Újra kezdődhet a kuncsorgás a vízumért

Nyugtalanító jelzésre figyeltek fel az amerikai belbiztonsági minisztérium munkatársai tavaly, amikor egy férfi Magyarországról az Egyesült Államokba akart utazni. Az Interpol adatbázisa szerint a férfit útlevélcsalás miatt keresték a hatóságok. Veszélyben a vízummentesség.

700 csalással szerzett útlevél

Mint kiderült, csalással szerezte a magyar papírokat is, és amikor az amerikaiak konzultáltak a magyar hatóságokkal, az is egyértelművé vált számukra, hogy nem elszigetelt esetről van szó, hanem egy komoly biztonsági hiányosságról a magyar határőrizeti rendszerben.

A vizsgálatok során kiderült, hogy közel 700 külföldi jutott csalás útján magyar útlevélhez. Előttük így megnyílt az út az Egyesült Államokba is. Magyarország ugyanis 2008 óta tagja az amerikai vízummentességi programnak, amelynek keretében szinte teljesen szabadon, egy előzetes online regisztráció után utazhatnak Amerikába azok, akiknek magyar útlevelük van. Az amerikai belbiztonsági minisztérium (Department of Homeland Security – DHS) információi szerint a 700 csalással szerzett útlevél birtokosa közül legalább 65-en bejutottak az Egyesült Államokba, és a tavalyi októberi állás szerint 30-an továbbra is ott tartózkodtak, miközben az amerikai hatóságok próbálták megtalálni és kitoloncolni őket.

Az amerikai kormány ezt olyan súlyos problémának tartotta, hogy tavaly októberben ideiglenesre változtatták Magyarország státuszát a vízummentességi programban. Idén áprilisban pedig a DHS munkatársai Budapestre utaztak, és egyértelművé tették a magyar kormány számára, hogy ha nem oldják meg a problémát, akkor Magyarország ki fog kerülni a vízummentességi programból.

A biztonság Trump számára kulcsfontosságú terület

Ezek a történések a Direkt36 és a Washington Post amerikai lap közös kutatásaiból derültek ki. A most nyilvánosságra került fejlemények tovább bonyolítják az amúgy is sok probléma által terhelt amerikai és magyar viszonyt.

Az Egyesült Államok az elmúlt években számos alkalommal bírálta a magyar kormányt a demokratikus intézményrendszer gyengítése miatt, bár közben elismerően szólt a magyarok részvételéről az amerikaiak által vezetett katonai küldetésekben. Az Orbán-kormány láthatóan bízott abban, hogy Donald Trump elnökké választásával sikerül szorosabbra fonni a kapcsolatot az amerikai kormányzattal. Ezt hátráltathatja azonban most az, hogy az amerikaiak épp egy biztonsági és határőrizeti kérdésben neheztelnek a magyarokra, márpedig ez Trump számára kulcsfontosságú terület.

Az amerikai kormány nem kívánt részleteket közölni arról, hogy a magyarok szerintük hogyan állnak a probléma rendezésével. „A DHS nagyon komolyan veszi ezt a programot, és szorosan együttműködünk a szövetségeseinkkel a további sikeressége érdekében” – közölte a DHS sajtótitkára, Tyler Houlton.

Testvérek, akik nem is testvérek

A 2010-es választások után a fideszes többségű parlament az elsők között fogadta el azt a törvényt, amely lehetővé tette, hogy egyszerűsített módon jussanak állampolgársághoz a határon túl élő magyarok. Semjén Zsolt KDNP-elnök, a törvény egyik leglelkesebb támogatója a szavazás után azt mondta, hogy soha nem látott nemzeti egység jött létre annak érdekében, hogy „a határon túli magyar testvéreink közjogi értelemben is a nemzet részei legyenek”.

A törvénymódosítás megteremtette a lehetőséget, hogy a határon túli magyarok anélkül kapjanak állampolgárságot, hogy Magyarországra költöznének. A honosítást azok kérhetik, akiknek ősei 1918 vagy 1945 előtt magyar állampolgárok voltak, vagy vélelmezik magyarországi származásukat. Az állampolgárság feltételeként szabták még emellett, hogy a kérelmező beszéljen magyarul, illetve ne jelentsen veszélyt a nemzet- és közbiztonságra.

Az elmúlt években számos cikk jelent meg arról, hogy visszaélések történtek a honosítási rendszerrel. Az Index 2014-ben arról írt, hogy ukránok és oroszok úgy jutottak tömegesen magyar állampolgársághoz, hogy valójában nem voltak magyar őseik. A cikkek szerint hamis papírokkal, illetve magyar tisztviselők korrumpálása útján kapták meg a magyar állampolgárságot. Gyakori módszer volt, hogy valóban magyar felmenőkkel rendelkező emberek iratait használták fel az útlevél megszerzéséhez. Így olyan hivatalos dokumentumhoz jutottak a csalók, amely valaki másnak a nevére szólt, de a vásárló fényképe szerepelt benne.

A kormány minden ilyen ügy nyilvánosságra kerülése után védelmébe vette a rendszert, de közben elismerte azt is, hogy történtek visszaélések.

Erős az amerikai nyomás

Bármilyen lépéseket tettek is a magyar hatóságok, az amerikaiaknak ez láthatóan nem volt elég. Tavaly ősszel az amerikai képviselőház egyik tagja levelet írt a DHS-nek, hogy felhívja a figyelmüket a problémára. A minisztérium egyik magas rangú tisztviselője október 27-én küldött válaszából kiderült, hogy tisztában vannak a helyzettel, és dolgoznak a megoldáson. „A DHS együttműködik a magyar kormánnyal a magyar útlevélkiadási rendszer hiányosságainak javításában annak érdekében, hogy megelőzzük a további csalásokat” – áll a Washington Post által megszerzett levélben.

Úgy tűnik azonban, hogy nem sikerült gyors haladást elérni az ügyben. Idén áprilisban – egy, az ügyet ismerő forrás szerint a választás után – Budapestre jött a DHS küldöttsége, és a korábbinál is erősebb nyomást gyakoroltak a magyar kormányra. „Elég egyértelmű és erős üzenetként megfogalmazták, hogy a magyaroknak rendbe kell rakni az útlevél-rendszerüket” – fogalmazott egy, a tárgyalásokat ismerő forrás, aki szerint az amerikaiak közölték azt is, hogy „ha nem hozzák rendbe a rendszert, akkor Magyarország kikerülhet a vízummentességi programból”.

„Komoly aggály az, ha bármikor is valaki hamis személyazonossággal utazik” – mondta a DHS egyik névtelenséget kérő tisztviselője a Washington Postnak. Hozzátette, hogy Magyarország ugyan azonosította a megfelelő kiigazító lépéseket, de a munka még folyamatban van. „Ha nem vagyunk elégedettek, vagy ha nem hajlandók a megfelelő intézkedésekre, akkor vagy eltávolíthatjuk őket a [vízummentességi] programból, vagy pedig felfüggeszthetjük őket” – tette hozzá a tisztviselő, aki a témára vonatkozó titkosítási szabályok miatt névtelenséget kérve nyilatkozott.

A kizárás rendkívüli lépés

Ez komoly visszalépés lenne Magyarország számára, amely hosszú évek tárgyalásai után, 2008-ban tudta elérni, hogy bekerülhessen a programba. Jelenleg 38 – többségében nyugat-európai – ország tagja a rendszernek, de rajta vannak a listán az Egyesült Államok olyan szoros ázsiai szövetségesei is, mint Dél-Korea vagy Japán.

Utoljára a 2000-es évek elején fordult elő, hogy két országot – előbb a gazdasági válság által sújtott Argentínát, majd nem sokkal később Uruguay-t – kizártak a programból. A kizárás tehát rendkívüli lépés lenne, de amerikai források szerint a magyar útlevélcsalási ügy súlyos problémának számít.

„A legnyilvánvalóbb kockázat az, hogy olyan emberek jönnek az Egyesült Államokba, akik valamilyen okból szükségesnek tartják, hogy elrejtsék a valódi személyazonosságukat” – mondta a Washington Postnak Stewart Baker, a DHS korábbi magas rangú tisztviselője, aki az európai és közel-keleti fenyegetésekért felelt a minisztériumban.

A legaggasztóbb ok

„A leggyakoribb ok, hogy ezt drogcsempészet, szervezett bűnözés vagy illegális bevándorlás miatt csinálják” – közölte Baker. Hozzátette: „A legaggasztóbb ok az lenne, ha olyan jól szervezett terrorista csoportok szereznének ilyen papírokat, mint az ISIS vagy az al-Kaida. Vagy ha esetleg orosz kémek, akiket mi utasítottunk el az országból, de ők aztán elrepülnek Ukrajnába, vesznek ott egy magyar útlevelet, majd visszajönnek az Egyesült Államokba.”

A cikket Pethő András és John Hudson (The Washington Post) készítette.

(Forrás: 444.hu)