Komolyan el kell gondolkodnom rajta, én hülyültem-e meg, vagy esetleg más. Sőt mások. Olvasom, hogy január 15-től nemzetiszínű zászlócskát kell kitűzni a boltok húsospultjain a csomagolatlan magyar sertéshúsra.
A cél nem valami behurcolt állatbetegségtől való félelem
(a megelőző szigorú egészségügyi vizsgálatok minden hústermékre enélkül is kötelezőek), hanem a kereslet, a fogyasztói kedv növelése. Kísérletet sem teszek annak megértésére -az már freudi mélységekbe vezetne-, hogy miért csak a sertéshúsra. A csirke és a marha maradhat nemzetietlen, csak a disznóval kell demonstrálnunk a nemzeti közösséget.
Megjegyzem, már a miniszterelnöki sajtótájékoztatón feltűnt,
hogy minden bajról az idegenek tehetnek. Mészárostól azért kell -annyiért, amit nem szégyell majd kérni- megvásárolnunk a Mátrai Erőművet, mert az a szemét Unió magas büntetőkvótát ír elő a környezetszennyező szénerőművekre, így szegénynek már nem éri meg.
A kórházak nem azért eladósodottak, mert túl alacsonyan szabták meg az egyes kezelésekért járó állami finanszírozást, hanem mert „külföldi cégektől fogadnak be szolgáltatásokat” .Ha ezek a nyamvadt idegenek nem volnának, itt volna a Kánaán, galambok ülnének a verebekhez, minden héten kinyílna a pitypang.
Ettől a zácslócska-ügytől viszont végre megértettem,
miért nőtt meg Mészárosék és még pár család fogyasztói kedve az egész országra. Kint van rajta a nemzetiszínű zászló.
Aki magyar, disznót eszik! - nemzeti sertéshúsfogyasztás-ösztönző kampány 440 köz-millióból