Boldogkői Zsolt az MTA állásfoglalását kérte az akupunktúra ügyében

Tegnap tette közzé nyílt levelét a Facebookon Boldogkői Zsolt molekuláris biológus, az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára – és mellesleg rendszeres szerzőnk. Természetesen mi is közöljük az írását:

Az alábbi levelet küldtem ma a Magyar Tudományos Akadémia elnökének, melyben az MTA állásfoglalását kérem az akupunktúrával kapcsolatban. A levél megírásában nagy segítséget nyújtott Hraskó Gábor, akinek ezt megköszönöm.

Tisztelt Elnök Úr!

A Magyar Tudományos Akadémia a közelmúltban a világon az elsők között foglalt állást a homeopátia ügyében, mely szerint nincs bizonyíték arra, hogy a homeopátia bármilyen betegség esetén hatásos lenne. A tényeket tisztelő emberek számára felemelő érzéssel járt ez a magyar tudomány és orvoslás legmagasabb szintjéről érkező egyértelmű üzenet.

Orvoskari professzorként, nagy tisztelettel arra szeretném kérni Önt, hogy az MTA foglaljon állást az akupunktúrával kapcsolatban is. A homeopátia mellett az akupunktúra az alternatív orvoslás másik olyan területe, melyet sokan művelnek hazánkban is orvosi diplomával, pedig elmélete és bizonyítékai cseppet sem meggyőzőbbek annál.

Érveim a következők:

1. Az akupunktúra áltudományos elveken nyugszik, hiszen nem léteznek sem a Qi, sem a meridián nevű csatornák, melyeken keresztül e misztikus energia állítólag a szervek felé terjed, ideértve a szintén nem létező ún. triple burner szervet is. Ugyancsak tudományos alapokat nélkülöző az az elképzelés, mely szerint a betegségek általános oka a jin és a jang egyensúlyának megbomlása, mivel e fogalmak is csupán képzeletbeli fizikai entitásokra utalnak. Ha úgy véljük, hogy a modern tudomány korában e bizarr elképzelések kizárólag a metaforák világában léteznek, akkor tévedünk: az akupunktúrás orvosok képzése a kínai filozófián alapul, az akupunktúrás orvosi kongresszusokon pedig tényként beszélnek az anyagi világon túl létező gyógyító életerőről.

2. A tudományos orvoslás világában eleinte sokan úgy gondolták, hogy a kínai gyógyászat elmélete hamis ugyan, de a tűszurkálás valóban létező élettani mechanizmusokat mozgósít a gyógyulás érdekében. Ez az elképzelés azért tartotta viszonylag sokáig magát, mert nem állt rendelkezésre megfelelő placebo kontroll. Ma már rendelkezünk e kontrollokkal, ilyenek például a véletlenszerű szurkálás, a csupán a bőr felszínébe hatoló szúrás és a teleszkópos tűk alkalmazása. Az utóbbi évek szisztematikus analízisei rendre az akupunktúra hatástalanságát hozzák ki (példaként külön dokumentumban csatoltam a 2017-es és 2018-as Cochrane elemzések listáját: 1 és 2-es melléklet). A homeopátiához hasonlóan, az akupunktúrát illetően is jelennek meg még ma is e technika hatásosságát igazoló tanulmányok elsősorban periférikus jelentőségű lapokban. Egyértelmű trend azonban, hogy ahol alapos vizsgálatnak vetik alá az egyes alkalmazásokat (például metaanalízisek módszerével), ott az akupunktúra hatástalanságát, vagy hatásosságának igazolatlanságát állapítják meg. Ehhez képest a hazai akupunktúrás szolgáltatások e módszert az egészségmegőrzés és gyógyítás rendkívül széles körére ajánlják a depressziótól, a látászavarokon, bélgyulladáson, az agyvérzésen, az asztmán és a magasvérnyomáson át a vizeletvisszatartási problémákig szinte minden betegségre (3-as melléklet), sőt, van ahol a szintén tudománytalan biorezonancia elmélettel és a homeopátiával kombinálják a kínai metodikát (4 és 5-ös melléklet). Kijelenthető azonban, hogy mára tudományos konszenzus jött lére azt illetően, hogy az akupunktúra jó esetben is csupán placebohatással rendelkezik. A placebohatás azonban nem specifikus, és csupán korlátozott hatást gyakorol magára a gyógyulásra. Nem véletlenül alkalmaznak placebo kontrollt a gyógyszertesztelések esetében.

Összefoglalva, az akupunktúra egy áltudományon alapuló, gyógyításra alkalmatlan technika. A kínai orvoslás eme ágának gyakorlása amellett, hogy bizonyos szintű egészségügyi kockázattal jár, megtéveszti a betegeket, az egyetemi katedrákon való oktatása pedig a tudomány és a tényalapú orvoslás tekintélyét súlyosan rombolja.

Tisztában vagyok vele, hogy az akupunktúrával kapcsolatos kritikus állásfoglalás, a probléma komplex természete miatt, nem könnyű feladat, többek között azért, mert tömegek hisznek a hagyományos kínai orvoslás hatásosságában. Úgy vélem azonban, hogy egy abszurd elveken nyugvó filozófiát nem szabad a véleményszabadság részeként tekinteni, hiszen módszereit az egészségügyben gyakorolják, eredménytelenül. Biztos vagyok abban, hogy a józan gondolkodású emberekre, ideértve az állami döntéshozókat is, igen nagy hatással lenne egy MTA részéről érkező szakmai állásfoglalásnak. Sőt, mivel egy úttörő jelentőségű deklarációról lenne szó, komoly nemzetközi hatást is gyakorolna, ami emelné a magyar tudomány presztízsét is. A hallgatás viszont legalizálja az áltudományt, a hatástalan “gyógymódokat” és az átverést.

Bízva pozitív válaszában, őszinte tisztelettel:

Boldogkői Zsolt

Szeged, 2018. április 23.

Hivatkozások:

1. Az akupunktúrára vonatkozó Cochrane elemzések 2017. novemberi listája
2. Az akupunktúrára vonatkozó Cochrane elemzések 2018. áprilisi listája
3. Akupunktúrával gyógyított betegségek az egyik vezető magyar akupunktúrás intézetben
4. Biorezonanciás eszközök használata az akupunktúrás diagnosztikában és a terápiában a Yamamoto Intézetben, és egyéb rendeléseken, például itt és itt
5. Homeopátia és akupunktúra


Korábbi cikkekKövetkező cikk

Megosztás