Az amerikai alkotmánybíróság érvénytelenítette a Roe kontra Wade szövetségi abortusztörvényt

Az amerikai legfelsőbb bíróság – amely egyúttal az Egyesült Államok alkotmánybírósága  is – pénteken érvénytelenítette a Roe kontra Wade döntést, ezzel lehetővé tette a tagállamok számára, hogy maguk döntsenek arról, betiltják-e az abortuszt – jelentette több amerikai médium pénteken.

Az Egyesült Államok tagállamainak nagy része már többféle korlátozást bevezetett a művi terhesség-megszakítás szabályozására

A legfelsőbb bíróság pénteki döntése után azonban a tagállamok szabadon rendelkezhetnek az abortuszról, s nem minősül törvénytelennek, ha egy-egy tagállam betiltja azt. Az 1973-as jogesetben a szövetségi legfelsőbb bíróság azt mondta ki, hogy alkotmányellenesnek számít az abortuszjog korlátozása.

A szövetségi legfelsőbb bíróság döntését a bíróság washingtoni épülete előtt nagy tömegek várták, az abortusz kérdése ugyanis megosztja az amerikai törvényhozást és a társadalmat. A vita azután éleződött ki, hogy februárban kiszivárgott a legfelsőbb bíróság véleménytervezete, amelyből kiderült, hogy a testület visszavonná a Roe kontra Wade jogesetben hozott döntést. Ezáltal azonban az abból eredő, szövetségileg érvényes szabályozás is megszűnne, amely miatt 1973 óta törvénytelennek minősült az abortuszjog korlátozása az Egyesült Államokban.
Samuel Alito legfelsőbb bíró a testület többségi véleményének indoklásában leírta, hogy a Roe kontra Wade esetben hozott döntés „már a meghozatalakor hallatlanul helytelen volt”, nem beszélve arról, hogy „az indoklása példátlanul gyenge, és az ügyben meghozott döntés káros következményekkel járt”.

Norma Nelson (később Norma McCorvey) 1944-ben született Louisiana államban. Tizenhárom éves volt, amikor az apa elhagyta a családot, a kislány és bátyja a bántalmazó, alkoholista anyával maradt. Norma kisebb bűncselekményekbe keveredett, majd később szándékosan követte el ezeket, mert a javítóintézetben jobban érezte magát, mint a családjában, ahol állítása szerint még szexuális abúzust is elkövetett ellene anyja unokatestvére. (Elmondta az anyjának, de az nem hitt neki.) Már tizenöt évesen felszolgálóként dolgozott, majd (noha jobban érdeklődött a saját neme iránt) házasságot kötött egy férfival, ám a férj is bántalmazónak bizonyult. A házasságból született gyermekét, Melissát Norma anyja előbb megpróbálta árvaházba adni, majd inkább megszerezte a felügyeleti jogát, a lányát pedig kidobta otthonról. Egy évvel később Norma ismét teherbe esett, ezt a gyermeket azonban (mivel nyomorúságos körülményei közt nem tudta volna felnevelni) önként adta örökbe. 

Ilyen előzmények után, 1969 júniusában az akkor huszonegy éves nő észrevette, hogy újra teherbe esett. Texas államban, ahol McCorvey akkoriban élt, csak a nő életének veszélyeztetése, valamint (bizonyított) nemi erőszak esetén volt lehetőség legális abortuszra. (Az államok többségében hasonló szigor, vagy még gyakrabban teljes tiltás volt érvényben. Hat, Texastól messze levő államban volt legális az eljárás, a nőnek azonban nem volt pénze a tetemes útiköltségre.) McCorvey, miután a legális abortuszt megtagadták tőle, illegális úton próbálkozott, azonban a titokban működő klinikát, ahová barátai küldték, időközben bezárta a rendőrség. Ekkor orvosa  Henry McCluskey örökbefogadással foglalkozó ügyvédet javasolta neki.

McCluskey bemutatta őt két kollégájának, Sarah Weddingtonnak és Linda Coffee-nak. A két ügyvédnő McCorvey nevében (akit a magánélete védelmében Jane Roe álnéven szerepeltettek) pert indított, melyben Texas államot Henry Wade kerületi ügyész képviselte. Az ügy (noha McCorvey abban bízott, hogy a kimenetel még számára is lehetővé teheti az abortuszt) három éven át húzódott – a megszületett csecsemőt McCorvey-nak ismét örökbe kellett adnia. Nem sokkal később megismerkedett Connie Gonzalezzel, akivel aztán harmincöt éven át együtt élt Dallasban (ahol Melissa rendszeresen látogatta őket). 

Az ügy végül eljutott a szövetségi Legfelsőbb Bíróságig, amely 1973. január 22-én történelmi jelentőségű határozatában Roe javára ítélt, és az alkotmány 14. kiegészítése alapján a magánélethez való jogra hivatkozva az abortusz tiltását az első trimeszterben alkotmányellenesnek nyilvánította. Innentől fogva egyik állam sem tagadhatta meg a törvényeiben a nőktől a terhesség első három hónapjában a legális, biztonságos abortuszt. McCorvey az ítélet után négy nappal felfedte kilétét a sajtónak. (Forrás: nokert.hu)

A CNN amerikai hírtelevízió beszámolt a három bíró ellenvéleményéről is, akik, javarészt liberális álláspontjukkal kisebbséget képviselnek a vélt konzervatív többségű testületben. Stephen Breyer, Sonia Sotomayor és Elena Kagan bíró ellenvéleménye közös indoklásában úgy fogalmazott:

„nem csak a bíróság miatt, de sokkal inkább az alapvető alkotmányos védelemtől megfosztott nők milliói miatt szomorúan közöljük, hogy nem értünk egyet a döntéssel”.

Kifejtették azt is: attól tartanak, a tagállamok megtilthatják a várandós nőknek, hogy az államhatárokon kívül kérjenek segítséget a művi terhesség-megszakításhoz.

A Fox News amerikai konzervatív hírcsatorna arra hívta fel a figyelmet, hogy az abortuszjog korlátozása ugyan több republikánus vezetésű tagállamban megtörtént, ugyanakkor számos, demokraták vezette tagállamban kiterjesztették a művi terhesség-megszakítás jogát. Az alkotmánybíróság döntésére felkészülve, az elmúlt hónapokban Colorado, New Jersey és Kalifornia államok demokrata párti kormányzói is lépéseket tettek az abortuszjog állami kodifikálása érdekében, de Illinois és New York államokban már évek óta az alapvető jogok közé tartozik az önálló rendelkezés a művi terhesség-megszakításról.

Az Egyesült Államok eddigi legszigorúbb, abortuszt tiltó törvényét május végén vezették be, Oklahoma államban

Amellett, hogy itt már a megtermékenyítéstől tiltják a terhesség megszakítását, a magánszemélyeknek lehetőségük van feljelenteni azokat, akik segítséget nyújtottak az abortuszon átesett nőknek. Az oklahomai törvény csak nemi erőszak, orvosi vészhelyzet vagy vérfertőzés esetén tesz kivételt a terhesség-megszakítás tilalma alól.

A Roe kontra Wade jogeset által kiváltott heves viták fényében az amerikai törvényhozás felsőháza a múlt héten azt is megszavazta, hogy a legfelsőbb bírák családjai is fokozott védelemben részesüljenek. A hat konzervatív bíró házánál ugyanis nem csak a tüntetések váltak rendszeressé, de egy férfit június elején le is tartóztattak, mert merényletet akart elkövetni Brett Kavanaugh, az alkotmánybíróság tagja ellen.

Forrás: MTI / nokert.hu

“Kínzásra ítéli a nőket” az alkotmánybíróság döntése az abortusztörvényről

Friss híreink

• Ujhelyi István: amikor a valóság nem kopogtat többet, hanem egyszerűen berúgja az ajtót
• Vasárnapi (cseppet sem) ünnepélyes gondolatok egy pici országból
• Vidéki prókátor: Lázár, a Fidesz Gyurcsánya?
• Szanyi Tibor: kracsun = karácsony? – Úgy látszik, a jó hírek csak nem akarnak Orbánhoz kötődni
• Készülj a karácsonyra – 5 jótanács: így díszítsd az otthonod