hogy a 19. kerületben a belvároshoz képest ugyan jobb a helyzet, de a kerület nagy része így is magas kockázatúnak számít. Az már szinte köztudott, hogy Wekerlén nagyon magas a csapvíz ólomtartalmának kockázata, és csupán a lakótelepen vannak olyan részek, amelyek alacsony kockázatúnak számítanak (érdemes böngészgetni a térképen, ami kattintással nagyítható).
Az ivóvízben levő ólom legfőbb forrását a régi épületekben és városrészekben még ma is megtalálható ólomcsövek jelentik,
ezen belül is elsősorban az épületek és a lakások belső hálózatából származik a legnagyobb mennyiség, emellett az ólomtartalmú rézötvözetek szerepe lehet még jelentős az ivóvízhálózatban.
Országosan a csap nyitását követően vett minták 14 százaléka, míg a legalább egy perc folyatás után vett minták 6 százaléka haladta meg a határértéket.
A csapvíz folyatása megfelelő megoldás a víz ólomtartalmának csökkentésére, de a régi épületekben még így sem biztos, hogy elegendő. Végleges megoldást az épület vízhálózatának felújítása jelenthet.
Az ólmos csapvíz egészségügyi kockázatai elsősorban Budapestet és az 5000 fő felett városokat érintik
A fővárosban körülbelül 50 ezer épületben 620 ezer fő él magas vagy nagyon magas ólomkockázatú lakásban., vagyis körülbelül 50 ezer épületben lehet szükség a teljes csőcserére és az egyéb lehetséges ólomforrások cseréjére.
Mivel a csapvízben található ólomnak nincs íze vagy szaga, az ólomszennyezettséget kizárólag a csapvíz bevizsgáltatásával lehet megállapítani.
Az NNK ólomkockázati térképén lakcím alapján is lehet keresni: megnézhetitek, nálatok mennyire ólmos a csapvíz.
XVIII. kerületben lakik? Tudja, hogy rákkeltő méreg veszi körül?