Banánköztársaság
Csizmadia Ervin: Vannak-e egy demokrácia létrejöttének előfeltételei?
Csizmadia Ervin, a „Politikatudományi Szemle” főszerkesztője közösségi oldalán tett közzé egy érdekes posztot, vette észre
Csizmadia Ervin, a „Politikatudományi Szemle” főszerkesztője közösségi oldalán tett közzé egy érdekes posztot, vette észre a SzijaUram.hu.
Vannak-e egy demokrácia létrejöttének előfeltételei?
A mi szakmánk egyik klasszikusa, Dankwart Rustow 1970-ben azt írta, hogy nincsenek. Szó nem volt akkor még a dél-európai demokratizálódásról, a mi régiónkról nem is beszélve. A demokrácia ekkor lényegében Nyugat-Európát jelentette.
És ez a hatalmas politikatudós olyat mondott ki, ami aztán 30 évvel később, a mi demokratizálódásunkkal megvalósult Kelet-Közép-Európában.
Merthogy soha nincs demokratikus átmenet a régiónkban, ha nincs egy elmélet hozzá, s ez az elmélet nem azt mondja, hogy a demokratikus hagyományok hiánya nem perdöntő.
De. Azért az óta sok minden történt.
S ma már mintha árnyaltabban látnánk a demokratikus tradíciókat.
A mellékelt kis könyvben találtam egy nagyon-nagyon érdekes mondatot. Ide is idézem:
„Az angol közélet földjét a bölcsészet ekéje szántotta meg, mielőtt bevetették volna a gyakorlati politika emberei. És olyan mélyen szántotta, hogy soha fel nem túrt rétegei a szűz gondolatvilágnak kerültek felszínre, amelyekben a haladás magja gazdag termést hozott”.
Hihetetlenül izgalmas a talajt előzetesen megdolgozó „bölcsészeti eke” gondolata (mondhatjuk elméletnek is). Sokat gondolkodom ilyesmin magam is. Ha elfogadjuk, hogy Anglia felemelkedéséhez ennek volt valami köze, akkor érdemes áttekinteni a hazai terepet, benne azt, hogy a gyakorlati politika emberei számára milyen előzetes „bölcsészeti szántás” történt mifelénk.
(Ja, és még valami. Beck kevésbé ismert magyar politikus és politikai író volt a 20. század első évtizedeiben. Írása röpirat, s mint a címe is mutatja: a magyar 1848-ról és 1867-ről szól. Ehhez képest a szerző sokkal nagyobb fókuszt nyit, s nem mindjárt a téma közepébe ugrik, hanem a brit politikai hagyományból, s benne a liberalizmus szerepéből indít, és csak utána fordul rá a magyar 48-ra és 67-re. Példás).
Szerző
