Bővítsék több naposra a külképviseleteken való voksolás lehetőségét

Az utolsó két fordulós magyar országgyűlési választások óta eltelt nyolc évben nagyjából 800 ezer fiatal töltötte be a 18. életévét és lett választásra jogosult.

Az egykor fiatal demokraták alkotta pártra ők jelentik a legnagyobb veszélyt.

Az sem véletlen, hogy a kormányzópárt  a határainkon túl élő magyaroknak megadott állampolgársággal igyekszik ellensúlyt teremteni. A miniszterelnök-helyettes ezért is ad győzelmi jelentést arról, hogy már sikerült egymillió új magyar állampolgárt toborozni.

Azt is tudjuk, hogy ők egyszerűen levélben leadhatják szavazataikat a magyar országgyűlési választásokon. Persze nem eszik olyan forrón a kását, nem valószínű, hogy egyharmadnál több (kb 300 ezer) szavazat érkezne a határon túlról. Ráadásul azt nem tudja magának biztosítani a kormányzópárt, hogy mindenki rájuk szavazzon.

De nézzük az elmúlt nyolc év új voksolóit: 800 ezren vannak és persze nyolcfelé „futhatnak”, de mégis nem valószínű, hogy ők adnák a kormányzó pártok szavazóbázisát. Na, jó van háromezer fidelitasos szimpatizáns és a másik oldalon hétszázötvenezer ellenzéki voks.

Azonban óriási gond van a fiatalok megszólításával és mozgósításával is. Az ellenzéki oldalon senki nem törődik velük. A másik gond, hogy ebből a tömegből nagyon sokan kerülhettek külföldre az „elmúlt nyolc évben”.

Pontos számokat senki nem tud, hogy hányan élnek Berlinben, Belgiumban, Írországban vagy éppen Angliában. Egy biztos, az önként külföldre távozott magyarok számára alaposan meg van nehezítve a választáson való részvétel.

A facebookon csak a Londoni Magyarok Közösségének van 55 ezer tagja. Világos, hogy képtelenség lenne április 8-án mindenkinek egyetlen helyen a londoni magyar nagykövetségen leadni a szavazatát.

Az ellenzék követelje, hogy a külképviseleteken bővítsék több naposra a szavazás lehetőségét.

Csak így lenne esély arra, hogy a külföldön tanuló, dolgozó magyarok tömegei leadhassák a szavazatukat, bárkire is voksolnak.

A választási törvény ilyen technikai jellegű változtatásának elutasítására nem lehet semmi indoka a kormánypártoknak. Az ellenzék egységesen követelje a külképviseleteken a több napos voksolás lehetőségét.

Erre a problémára az nem volt valós válasz, hogy a 2014-es választáshoz képest 21 új külképviselet nyílt, míg három időközben bezárt.

A 2016-os népszavazás óta tíz külképviselet nyílt meg: San Francisco (Amerikai Egyesült Államok), Luanda (Angola), Sydney (Ausztrália), Addisz-Abeba (Etiópia), Manila (Fülöp-szigetek), Accra (Ghána), Manchester (Egyesült Királyság), Kazany (Oroszország), Lima (Peru) és Taskent (Üzbegisztán).

A 2014-es voksolás óta három külképviselet zárt be: Nicosia (Ciprusi Köztársaság), Tallinn (Észtország) és Tripoli (Líbia).

A manchesteri irodanyitásnak szívből lehet örülni, de őszintén szólva nem sok szavazatra lehet számítani Accrában, Addisz-Abebában vagy éppen Kazanyban.

A legfontosabb időpontok

Március 31.: A választás napján külföldön tartózkodó választópolgárok Magyarország nagykövetségein és főkonzulátusain akkor szavazhatnak, ha a helyi jegyzőnél eddig jelentkeznek a külképviseleti névjegyzékbe.

Április 6: Aki a szavazás napján nem tartózkodik lakóhelyén, de Magyarország egy másik településén élni kíván a választójogával, eddig kérheti átjelentkezését a lakcím szerinti választási irodától egy másik településre.

Április 7.: A külhoni választópolgárok számár a levélszavazás vége, a szavazatnak eddig meg kell érkeznie.

Április 8.: Várhatóan a választás éjszakáján már előzetes eredményt közöl majd az NVI, de a választás jogi eredményét csak a külföldön leadott szavazatokat tartalmazó urnák hazaszállítása és a levélben leadott szavazatok megszámlálása után állapítják meg: az egyéni választókerületek eredményét legkésőbb április 14-én, a választás országos eredményét pedig április 27-én.

Május 8.: Az új Országgyűlésnek legkésőbb eddig kell megalakulnia.