Kerítésen innen
Az Országos Kórház Főigazgatóság főközszolgájának szobája szabadsága alatt is klimatizált!
A téma az intézményfolyosón hever, csak meg kell keresni! Magyar Péter nem volt rest és elbattyogott az Országos Kórház Főigazgatóság Diósárok utcai épületébe, ott is konkrétan a főigazgató irodája elé, hogy újabb felháborodni valóval szolgálhasson, amit kis idő teltével egyszerűagyú cáfolattal igyekszik semmissé tenni a főkommunikátor.
De addig is…
„Akinek bejött az élet!
Mindenki nyugodjon meg, ugyan a kórházakban jelenleg is több helyen 40 fokban próbálnak túlélni a betegek és az egészségügyi dolgozók, de eközben az Országos Kórház Főigazgatóság főigazgatójának, Révész Jánosnak az ultramodern irodájánál szabadsága alatt is tökéletesen működik a klíma (ottjártamkor épp kellemes 25 fok volt) és várja főigazgató úr szabadság utáni visszatértét augusztus 21-én.
Főigazgatni mégsem lehet 40 fokban!
Révész János főigazgató úr az,
- aki megtiltja az egészségügyi dolgozóknak, hogy nyilatkozzanak a magyar egészségügyben uralkodó embertelen állapotokról
- és szintén ő az, aki nem ad engedélyt a magyar sajtónak, hogy felvételeket készíthessenek a széthulló magyar egészségügyről a kórházakban.
- És szintén ő az, aki belügyminiszteri utasításra, az összes kórház főigazgatójához hasonlóan egy egészségügyi válsághelyzet közepén többhetes kötelező nyári szabadságát tölti.”
A kommentekből…
„Azért is béna a Fidesz, mert már nem figyelnek az ilyen apróságokra sem, azt hiszik, ok bármit lenyomhatnak az emberek torkán. Aki ebben a helyzetben, amikor minden a kórházi hőségről szól, ad egy ilyen könnyen lecsapható magas labdát, az az egész ország képébe röhög”
„Mindeközben én ma olyan helyen voltam, ahol egy vérvételes helyiség maga a rettenet, az ott dolgozók minden erőfeszítése ellenére (köszönhet nekik érte!), szegényeknek egy álló ventilátor szolgáltatja a „kellemeseb”” hőmérsékletet; a WC-ben, ahol a beteg, – ha nem visz otthonról -, akkor vizeletet egy olyan mellékhelyiségben tud adni, ahol zár nincs az ajtón, ergo nem tudja magára zárni, ami talán olyan szempontból előnyös, hogy világítás sincs, így legalább nem a vaksötétben szerencsétlenkedik, sőt a táskáját sem tudja hová letenni, majd a poharat sem, max a földre. Szóval fél kézzel az ajtót kell tartani, fél kézzel a poharat, mindezt tök sötétben, és arra is ügyeljen közben, hogy a túl sok kívánnivalót maga után hagyó wc csészére se üljön rá, mert hát ki tudja, mit szed össze az emberfia, lánya. A férfiaknak ez a művelet azért könnyebb, biztos pasi itt is a rendért felelős, így fogalma sincs, a nők mit kínlódnak egy ilyen alkalommal. Azt már szerintem írnom sem kell, hogy sem papír, sem szappan nem volt. Egyedüli pozitívumként tudom megemlíteni, hogy egy pár napja szintén meglátogatott másik városban lévő egészségügyi intézményhez képest itt legalább gondoskodtak arról, hogy egy falra szerelt ventilátor biztosítsa a várakozók „hűtését. EZ két zempléni településen történt az elmúlt két napban. Magyar egészségügy, mi így NEM szeretünk!!!”
„Szégyen, hogy ilyen vezető van a poszton! A kollégái hőségtől szenvedve dolgozzanak, de az ő irodája legyen hűtve 3 hetes vakációja alatt is!! Az ilyeneket le kell váltani, mind!!! Ez nem vezető!”
„Más európai országokban, ezek az emberek már, vagy lángoló fővárosra érkeznének vissza a szabadságról, vagy min. hatalmas tüntetésekre. Mi történik az Országunkban, mi történik a magyarokkal!? Hogy lehet, hogy a magyarok ennyire nem képesek magukért kiállni!? Ez valami hihetetlen!”
„Ahogy bánnak veled/velünk, úgy éreznek irántad/irántunk! Semmibe vesznek bennünket, a magyar emberek nem számítanak a fidesz-nek, lassan bármit megcsinálnak a képünkbe röhögve! Tennünk kell ez ellen, nem mehet így tovább!”
Csak úgy….
„Légkondicionálás és kórházi halálozás. Mutatok egy portugál tanulmányt még 2003-ból, amely
az azon év augusztusának hőhulláma előtt kórházba került betegek esetében mérte fel, hogy milyen volt a légkondicionált kórtermekben fekvők halálozása a többiekhez képest: írd és mond, 40%-kal alacsonyabb….
Ez az oldal azért van, hogy a tudomány révén szolgálja a szegények és kiszolgáltatottak életének jobbítását. Ami Magyarországon nekem sose tetszett és már úgy halok meg, hogy nem fogom megérteni az az, hogy nem tudunk/akarunk számszerűségekben gondolkodni még politikai szintre emelt problémákban sem.
Vajon elképzelhető nálunk, 20 évvel a portugáliai cikk közlése után, hogy a magyar kórházak fele részt vegyen egy ilyen vizsgálatban? Hogy legalább tudjuk, mekkora a témakör súlya, mennyire érdemes forrásokat allokálni erre? A kisebb halandóság és a gyorsabb gyógyulás amúgy gazdaságilag is megéri”
-olvasható Dobson Szabolcs közösségi oldalán.
