Kerítésen túl
Eltűnhet a Húsvét-sziget
Az ENSZ szerint a tengerszint emelkedése több szigetet is eltűnéssel fenyeget a Csendes-óceánon, köztük a legendás szigetet és szobrait is.
A Csendes-óceán déli részén, Chile partjaitól 3.600 kilométerre fekvő Húsvét-szigetet veszélyezteti a tengerszint emelkedése. Ahogy arról a Daily Mail is beszámolt, az ENSZ arra figyelmeztetett, hogy 2100-ra akár el is tűnhet a legendás hely. Tanulmányok szerint az alacsonyan fekvő Csendes-óceáni szigeteken már most tapasztalhatók a tengerszint emelkedésének hatásai: a Marshall-szigeteken és Kiribatin, valamint Fidzsi északi részén és a Salamon-szigeteken ugyanis nagyobb mértékű az emelkedés a globális átlagnál.
A 6.000 lakosú Húsvét-sziget is ebbe a kategóriába esik, a páratlan kulturális örökséget így az eltűnés veszélyezteti. A 887 szobor közül számos közvetlenül a parton található. A tudósok szerint a Tongariki, az Anakena és az Akahanga szoborcsoport érintett elsősorban.
“Tehetetlennek érezzük magunkat, amiért nem tudjuk megvédeni az örökségünket” – mondta Camilo Rapu, a Rapa Nui Nemzeti Park vezetője a New York Times újságírójának. Az aggodalmak ellenére bizakodásra ad okot, hogy a japán kormány segítségével már tesztelnek egy új védelmi rendszert. Az is felmerült, hogy esetleg áthelyezik majd a szobrokat, ha a megmentésükre nincs más mód.
A misztikus szigetet körülbelül 300 éve fedezték fel az európaiak, történelmét és a szobrok eredetét azonban a mai napig sok rejtély övezi. Egyes kutatók szerint 700 és 1100 között népesítették be a környező szigetekről érkező emberek, a szobrok keletkezését pedig 1100 és 1680 között jegyzik. Évente több, mint 100.000 látogató fordul meg a Húsvét-szigeten, a bevétel jelentős részét a turizmus teszi ki, évi 70 millió dollárral.
Farmosi Nóra
Teller Ede már 1959-ben a globális felmelegedés veszélyeire figyelmeztetett
Szerző
