Az aktuális kulturális és innovációs miniszter, Csák János a Mandinernek adott interjúban sietett leszögezni, hogy szerinte is “híd leszünk” kelet és nyugat között, amihez a Fudan egyetem Budapestre cuccolása kiváló lehetőséget teremt. Hasonlatához visszatérve: a hídon nincs élet, ott csak átdübörögnek az egyik partról a másikra igyekvők és vissza……
Hadházy Ákos független képviselőtől megszoktuk, hogy minden tudomására jutó csalásról, korrupciós ügyről beszámol és nem csupán szóváteszi azokat, hanem utánajár a mikénteknek, a hogyanoknak és a szereplőgárdának. Csütörtöki posztjában a 2022-es választást és az azt megelőző történéseket vette górcsöve alá.
Nyomokban él még a bírói függetlenség, de az Alkotmánybíróság gyorsan rendet tett a fejekben. A Kúria szerint ugyanis aggályos, ha a kormány kampányidőszakban feladatának tekinti levelekkel bombázni a választókat az ellenzék lejáratására, ám a fideszes alkotmánybírák ezt másként látták: nincs azzal semmi baj, ha a kabinet a tájékoztatási kötelezettségére hivatkozva becsapja a „honfitársait”. Köszöntünk szép, új világ!
A kormány február 24-én az ukrán helyzetre reagáló hírlevelet küldött, amelyben az a mondat is szerepelt, hogy „felelőtlennek tartjuk, és nem támogatjuk azt az ellenzéki álláspontot, hogy Magyarország katonákat és fegyvereket küldjön Ukrajna területére.” Az alkotmánybíróság szerint Rogánék “csak tájékoztattak….”
Remek hírt és ez alapján szabad kezet kaptak a kormány-közeli médiumok és megszólalók: alkotmánybírósági állásfoglalás van róla, hogy ha bármi megjelenik egy portálon, annak igazságtartalmát ellenőrizetlenül lehet szajkózni, sulykolni, tényként ismertetni.
Márki-Zay Péter győzelmével az ellenzéki előválasztás során új helyzet állt elő, de ha a polgárok benne látják Orbán Viktor esélyes kihívóját, ezt az összefogásban részes hat pártnak is tudomásul kell vennie. Vagyis nem kellene acsarkodni, egymás stílusát bírálni, hanem egyetlen feladat van: a különféle nézeteket harmonizálni, és meg kell találni a közös minimumot.
A közös ellenzék nem akar mást, mint olyan tisztességes alkotmányt, amely széles társadalmi konszenzuson alapul, és megvédi az állampolgárokat „a dúvad állammal” szemben. Az alkotmányozásnak ugyanis éppen ez a lényege: fektessék le, hogy az alapvető jogok korlátozása során meddig terjed az állam hatásköre, miközben a polgárok számára biztosítja mindazon jogok érvényesülését, amelyek nem ütköznek törvényekbe, és nem sértik mások alapvető jogait.