Kerítésen innen
Az iskolaérettségi eljárás kudarcát orvosolandó jön az óvodák ‘iskolásítása’ + Pintér-éca: szakmunkásoké a jövő….
2020 januárjától a szülőknek az Oktatási Hivatalnál kell kérvényezniük, ha azt szeretnék, hogy a 6. életévét betöltött gyerekük még egy évig óvodában maradhasson. Aki ezt elmulasztja, annak a gyereke akkor is iskolába került szeptemberben, ha egyáltalán nem érett még az iskolai munkára. Emiatt aztán az elsősök között a legmagasabb az évismétlő gyerekek aránya.
„A Fidesznek, csak az erőszakos központosítás, amivel mindennek nekiesnek, nem nézve a károkat, amit okoznak. A gyerekek érdeke márpedig az, hogy iskolai kudarcok nélkül kezdjék meg a tankötelezettségüket. Ez pedig nem parancsszóval fog megtörténni, erőszakkal beterelve a gyerekeket az eltérő fejlettségi szinteket kezelni képtelen iskolákba”
–írta Szél Bernadett 2021-ben.
Visszavonás helyett ráerősítés…
Változtatásra készül a kormány az óvodai gyermeknevelésben, ez derül ki a Belügyminisztérium friss rendelettervezetéből, amelyet február 22-ig bocsátottak társadalmi egyeztetésre. A tervezetet Orbán Viktor jegyzi, és arról szól, hogy szeptembertől külön csoportokba tennék azokat az óvodás gyerekeket, akik a következő tanévben kezdenék az iskola első osztályát.
„A kormány célja az óvoda és az iskola közötti átmenet zökkenőmentes biztosítása. (…) Jelen szabályozás célja, hogy az óvodai nevelési programok keretében megerősítse az iskolai életre való felkészülést szolgáló tevékenységeket és szervezési kérdéseket, ezáltal garantálva, hogy minden gyermek képességeinek megfelelő támogatást kapjon, miközben az óvodák nevelési folyamatai továbbra is a gyermekek egyéni fejlődési igényeit tartják szem előtt”
– áll a tervezet szövegében.
<<< Olvassa cikkeinket a Facebookon és a Google hírei között is! >>>
Legalább megtanulnak hátratett kézzel csendben ülni….
A rendeletben kifejtik, hogy az óvodai csoportokban a napirendben meghatározott időben külön gyermekközpontú, fejlesztő pedagógiai tevékenységek szervezését tartják szükségesnek, mert ez segíti a gyerekek eredményes iskolai előrehaladását.
„A legalább három óvodai csoporttal működő óvodákban a gyermekek – amennyiben létszámuk eléri a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. mellékletében meghatározott csoportlétszám minimumát – a tanköteles korukat megelőző nevelési évben az iskolai oktatásban való sikeres részvételük érdekében azonos életkorú gyermekekből álló óvodai csoportban vesznek részt az óvodai nevelésben. Ha a gyermekek létszáma nem éri el a törvényben meghatározott minimális létszámot, akkor a tanköteles korukat megelőző nevelési évet töltő gyermekek saját csoportjukon belül differenciált nevelésben vesznek részt”
– írja a tervezet. A Blikk szerint a gyakorlatban ez azt jelentheti, hogy
az 5-6 éves óvodások az iskola előtti időszakban kikerülnének az eddigi megszokott környezetükből, és nagy eséllyel új óvodapedagógushoz, dajkához kerülnének, és az iskolára felkészítő feladatokat, gyakorlatokat végeztetnének velük.
Óvodák iskolásítása?
A Civil Közoktatási Platform (CKP) rossz ötletnek tartja, hogy a kormány „az óvodák iskolásításával” próbálja orvosolni az iskolaérettségi eljárás kudarcát.
„Károsnak tartjuk azt a törekvést, amely a gyerekek személyre szabott bevonása helyett kötelező foglalkozásokkal akarja iskolaszerűvé tenni az óvodát. (…) Ahelyett, hogy a Nemzeti alaptanterv követelményrendszerének megváltoztatásával könnyebbé tennék az óvoda-iskola átmenetet, az óvodákra hárítanák a felelősséget az iskolai kudarcokért”
– írták. Azt is kifogásolták, hogy a tervezet egyik pontja az iskolaérettségi vizsgálat lehetőségét vetíti előre, miközben semmilyen konkrétumot nem közölnek a méréssel kapcsolatban. A CKP szerint ezzel fenntartják annak a lehetőségét, hogy a későbbiekben miniszteri utasítások formájában vezessenek be szakmaiatlan felméréseket.
Csak úgy….
A kormány tisztán és érthetően elmondta:
a cél az, hogy „az általános iskola elvégzése után 10-ből 7, de inkább 8 diák a technikumot válassza a gimnázium, majd felsőoktatás helyett”. Tehát „a gimnáziumi képzés arányát 40 százalékról 30-ra vagy akár 20-ra kívánja leszorítani, ez pedig csak drasztikus korlátozásokkal lehetséges”
– írták. Pintér Sándor belügyminiszter kiadta legújabb rendeletét, így 2025. március 1-jétől már sokkal nagyobb lesz a felmérések tétje. Most a legfrissebb kormányzati bejelentés szerint megszületett a döntés, ráadásul már azt is tudjuk, hogy mikortól élesedik. A friss tervezet alapján 2025. március 1-jétől a kompetenciamérések eredményét érdemjegyekre váltják át és súlyozzák. A Pintér Sándor belügyminiszter által jegyzett rendelet szerint
„a kompetenciamérés kulcsszerepet játszik a tanulók alapképességeinek felmérésében, miközben visszajelzést ad az intézmények és pedagógusok munkájáról is, ezzel hozzájárulva a köznevelés hatékonyságának javításához”, ráadásul ez összhangban van a nemzetközi trendekkel is.
Had stresszeljen még jobban az „ivadék”!
E rendelet célja, hogy növelje a kompetenciamérés jelentőségét a tanulók körében, ösztönözve őket arra, hogy maximális figyelmet és erőfeszítést fordítsanak a teszt kitöltésére
– írták, hozzátéve, hogy emelt szintű osztályzatokat kapnak rá a tanulók, illetve az eredmények beleszámítanak majd a középfokú felvételibe is. A felmérésre kapott érdemjegy emellett két jegynek számít majd az év végi osztályzatnál, az átváltásról pedig közzétettek egy központi útmutatót az Oktatási Hivatal honlapján. Azt is leírták, hogy először a 2025/2026-os felvételi eljárás során fogják alkalmazni ezt a módszert, tehát az idén megírt kompetenciafelmérések (amelyek rendszerint március vége és május vége között esedékesek) már súlyozottan számítanak majd a felvételinél és az év végi osztályzatoknál is.
A Szülői Hang korábban, amikor már a minisztérium a KRÉTA-rendszeren keresztül szondázta a szülőket a kompetenciafelmérések esetleges súlyozásáról, felemelte a hangját az akció ellen, hiszen véleményük szerint
ezzel újabb nyomást helyezne a gyerekekre és a szülőkre egyaránt, hogy megfelelően felkészítsék a diákokat a felmérésre, és minél jobb eredményt érjenek el. Egy pluszfeszültség- és stresszforrás, illetve további lehetséges kiadás nehezedne a szülőkre, míg a gyerekeket egy újabb versenyhelyzetbe kényszerítené.
Emellett véleményük szerint
tovább csökkentené a gimnáziumokba való bejutás lehetőségét is, ami végül is logikus lépés lenne azok után, hogy a tankerületi gimnáziumok egy ajánlás alapján már minimumpontszámokat is alkalmazhatnak a felvételi eljárás során. Ami a felvételizők egy jó részét már alapból kirekeszti a gimnáziumba való bejutásból.
Szerző
