Fontos témát veszünk sorra portálunk állatvédelmi tárgyú cikksorozatában. Fellángoltak a nemzetközi viták a bálnavadászat ügyében. Japán újra kiküldi a tengerekre korszerű flottáját, hogy megszerezzék a hagyományos étkezésükhöz szükséges bálnahúst.
A bálnák megmentése jó példa volt
Japán soha nem egyezett bele a bálnavadászat teljes tilalmába. Korábban elfogadta ugyan az ideiglenes korlátozást, és ezzel részt vett a bálnák megmentésére irányuló, rendkívül sikeres nemzetközi akcióban, de később kilépett a nemzetközi egyezményből, és legutóbb azt is bejelentette, hogy újraindítja bálnavadász flottáját.
Értelmetlen szenvedés
Az állatvédők és környezetvédők régóta rendkívül dühösen támadják a bálnavadászathoz hagyományaikra hivatkozva ragaszkodó országokat (Japánon kívül elsősorban Norvégiáról és Izlandról van szó).
A bálnavédőknek erős érveik vannak: azt hangsúlyozzák például, hogy a régi szigonyokkal összehasonlítva a korszerű robbanószigonyok semmivel sem kíméletesebbek. A japánok erre azzal tromfolnak, hogy más kultúrákban más emlős állatok, amelyek az adott népek étlapján szerepelnek, hasonlóan kegyetlen végre számíthatnak. Az intenzív állattartásban húst gyártó telepeken tömegesen tenyésztett állatok millióira mutatnak, és olyanokat is kérdeznek, hogy mi a helyzet például az ízletes nyulakra vadászó nyugati országok humanizmusával?…
A bálna nem nyúl
Az állatvédők azonban arra is rámutatnak: a bálna nem csak egy a rengeteg emlős faj közül. Az óceánok hatalmas emlősei rendkívül intelligensek. Magasan fejlett a szociális érzékük. Elképzelhetetlen szenvedést zúdítunk rájuk, amikor elszakítjuk őket egymástól, és a szemük láttára üldözőbe vesszük és gyilkoljuk szeretteiket.
Nem lesz mészárlás
A HVG összeállításában ugyanakkor azt is egyértelművé teszi, hogy a legutóbbi, aggasztó fejlemények ellenére nem kell arra számítani, hogy a japán bálnavadászok a nyolcvanas évekbeli, évente több tízezres mészárlásokhoz hasonlót rendeznek. Egyszerűen nincs már akkora igény a bálnahúsra, mint korábban. A bálna nem valami ízletes. A japánok a második világháború utáni ínséges időkben fordultak ehhez a fehérjeforráshoz, de ma már a százmilliós szigetország halfogyasztásának mindössze 0,1 százaléka a bálnahús.
Vagyis az optimista következtetés szerint, bárhogyan végződnek a jelenlegi viták, nem ismétlődik meg a sok bálnafajt a kipusztulás szélére sodró korábbi mészárlás.