Egy menekült arab kislány levele a magyarokhoz karácsony előtt

Egy dráma közepén élek, veszélyben van az egyházam és a Közel-Kelet keresztény közössége. ( III. József Ignác antiochiai szír katolikus pátriárka)

A levél

Kedves magar nénik és bácsik!

Atyaf vagyok, Qaraytayn városból, keresztény, mint ti és 12 éves. Híres szír város, nagy harcok voltak itt, családom elhajtani ismeretlen helyre ISIS katona, én meg tudni menekülni és szomszéd Dhakwannal meg testvéreivel keltem hosszú út és jutni el hozzátok ide. Nincs nekem már senki. És elmenni sem tudni én már a kis család Qalamun hegység keresztény falu, Szűz Mária monostor. Nem sírni már, nincs annyi könny. Sok templom ott és itt tudom.

Bocsánat, ha nem tudok úgy kifejezni magam, de segíteni ember nekem, aki fordít, amit mondani szeretek nektek. Én szeretek titek nagyon.

Köszönöm, hogy adni inni, meg enni és, hogy fejem simogatni meg. Két napja sem sírni, és ha szeretni engemet, akkor sem tovább. Majd fogok iskolába járni valahol, ha nálatok nem, majd valahol.

Családom nem tudni mi van most, de remélni, hogy élni mindenki. Itt mind mérges volt tegnap, mert nem mehettek tovább vonatozni. Dhakwan is mérges, mert nem engedni bennünket vonat.

Segítést kérek magunk, hogy ne legyen félni mitől sehová. Magam nem mindig jól lenni, ha éhes lenni, meg vizet sem inni.

Jó, hogy melegem van mindenki ugyan az, melege van, és remélem engem és ők sem bántani nekem itt. Nénik és bácsik. Nem fázni én, van takarók.

Aki magar az jó nekem, gondolni minden magar az. Nem kérni más, csak annyi, hogy jó lenni és simogatni fejem, meg Dhakwan feje is.

Nekem honnan lenni útlevél más passzport sem nincsen. Mit tenni akkor magam most? Már lenni török és görög föld, után macedon és vonatos szerb, aztán bújni kerítés policia ide vonat megálló.

Nem tudni hogy jutni ide, nem tudni, hogy jutni el innen. Csak segíteni nekem Dhakwannak és simogatni fejem nekem. Kérés ez, meg a víz és valami ham ham. Sokan van gyerek, tudni nem könnyű bácsi és néni ez.

Atyaf vagyok, 12 éves lenni. Menni aludni, álmodni enni bárányhúsok kofta kebab, meg bayram pasta és inni mentás limonád.

Álmodni sok takaró, meg fejem simogatása magar néni és bácsi jó magar nekem lenni szerencse velük.

Már fáradni nem írni más, mondani se csak szerencse bízni, meg nagy magar szív és lelke!

Ég lenni velük, legyen mindenki karácsony.

Atyaf