EP-választás – Majdnem háromszor annyian voksolnak külképviseleten, mint 2014-ben

Pénteken délután 16 órakor lezárult a külképviseleti névjegyzékbe vétel határideje, a május 26-ai európai parlamenti (EP-) választáson Magyarország külképviseletein több mint húszezren szavaznának, közülük 1700-an Londonban.

A szavazólapokat az illetékesek személyesen viszik a helyszínre

A 132 nagykövetségen, illetve konzulátuson jövő szombaton és vasárnap a Nemzeti Választási Iroda (NVI) legfrissebb adatai szerint 20 344-en szavazhatnak.

A 2014-es EP-választáson 98 külképviseleten lehetett szavazni, a szavazás napján 7572-en szerepeltek a külképviseleti névjegyzékben, vagyis közel háromszor annyian szavaznának most külföldön, mint akkor.

A külképviseleteken a diplomáciai képviselet munkatársai lesznek a külképviseleti választási iroda (küvi) tagjai, az iroda vezetője is a Külgazdasági és Külügyminisztériumból érkezik.

A külképviseleti választási irodák vezetői a jövő hét elején, a külképviseleti névjegyzékbe vételek véglegessé válása után személyesen viszik ki a voksoláshoz szükséges szavazólapokat és borítékokat a külképviseletekre.

Londonban, Brüsszelben, Münchenben és Berlinben voksolnak a legtöbben

Az NVI internetes oldala adataiból kitűnik: a legtöbben (1729) Londonban szavaznának, de nagyon sokan voksolnának Brüsszelben (1244), Münchenben (1208), Berlinben (1000) is. Szintén sok szavazó jelentkezett Bécsben (946), Stuttgartban (885), Bernben (871), Hágában (776), Csíkszeredán (710), Szabadkán (584), Párizsban (507).

Háromszáznál több szavazót várnak Düsseldorfban (472), Beregszászon (421), New Yorkban (382), Koppenhágában (354), Dublinban (342), Stockholmban (331), Prágában (323), Kolozsváron (322).

Tizenegy külképviselet van, ahol tíznél kevesebb voksolót várnak: Quito (9), Brazíliaváros, Csungking, Ulánbátor (8-8), Addisz-Abeba és Rijád (7-7), Luanda, Havanna és Montevideo (6-6), Kampala (4) és Phnompen (3).

A legtöbb helyen – hét külképviseleten – az Amerikai Egyesült Államokban tartózkodók szavazhatnak (Chicago, Houston, Los Angeles, Miami, New York, San Francisco, Washington). Négy külképviseleten voksolhatnak Kínában (Csungking, Hongkong, Peking, Sanghaj), Németországban (Berlin, Düsseldorf, München, Stuttgart), Oroszországban (Jekatyerinburg, Kazany, Moszkva, Szentpétervár). Három külképviseleten szavazhatnak Ausztráliában (Canberra, Melbourne, Sydney), Kanadában (Ottawa, Toronto, Vancouver), Lengyelországban (Krakkó, Varsó, Wroclaw), Nagy-Britanniában (Edinburgh, London, Manchester), Romániában (Bukarest, Csíkszereda, Kolozsvár) és Ukrajnában (Kijev, Ungvár, Beregszász).

Az urnákat Budapesten bontják fel

Két helyszínen lehet szavazni Ausztriában (Bécs, Innsbruck), Brazíliában (Brazíliaváros és Sao Paulo), Franciaországban (Lyon és Párizs), Horvátországban (Zágráb és Eszék), Indiában (Mumbai és Újdelhi), Kazahsztánban (Almati és Nurszultan), Olaszországban (Milánó és Róma), Spanyolországban (Barcelona és Madrid), Szerbiában (Szabadka és Belgrád), Szlovákiában (Pozsony és Kassa), Szlovéniában (Lendva és Ljubljana), Törökországban (Ankara és Isztanbul) valamint Vietnámban (Hanoi és Ho Si Minh-város).

A külképviseleteken leadott voksokat tartalmazó urnákat a helyszínen nem bontják fel, hanem – legkésőbb a voksolást követő csütörtök éjfélig – Magyarországra szállítják, és a szavazatokat a Nemzeti Választási Irodában számlálják meg.

Nem minden tagországban biztosított a külföldön szavazás lehetősége

Az EU tagállamaiban eltérően szabályozzák, hogy szavazhatnak-e a hazai listákra a külföldön élő állampolgárok, s ha igen, ezt megtehetik-e a külképviseleteken.

Az EU-ban összesen négyféle módon szavazhatnak azok, akik külföldön élnek: lehetőség van a levélben szavazásra, a külképviseleti voksolásra, az e-szavazásra és a megbízott útján történő szavazásra. A 28 tagállamból négy olyan ország (Csehország, Írország, Málta és Szlovákia) van, ahol nincs mód arra, hogy a szavazás napján külföldön tartózkodó állampolgár voksolhasson – derül ki az Európai Parlament kutatási szolgálatának összefoglalójából.

A külképviseleti szavazás lehetőségét 21 tagországban biztosítják:

Ausztriában, Belgiumban, Bulgáriában, Cipruson, Dániában, Észtországban, Finnországban, Franciaországban, Görögországban, Hollandiában, Horvátországban, Lengyelországban, Lettországban, Litvániában, Magyarországon, Olaszországban, Portugáliában, Romániában, Szlovéniában, Spanyolországban és Svédországban. Három tagországban – Németországban, Luxemburgban, és Nagy-Britanniában – ugyan biztosított a külföldön élők szavazása, de nem a külképviseleteken.

Tizenöt olyan ország van, ahol levélben lehet szavazni: Ausztriában, Belgiumban, Dániában, Észtországban, Finnországban, Hollandiában, Lettországban, Litvániában Luxemburgban, Magyarországon, Nagy-Britanniában, Németországban, Spanyolországban, Svédországban és Szlovéniában.

Vagyis Ausztriában, Belgiumban, Dániában, Észtországban, Finnországban, Hollandiában, Lettországban, Litvániában, Magyarországon, Spanyolországban, Svédországban és Szlovéniában egyaránt lehetőség van a levélben, illetve a külképviseleten történő szavazásra.

Az internetes voksolásra

Észtországban van mód, és van négy olyan ország (Belgium, Franciaország, Hollandia és az Egyesült Királyság), ahol meghatalmazott útján is szavazhat a választópolgár.

Bulgária, Görögország és Olaszország esetében csak egy másik uniós országban élő választópolgárok szavazhatnak, a többi tagállamnál nincs ilyen megkötés a külföldön élők szavazásával kapcsolatban.

(Forrás: MTI)

Kapcsolódó

EP-választás – Már több mint 14 ezren szerepelnek a külképviseleti névjegyzékben, majdnem kétszer annyian, mint 2014-ben