Bogdán László: „az Országos Roma Önkormányzat gittegylet, csak a pénzről szól”

Bogdán László: Olyan országot szeretnék, ahol a cigány fiatalok számára nem a közmunka az életcél, hanem a felsőfokú diploma Bogdán Lászlót októberben negyedszer választották meg Cserdi polgármesterének.

Járja az országot, teszi a dolgát

A zömmel cigányok lakta település óriási változáson ment át az elmúlt közel másfél évtized alatt. Egykor a bűnözésben megyei éllovasok voltak, a többség segélyből élt. Mindez ma már a múlté. A település polgármestere és a falu közössége közös munkájának eredményeként ma Cserdi mintafalu, pozitív példája a cigányok felzárkóztatásának.

A település vezetője fáradhatatlanul teszi azt, amire az életét tette. Szeretné, ha a cigányság körül végre megmozdulna a posványos állóvíz, és érdemi változások történnének. Járja az országot, találkozik polgármesterekkel, cigány emberekkel, és a maga eszközeivel próbál utat és egyben példát mutatni. Erről és még sok minden egyébről beszélgettünk a polgármesterrel aki a tőle megszokott hittel, meggyőződéssel fogalmazott.

A cigányok többsége a társadalom peremén próbálja túlélni a mát

– Milyennek látja a magyarországi cigányság helyzetét, változott-e valami 

– Hazánkban becslésem szerint 1,2 millió cigány él. Nagy részük a társadalom peremén próbálja túlélni a mát, és szinte esélyük sincs a boldogabb holnapra. Többségük magára hagyatva küzd a túlélésért, megküzdve a többségi társadalom előítéletével is. Vajon tudják-e a kiközösítésre erős hajlammal rendelkezők, hogy bizony sok-sok településen ma is lemásznak magyar emberek a dögkútba, és amit ott találnak, azt fogyasztja a család?

– December elején alakul meg az Országos Roma Önkormányzat. Mit gondol a testület szerepéről? Tud a mai helyzeten valamit segíteni?

– Gittegylet. Csak a pénzről szól az egész, ettől egy hajszálnyit sem javul a cigányok élete. Amíg Farkas Flórián és köre ott ül az önkormányzatban, érdemi változás nem is várható. Milliárdok tűntek el az utóbbi években az ÖRO környékén, s ki tudja, hol kötöttek ki. Egyben biztos vagyok: egyetlen cigány ember sem talált munkát azoknak a pénzeknek a segítségével, amely például a Híd a munka világába uniós projektben eltűnt. A cigány közéletet ma a hatalom néhány díszcigánnyal le is tudja, akik ebből jól megélnek. A többiek pedig egyre mélyebben süllyednek az árokban. Ehhez nem kívánom a nevemet adni, nem asszisztálok ahhoz, hogy néhányan, akik magukat a cigányság politikai elitjének mondják, lenyúlják a felzárkóztatásra szánt milliárdokat.

Szerethetem én úgy a hazámat, ahogyan a hazám még nem szeret engem

– Az Év Civil Polgármestere díj átadásakor többek között arról beszélt, hogy miképpen gondolkodik a cigányság jövőjéről, az országhoz való kötődéséről.

– Meggyőződésem, hogy a cigányság útja csak a tudás segítségével vezethet egy jobb, emberibb élethez. Fontosnak tartom, hogy azokat a cigány értelmiségieket meg tudjuk szólítani, akik kitörtek a nyomorból, és teljes jogú tagjai az országnak. Példájuk megmutathatja, hogy igenis van egy másik út is, amely egy boldogabb élet esélyét, reményét hozhatja el. Szeretném, ha nem tennénk különbséget ember és ember között a bőrszíne alapján. Mindannyian magyarok és emberek vagyunk. Közös a hazánk, közös a sorsunk, egy az utunk. Így van ez akkor is, ha az ország többsége még nem ezt gondolja, s egy részük páriaként tekint barna bőrű honfitársaira. Hiszek abban, hogy szerethetem én úgy a hazámat, ahogyan a hazám még nem szeret engem.

– Az utóbbi hetekben nagy vihart kavart,  találkozója Vona Gáborral, a Jobbik volt elnökével. Sokakat meglepett, hogy szóba állt annak a pártnak az egykori vezetőjével, amely a cigány ellenességével került be a magyar közéletbe.

– Vona Gábor legnagyobb bűne, hogy nem tudta igazán felmérni, milyen hatása van annak, amit mond, elég volt neki azt mondani, hogy büdös cigány, és ez parlamenti széket jelentett. Fordítva -büdös magyar- sem lenne ez soha igaz. Szomorú a helyzet, de tudni kell megbocsájtani. Meggyőződésem, hogy a múltbéli sérelmeknél fontosabb a jelen, de még inkább a jövő. A múlt sebeit nem fogjuk tudni begyógyítani, ha nincs párbeszéd. Szokták mondani, egy jó cél érdekében még az ördöggel is szövetkezem. Gábor nem ördög, aki ahogyan a beszélgetéseinkből kiderült, ma már sok mindent másképpen lát, másképpen tenne. Elmondtam neki, hogy az elkövetett bűneik addig kísértik őket, amíg egyértelműen nem határolódnak el mindattól a szörnyűségtől, amit elkövettek. Szerintem az első lépéseket megtettük, nem lettünk barátok, de talán sikerült megtalálni a közös nyelvet. Ezért tartom fontosnak, hogy képes voltam leülni Vona Gáborral. A mai magyar társadalom egyik rákfenéje, hogy elbeszélünk egymás mellett, nem hallgatjuk meg egymást. A zsigeri gyűlölet rossz tanácsadó. Le kell ülni még az ellenségeddel is, és szót találni, mert ha ismered őket, akkor nem érhet meglepetés a jövőben.

A következő oldalon kiderül mit tenne Bogdán, ha a Jobbik kerülne kormányra!