Nyakig a bűnüldözésben – Az Energol ügy a KBI egyik legnagyobb szakmai fiaskója XV.

Vajon mi lehetett fontosabb ezekben az időkben a legfelsőbb rendőri vezetés számára az Energol ügyben, hogy az ismert bűnözőket hosszú időre rács mögé juttassák, vagy az, hogy a szocialista múlttal rendelkező Csikóst, a politikai kívánalmaknak megfelelően lecsukassák?

Mellesleg

„Nem kérek bocsánatot” c. ” könyvének 323-ik oldalán Tonhauser így folytatja:”

1998.VIII.28-án mindenkit berendeltek a KBI-nél, és személy szerint egyenként nyilatkozatot kellett tenni írásban mely szerint: „A hatáskörömbe tartozó titkos nyomozás során nem került sor olyan elrendelésre, amely a FIDESZ-politikusok, vagy azok családtagjaival szemben politikai hovatartozása miatt történt. Ilyen utasítást a titkos információgyűjtésben részt vevő és együttműködő személyek sem kaptak. Ilyen információgyűjtés elrendelésére parancsnokom, illetve felettes szerveim utasítása alapján sem került sor.”

Titkosítás, titkosítás hátán

Ami azonban közelebb áll a sorozathoz, Az olajügyet 85 évre titkosították, és ennek feloldása eddig egyetlen belügyminiszternek sem jutott eszébe. A kormány 2007 júniusában munkacsoportot hozott létre, hogy felülvizsgálják a mintegy 80 ezer oldalnyi, olajügyekkel foglalkozó anyag titkosítását. 2007őszén kezdték el nyilvánosságra hozni a dokumentumokat.

Ezekben nem volt sok köszönet: az iratok vagy teljesen érdektelenek voltak vagy minden személyre, helyszínre és konkrétumra vonatkozó adatot kitakartak rajtuk, amin az Index is viccelődött, bár az is előfordult, hogy ezt-azt elfelejtettek kiradírozni.(Index)

Ami az Energol vádiratban volt

A vádirat szerint a vádlottak összesen öt cég, az A and C Kft., a Monon Kft., a D and T Rt., a Jonata Bt. és az Energol Rt. keretein belül végzett a fiktív, illetve valós olajforgalmazás során a jogszabályokban előírt adókat nem fizették meg. Így több mint 6,8 milliárd forintnyi kárt okoztak az államnak. Több vádlottnál találtak hamis okiratokat – útlevelet, jogosítványt, személyi igazolványt – a házkutatásokkor, egy vádlottnál lőfegyvert, egynél pedig lőszereket foglaltak le.

Csikós

Amikor hajdanán az akkori bűnüldözés teljhatalmú tábornoka feltette a kérdést a KBI Különleges Ügyosztálya csókos vezetőjének, hogy mi van Csikóssal, őrizetben van-e már, ezt a választ kapta: Nincs rá semmi terhelő főnök. Nem baj, találjatok ki valamit- volt a válasz. Így ment ez már akkoriban is.

Csikós József, aki az MSZMP Központi Bizottságának apparátusában is dolgozott, majd nyugdíjazásáig ezredesi rangban a BM adatfeldolgozó hivatalának munkáját irányította, a legféltettebb iratokat őrző földalatti páncélterem teljhatalmú ura volt. Később, egyike az Energol vezetőinek. Nem semmi ugyebár, hogy közismert bűnözők mellett ő is helyet kapott az irányításban. De hát mindennek oka van.

Az Energol ítélet

Az Energol Rt. vezetői és további cégek vezetői, beszállítói ellen 1997 nyarán indult rendőrségi eljárás. Esztendők során többször is cserélődött a nyomozásban részt vevő rendőrök személye, a nyomozást indító Központi Bűnüldözési Igazgatóság is átalakult Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósággá. 27 gyanúsítottja volt az ügynek. Olyan is volt, akit időközben meggyilkoltak. Húzódott az eljárás, mint a rétestészta.

Tíz év után született egy ítélet, tizennyolc vádlott közül első fokon hatot ítélt letöltendő szabadságvesztésre a Pesti Központi Kerületi Bíróság. Hat vádlottat felfüggesztett szabadságvesztésre ítéltek, ötöt pedig felmentettek. A letöltendő szabadságvesztések közül egyik sem haladja meg a kétéves időtartamot. Vagyis „jól” megbüntettek mindenkit.

Drobilich Gábort, Ferencsik Attilát minden vád alól felmentették, Csüllög Zsigmond és Radnai László 1 év 7 hónap börtönt kapott. Az ítélet kihirdetésekor a bíró kritizálta az ügyészség munkáját. Azt mondta, hogy a vádirat nem tartalmazott több, lényeges körülményt, ezért a vádhoz kötöttség elve miatt nem ítélkezhetett a bírósági eljárás során felmerült tények összességéről.

Az ügyész vádbeszédében hat vádlottnak (Tóth László, Csüllög Zsigmond, Radnai László, Vadnai Gábor, Dévényi Tamás, Kovács Lászlónak letöltendő börtönbüntetést javasolt, igaz, esetükben a letöltendő szabadságvesztés maximális büntetési tétele sem haladta meg az előzetesben már letöltött időt. Öt másik vádlottnak, Csikós, Józsefnek, Drobilich Gábornak és Ferencsik Attilának felmentést indítványozott az ügyész. Üssék csak be bátran a neveket a googleba és szörfözzenek az adatok között. Vonják le a tanulságokat. A majd hét milliárdnyi kár sehol.

Az ítélethirdetés sokaknak csalódást okozhatott. De miért maradhatott ki akkor Portik ebből az egészből?

A sorozat következő részében: RSZVSZ, vagy amit akartok

 Sorozatunk előző cikke

Nyakig a bűnüldözésben – Kuzma Mihály nekrológ XIV.