Ez a nap
EP-választás – A mandátumszerzéshez szükséges szavazatarány és a választási küszöb
Az európai parlamenti (EP-) választáson az országok maguk alakíthatják ki a választási rendszerüket (az unió által megjelölt keretek között). Így például minden ország maga dönthet arról, alkalmaz-e a választás során a mandátumszerzéshez szükséges úgynevezett jogi küszöböt. Az EU országainak közel fele úgy döntött, az érvényes szavazatok bizonyos százalékához köti a mandátumszerzést.
A jogi küszöb
Az úgynevezett jogi küszöb a választójogi törvényben azt az előre meghatározott szavazatmennyiséget jelenti, amelynek elérése a mandátumszerzés feltétele. A küszöb funkciója a választáspolitológiai szakirodalom szerint az, hogy a politikai stabilitás érdekében mérsékelje a bejutó pártok számát.
Az Európai Parlament kutatási szolgálatának összeállítása szerint az EP-választáson nem alkalmaznak jogi küszöböt Bulgáriában, Dániában, Észtországban, Finnországban, Hollandiában, Írországban, Luxemburgban, Nagy-Britanniában, Németországban, Máltán, Portugáliában, Szlovéniában és Spanyolországban.
Azok az országok, amelyek alkalmaznak jogi küszöböt, a leadott érvényes szavazatok 1,8, 3, 4, illetve 5 százalékában határozzák meg a mandátumhoz jutás feltételét. A 28 tagállam közül egyedül Cipruson alkalmaznak 1,8 százalékos, Görögországban pedig 3 százalékos küszöböt. Ausztriában, Olaszországban és Svédországban a szavazatok 4 százalékát kell elérni.
Implicit küszöb
A legmagasabb, 5 százalékos küszöböt alkalmaznak Belgiumban, Csehországban, Franciaországban, Horvátországban, Lengyelországban, Lettországban, Litvániában, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában.
A választójogi törvényben rögzített úgynevezett explicit küszöbön túl a listás választási rendszerekben létezik az implicit küszöb is, amely az utolsó mandátum elnyeréséhez szükséges szavazatmennyiséget jelenti. A jogi küszöb átlépése azonban éppen az implicit küszöb miatt nem jelent automatikusan garanciát a mandátumszerzésre, vagyis előfordulhat, hogy „járna” mandátum a pártnak, csak „nem jut”, mivel az utolsó mandátum megszerzése „több szavazatba” kerül, mint amennyi a pártnak van.
(Forrás: MTI)
Szerző
Friss
- ‘…Magyar pénzből szabad hazudni, külföldi pénzből viszont nem szabad igazat mondani’ – Ez Magyarország 2025-ben
- ‘Indul a mandula’ Nagyváradra – Magyar Péter 1 millió lépése a békéért és a nemzeti összefogásért
- Az éj sötétjében úgy ‘adódott’, hogy változik az adó – A nap -egyik- botránya
- Gábor György: Orbán nem azért hazudik, mert fél az igazságtól, hanem mert már nem is tud különbséget tenni a kettő között
- Az Orbán-Lánczi páros nagytakarítási ‘suvick’-listája a parlamenti ‘bátrak’ előtt
- Panyi Szabolcs: pár érdekes hasonlóság Orbán és Fico miniszterelnökök húzásaiban
- Tiltó tervezet a ‘jó, a rossz és a csúf’ energiaitalokról: amit lehet és amit nem 18 év alatt
- Kovács Zoltán és a ‘sokkszerű támadás’-vízió – Van még olyan Fidesz-potentát, aki nem nullázta le a renoméját?
- Pintérnek ez is sikerült: diploma nélkül is ‘játszhat orvosost’ a ‘magasan képzett egészségügyi szakdolgozó’
- ‘Orbán mai újabb hazugságbeszédével 2 bűncselekményt is elkövetett, feljelentem!’ – írta Magyar Péter