlamenti választás időpontját, a választási eljárási törvény értelmében átalakult az NVB, megszűnt a pártdelegáltak mandátuma. Addig, amíg a választáson induló pártok és nemzetiségek nem állítanak országos listát, a testület munkájában csak az Országgyűlés által választott tagok vehetnek részt.

A pártok jelöltjei február 19-étől gyűjthetik a képviselőjelöltté váláshoz szükséges aláírásokat. Ha egy pártnak sikerül jelöltet állítania legalább kilenc megyében és a fővárosban – legalább 27 egyéni választókerületben –, akkor állíthat országos listát.

Országos listájuk nyilvántartásba vételének jogerőssé válásától a pártok egy-egy tagot delegálhatnak az NVB-be. A nemzetiségi listát állító országos nemzetiségi önkormányzatok is megbízhatnak egy-egy embert a képviseletükkel, de ők csak a nemzetiségeket érintő ügyekben szavazhatnak a bizottságban. Közös lista esetén, függetlenül az abban részt vevő pártok számától, csak egy tagot delegálhatnak a bizottságba.

Az NVB tagjainak száma tehát részben attól függ, hogy a választáson induló szervezetek közül mennyi tud országos listát állítani az országgyűlési választáson.

Az országos lista állítása jogán az NVB-ben helyet foglaló delegáltak megbízatása az Országgyűlés alakuló üléséig tart. Ezután már csak a parlamenti frakcióval rendelkező pártok delegálhatnak jelöltet a bizottságba.

Az NVB független, kizárólag a törvénynek alárendelt szerv, amelynek elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása.

Általános feladata, hogy iránymutatást adjon ki a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezéséért, az egységes joggyakorlat kialakításáért, és megállapítsa a választás országosan összesített eredményét.

Az NVB dönt a hatáskörébe tartozó kifogásokról – így például a külképviseleti választási iroda tevékenységével kapcsolatos kifogásokról is –, valamint az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságok határozatai elleni fellebbezésekről. Ha törvénysértés jut a tudomására, kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv döntését.

Az NVB-nek az országgyűlési választáson további feladatai is vannak: dönt az országos listák és a rajtuk szereplő jelöltek nyilvántartásba vételéről, valamint kisorsolja az országos listák sorszámát.

Az NVB felügyeli a levélben érkezett szavazatok számlálását, és megállapítja a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok levélben szavazásának eredményét.

Az NVB megállapítja, mely jelölőszervezetek érték el a törvényben meghatározott ötszázalékos szavazathatárt; ezen listák jelöltjei juthatnak mandátumhoz. Legkésőbb a szavazást követő 19. napon – április 27-én – megállapítja, hogy a listák jelöltjei közül kik szereztek mandátumot, és megállapítja a választás országos listás eredményét is. Feladata továbbá, hogy kiadja a mandátumot szerző képviselőknek a megbízólevelet.

Nem lehet népszavazás Gyurcsány szavazati jogáról és a benzinárrésről sem

Megtagadta öt népszavazási kérdés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését kedden az NVB. A kérdések közül négy a benzin és gázolaj nagy-, illetve kiskereskedelmi árrésének maximalizálásáról szólt, az ötödik pedig Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök szavazati jogának megvonásáról.

Az NVB szerint az üzemanyagokkal kapcsolatos népszavazási kérdések azért nem hitelesíthetők, mert az alaptörvény által biztosított megkülönböztetés tilalmába ütközne, ráadásul nem felel meg az egyértelműség követelményének.

Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője magánszemélyként a következő kérdést nyújtotta be hitelesítésre: „Egyetért-e Ön azzal, hogy ne szavazhasson az, aki Magyarország miniszterelnökeként a magyar állampolgárokat megverette, a határon túli magyarok ellen buzdított, és nem viselte ennek következményét?”. Bencsik András a közösségi oldalán elismerte, hogy a kérdése Gyurcsány Ferencre vonatkozik.

Az NVB egyhangú döntéssel tagadta meg az aláírásgyűjtő ív hitelesítését. Indoklásában arra hivatkozott, hogy Bencsik András maga is azt írta vezércikkében, nem a népszavazás megtartása az alapvető célja. A szervező e magatartása és az, hogy a népszavazást egyetlen ember elleni fellépésként használná, ellentétes a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási alapelvével. Ezeken túl a kérdés nem az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozik, mert a bíróság feladata a büntetőjogi felelősség megállapítása – hívta fel a figyelmet Patyi András, az NVB elnöke.

Az NVB döntései ellen 15 napon belül lehet jogorvoslattal élni a Kúriánál.

Nyilvántartásba vette az első jelölőszervezeteket az NVB

A választáson indulni szándékozó jelölőszervezeteknek nyilvántartásba kell vetetniük magukat. A szervezetek folyamatosan juttatják el kérelmeiket az NVB-hez. A bizottságnak a bejelentéstől számított három napon belül kell döntenie a jelölőszervezet nyilvántartásba vételéről. Ehhez előbb a Nemzeti Választási Iroda ellenőrzi a bejelentett szervezet „létezését”, és adatainak hitelességét a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában.

Az NVB keddi ülésén – a kérelmek beérkezési sorrendjében – nyolc jelölőszervezetet vett nyilvántartásba. Ezek a következők: Új Magyar Front Mozgalom Párt (ÚMF), Magyarok a Demokráciáért Párt (MAD), Vállalkozók Szövetsége a Reformokért (VSZ), Együtt – a Korszakváltók Pártja (Együtt), Magyar Demokraták Szövetségének Pártja (MDSZ), Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (FKGP), A Haza Pártja, Magyar Szocialista Párt (MSZP).

Nyilvántartásba vették a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatát (MNOÖ) is.

Országos nemzetiségi önkormányzat nemzetiségi listát állíthat, ehhez a névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgárok legalább egy százalékának ajánlása szükséges. Az országos listákat március 6-ig kell bejelenteni az NVB-nél.

(Forrás: MTI)