Elindult az orosz diplomaták kiutasítási hulláma

Mostanáig  tizennégy európai uniós tagállam döntött úgy, hogy orosz diplomatákat utasít ki Szergej Szkripal volt orosz-brit kettős ügynök és lánya ellen Nagy-Britanniában elkövetett mérgezés miatt – jelentette be Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke Twitter üzenetében hétfőn.

[mnky_ads id=”10551″]

Tusk kiemelte, a kiutasításokat várhatóan továbbiak is követhetik, ahogy az sem zárható ki, hogy egyéb szankciók meghozatalára is sor kerülhet a következő napokban és hetekben.

[mnky_ads id=”10552″]

Az uniós tanács elnöke a szankciós lépések mellett döntött uniós tagországokat név szerint nem említette.

Az Egyesült Államok 60 orosz diplomatától búcsúzik

Bezáratja az északnyugati Seattle városában lévő orosz konzulátust. A döntést Donald Trump elnök hozta meg, válaszul Szergej Szkripal volt orosz kettős ügynök és lánya Dél-Angliában ideggázzal történt megmérgezésére.

A kiutasított diplomaták között van az orosz ENSZ-misszió New York-i nagykövetségén dolgozó tizenkét, hírszerzéssel foglalkozó orosz diplomata is. A Seattle-ben lévő konzulátus bezárását egy kormányzati forrás az amerikai sajtónak azzal is indokolta, hogy közel van egy amerikai tengeralattjáró-támaszponthoz és a Boeing repülőgépgyártó cég ottani tevékenységéhez.

A diplomatáknak és családtagjaiknak hét napjuk van arra, hogy elhagyják az Egyesült Államokat, a Seattle-i konzulátus épületét is április 2-ig kell lezárni.

Az NBC televízió névtelenséget kérő kormányzati forrásra hivatkozva azt jelentette: a döntéssel csökkentették az „elfogadhatatlanul nagyszámú” orosz hírszerző jelenlétét az Egyesült Államokban. Hozzátette: a döntés „az Egyesült Államokat biztonságosabbá teszi, mert csökkenti Oroszország képességét, hogy kémkedjen amerikaiak után és Amerika nemzetbiztonságát fenyegető fedett műveleteket hajtson végre. A lépéssel az Egyesült Államok, szövetségeseivel és partnereivel világossá teszi Oroszország számára, hogy cselekedeteinek következményei vannak”.

A Politico című lap szintén névtelenséget kérő kormányzati forrásokra hivatkozva azt közölte, hogy Washington több mint tucatnyi európai szövetségesével egyeztetve hozta meg döntését és Donald Trump elnök „a kezdetektől fogva” részt vett a döntéshozatalban, sőt, „személyesen hívott fel” a hétfőn bejelentett intézkedések meghozatalára. Az idézett kormányzati forrás megerősítette: az elnök nem beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a múlt kedd óta, amikor telefonon gratulált újraválasztásához.

Kanada kiutasít négy orosz diplomatát, szolidaritást vállalva az Egyesült Királysággal

A kanadai kormány közleménye ugyanakkor leszögezi: a kiutasítottakat hírszerzőként vagy olyan személyekként azonosították, akik diplomáciai státuszukat arra használták fel, hogy aláássák Kanada nemzetbiztonságát, vagy beavatkozzanak a demokratikus folyamatokba.

Kanada megtagadta Oroszország kérését három személy diplomáciai státuszának megadására is.

Ugyanakkor hangsúlyozta: Ottawa „változatlanul elkötelezett a párbeszédre és az együttműködésre Oroszországgal azokon a területeken, amelyeken közös kihívásokkal kell szembenézni”.

Varsó négy orosz diplomatát minősített nemkívánatos személynek

A döntést Jacek Czaputowicz lengyel külügyminiszter az Egyesült Királysággal vállalt szolidaritással indokolta.

Hétfő délutáni sajtóértekezletén Czaputowicz elmondta: a „külföldi partnerekkel” egyeztetett, „szélesebb nemzetközi akció” keretében hozott döntést aznap a varsói orosz nagykövettel közölték.

Az Egyesült Királyságot „a háború után európai történelemben előzmény nélküli” támadás érte, amikor „Európa területén célzatosan vegyifegyvert alkalmaztak civilek egy csoportja ellen” – értékelte Czaputowicz a Szergej Szkripal és lánya elleni támadás körülményeit.

A német szövetségi kormány kiutasít négy orosz diplomatát

Ezt közölte hétfőn a német külügyminisztérium. A közlemény szerint a berlini orosz nagykövetséget még hétfőn tájékoztatják az európai uniós és a NATO-partnerekkel folytatott egyeztetés révén meghozott döntésről, miszerint négy orosz diplomatának egy héten belül el kell hagynia Németországot.

A döntés a Nagy-Britanniával vállalt szolidaritás „erős jele”, és azt is mutatja, hogy a német kormány nem hagyja válasz nélkül a legszorosabb partnerek és szövetségesek elleni támadásokat – áll a közleményben, amelyben kiemelték, hogy az orosz fél mindeddig nem reagált megfelelően arra a brit felszólításra, hogy járuljon hozzá Szergej Szkripal Nagy-Britanniában élő volt orosz-brit kettős ügynök és lánya megmérgezésének feltárásához.

Az orosz diplomaták kiutasítását indokolja az is, hogy az eddigi ismeretek alapján, nagy valószínűséggel orosz elkövetők hajthattak végre kibertámadást a kormány védett informatikai rendszere ellen – tették hozzá.

Ukrajna 13 orosz diplomatától válik meg

Ez a válasz Szergej Szkripal volt orosz-brit kettős ügynök és lánya megmérgezésére, ami mögött London szerint Moszkva áll – jelentette be Facebook-oldalán hétfőn Petro Porosenko ukrán elnök.

A Nagy-Britanniában élő volt ügynök és lánya március 4-én súlyos mérgezéses tünetekkel került az angliai Salisbury városának kórházába.

„Brit partnereinkkel és transzatlanti szövetségeseinkkel való szolidaritásunk szellemében, valamint az EU tagállamaival együttműködve, határozatot hoztam 13 orosz diplomata Ukrajnából történő kiutasításáról, azon kevesek közül, akik még az ország területén maradtak” – fogalmazott bejegyzésében Porosenko.

Franciaország, Olaszország és Dánia is kiutasít diplomatákat

Orosz diplomaták kiutasításáról döntött Franciaország, Olaszország és Dánia, valamint Hollandia és Románia is a Szkripal-ügyben hétfőn.

Párizsban négy, Rómában két, Koppenhágában szintén két orosz diplomata kiutasítását jelentették be válaszul a Szergej Szkripal volt orosz-brit kettős ügynök és lánya elleni március eleji angliai támadásra, amelyet brit álláspont szerint Oroszországban kifejlesztett idegméreggel hajtottak végre. Hollandia szintén két, Románia pedig egy diplomatát utasít ki.

Hétfőn a  Balti-államok is hasonló lépést jelentettek be a Nagy-Britanniával való szolidaritásuk jeleként.

Magyarország is búcsút vesz egy orosz diplomatától

Az Európai Tanács ülésén elhangzottak alapján Magyarország kiutasít egy orosz diplomatát, aki hírszerző tevékenységet is végez – közölte Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkára hétfőn közleményben az MTI-vel.

A Kormányzati Tájékoztatási Központ az MTI megkeresésére a Külgazdasági és Külügyminisztérium közléséhez nem kívánt semmi mást hozzátenni.

Donald Tusk, az uniós tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnöke múlt pénteken, az uniós tagországok állam- és kormányfőinek brüsszeli csúcstalálkozója után közölte, hogy napokon belül több tagország is további intézkedéseket fogadhat el Oroszországgal szemben Szergej Szkripal volt orosz kettős ügynök és lánya angliai megmérgezése miatt.

Hétfőn az Európai Unió több tagállama és Ukrajna is orosz diplomaták kiutasítását jelentette be válaszul Szergej Szkripal és lánya megmérgezésére és a Nagy-Britanniával való szolidaritása jeleként. Az Egyesült Államok 60, Kanada 4 orosz diplomatát utasít ki.

Az MTI értesülése szerint az EU-csúcson elhangzottakon túl, a kiutasítás összefüggésben lehet Kovács Béla volt jobbikos európai parlament képviselő ügyével is.

A Központi Nyomozó Főügyészség tavaly decemberben vádat emelt Kovács Béla ellen állam elleni és költségvetést károsító, továbbá közbizalom elleni bűncselekmény miatt. Keresztes Imre, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője közleményében akkor azt Írta: a politikust az Európai Unió intézményei elleni kémkedéssel, valamint jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalással, három rendbeli folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásával vádolja a Központi Nyomozó Főügyészség.

Kovács Béla és három vádlott-társa szabadlábon védekezik.

A főügyész felidézte: az Alkotmányvédelmi Hivatal 2014 áprilisában tett feljelentést Európai Unió intézményei elleni kémkedés bűntette miatt. A feljelentés alapján indult nyomozásban a legfőbb ügyész 2014. május 12-én indítványozta, hogy az Európai Parlament függessze fel Kovács Béla mentelmi jogát. A képviselő mentelmi jogát végül közel másfél év elteltével, 2015. október 14-én függesztették fel. Ez után történhetett meg a megalapozott gyanú közlése, amelynek lényege szerint a képviselő a kémtevékenységet egy idegen állam érdekében, a titkosszolgálat részére folytatta.

A Kormányzati Tájékoztatási Központ az MTI megkeresésére a Külgazdasági és Külügyminisztérium közléséhez nem kívánt semmi mást hozzátenni.

Theresa May: a nemzetközi közösség minden idők legnagyobb összehangolt kiutasítási akciójával válaszolt

May, aki hétfő délután tájékoztatta a londoni alsóház képviselőit, elmondta: eddig 18 ország – köztük 15 EU-tagállam, valamint az Egyesült Államok, Kanada és Ukrajna – összesen több mint száz orosz hírszerző kiutasításáról döntött.

A brit kormányfő szerint a nemzetközi közösség Nagy-Britanniával szolidaritást vállalva, azt az üzenetet küldte Moszkvának, hogy nem fogja eltűrni az értékrendje aláásására és a nemzetközi jog megsértésére tett ismételt orosz kísérleteket.

Moszkva határozottan tiltakozik diplomatái kutasítása miatt

Az orosz külügyminisztérium állásfoglalása szerint „magától értetődik” az országcsoport „barátságtalan” lépése. Nem „múlik el nyomtalanul” és arra Moszkva reagálni fog. Dokumentumában a tárca úgy fogalmazott, hogy a Szkripal-üggyel kapcsolatban Oroszországhoz hasonlóan, Nagy-Britannia szövetségesei sem rendelkeznek objektív és kimerítő adatokkal, így azok az euroatlani szolidaritás elvét „a józan ész, a civilizált nemzetközi párbeszéd normáinak és a nemzetközi jog elveinek kárára” követeik.

A kommüniké kifogásolta, hogy a nyugati országok lépése nem szolgálja a március 4-i salisbury-i incidens okainak és felelőseinek felderítését. A Londonnal való szolidaritás „provokatív” gesztusát a „helyzet eszkalálódását célzó konfrontatív vonal” folytatásaként értékelte.

A kommüniké közzétételét megelőzően a RIA Novosztyi hírügynökséget a diplomáciai tárcánál arról tájékoztatták, hogy az elkövetkező napokban adandó orosz válasz minden ország esetében szimmetrikus lesz.

Konsztanytin Koszacsov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának elnöke „mocskos és aljas játéknak” nevezte az orosz diplomaták kiutasítását. Leonyid Szuckij, az alsóházi külügyi testület elnöke úgy vélekedett, hogy a lépés „felrobbantja a nemzetközi jog egész rendszerét”.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a Facebookon hangot adott álláspontjának, hogy az EU-ból távozó Nagy-Britannia „ráerőlteti” a közösségre az Oroszországgal fennálló kapcsolatok elrontását, ami szerinte az unióval szemben csak Londonnak áll érdekében. Rámutatott, hogy az EU-ból való kilépést követően a brit félnek az uniótól eltérően semmilyen kötelezettség nem fogja kötni és így akár közeledhet is majd Moszkvához.

Anatolij Antonov washingtoni orosz nagykövet Wess Mitchellnél, az amerikai külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekben illetékes helyettes államtitkáránál fejezte ki határozott tiltakozását a 60 orosz diplomata kiutasítása miatt. Hangsúlyozta: nincs rá bizonyíték, hogy Oroszország beavatkozott volna a Szkripal-ügyben folytatott nyomozásba, mint ahogy arra sem, hogy köze lenne a salisbury-i gyilkossági kísérlethez.

(Forrás: MTI)

[mnky_ads id=”10553″]

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük