Ez a nap
EP-választás – A mandátumszerzéshez szükséges szavazatarány és a választási küszöb
Az európai parlamenti (EP-) választáson az országok maguk alakíthatják ki a választási rendszerüket (az unió által megjelölt keretek között). Így például minden ország maga dönthet arról, alkalmaz-e a választás során a mandátumszerzéshez szükséges úgynevezett jogi küszöböt. Az EU országainak közel fele úgy döntött, az érvényes szavazatok bizonyos százalékához köti a mandátumszerzést.
A jogi küszöb
Az úgynevezett jogi küszöb a választójogi törvényben azt az előre meghatározott szavazatmennyiséget jelenti, amelynek elérése a mandátumszerzés feltétele. A küszöb funkciója a választáspolitológiai szakirodalom szerint az, hogy a politikai stabilitás érdekében mérsékelje a bejutó pártok számát.
Az Európai Parlament kutatási szolgálatának összeállítása szerint az EP-választáson nem alkalmaznak jogi küszöböt Bulgáriában, Dániában, Észtországban, Finnországban, Hollandiában, Írországban, Luxemburgban, Nagy-Britanniában, Németországban, Máltán, Portugáliában, Szlovéniában és Spanyolországban.
Azok az országok, amelyek alkalmaznak jogi küszöböt, a leadott érvényes szavazatok 1,8, 3, 4, illetve 5 százalékában határozzák meg a mandátumhoz jutás feltételét. A 28 tagállam közül egyedül Cipruson alkalmaznak 1,8 százalékos, Görögországban pedig 3 százalékos küszöböt. Ausztriában, Olaszországban és Svédországban a szavazatok 4 százalékát kell elérni.
Implicit küszöb
A legmagasabb, 5 százalékos küszöböt alkalmaznak Belgiumban, Csehországban, Franciaországban, Horvátországban, Lengyelországban, Lettországban, Litvániában, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában.
A választójogi törvényben rögzített úgynevezett explicit küszöbön túl a listás választási rendszerekben létezik az implicit küszöb is, amely az utolsó mandátum elnyeréséhez szükséges szavazatmennyiséget jelenti. A jogi küszöb átlépése azonban éppen az implicit küszöb miatt nem jelent automatikusan garanciát a mandátumszerzésre, vagyis előfordulhat, hogy „járna” mandátum a pártnak, csak „nem jut”, mivel az utolsó mandátum megszerzése „több szavazatba” kerül, mint amennyi a pártnak van.
(Forrás: MTI)
Szerző
Friss
- Így hat rád a kánikula a csillagjegyed szerint – ‘túlélési útmutatóval’ fűszerezve
- ‘Az a vád, hogy kimondta a volt vezérkari főnökötök, hogy Szlava Ukrajini? Ez most valami vicc?’
- ‘Pontosabb, gazdaságosabb, diszkrétebb’ – A lábbilincseket 833.333.-ft/db. áron okosórára cseréli a rendőrség
- Szentkirályi Alexandra 214 milliárdja, avagy hol a suska főpolgármester úr?
- 10 perc Budapestért – Ami megáll és ami nem: a pénteki BKK-leállás részletei
- Szia Uram, vezessük be az eurót?
- Másodfokú hőségriasztás – Őrült kánikula szinte a semmiből
- Orbán Ráhel: ‘…lehet békésen is egyet nem érteni!’ – Molnár Áron: ‘…ezt apudnak is mondtad már?’
- Pünkösdi horoszkóp fantasztikus ötletekkel fűszerezve – Hogy a legtöbbet hozhasd ki belőle
- Akitől így búcsúznak kollégái, az valamit nagyon jól csinált! – ‘Köszönjük, Kati!’