ETA – végső pont, vagy csak egy vessző a történetben?

Spanyolország megmutatta: a társadalom meggyőződésével, az állam erejével a demokrácia mindig képes legyőzni a terrorizmust. Így reagált kedden Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök a baszk szeparatista terrorszervezet, az ETA május 3-án bejelentett önfelszámolására, megszűnésére.

Az ETA öröksége az áldozatok fájdalma

A kormányfő úgy vélte, a terrorszervezet végre teljesen felszámolódik, s maga mögött nem hagy mást hátra, mint az áldozatok fájdalmát.

VI. Fülöp király, az Európa nap rendezvényén úgy fogalmazott: – a terroristák évtizedekig rombolták a társadalmunkat merényletekkel az állampolgárok életére törve és a szabadságjogaikat csorbítva. A spanyol király hozzátette: Európának nem elegendőek csak a szavak, a polgárok bizalmát és hitét is vissza kell szerezni. Mint fogalmazott, a többnemzetű Uniónak  le kell győzni a szkepticizmust és a csalódottságot is. Ehhez túl kell lépni a kirekesztő és a társadalmi szolidaritást csorbító gyakorlatokon.

Tartós béke vár-e a Baszk földre?

Kérdés azonban, hogy a baszkföldi kommandó felszámolása vajon képes tartós békét hozni több mint 43 milliós Spanyolországban. A terrorszervezet alig egy hete tette közzé, hogy felszámolja magát. A közleményt spanyolul az a Josu Urrutikoetxea (más néven Josu Ternera) olvasta fel, aki korábban magas rangú vezetője volt a szervezetnek. Josu Ternera részt vett a 2006-os Zapatero-kormány által kezdeményezett tárgyalásokon a terroristákat képviselve. A baszk ex-terrorista úgy fogalmazott, hogy a baszk parlamenti párt, a Batasuna, valamint a spanyol kormány a jövőben egy civilizált együttélésért fognak közösen dolgozni.

A lehendakari, azaz a baszk kormány vezetője, Iñigo Urkullu azonban ennél szkeptikusabb. Ő úgy látja egy szimpla bejelentés kevés ahhoz, hogy valamennyi áldozat megbocsásson az ellenük és családjuk ellen elkövetett tettekért.

Áldozatból nagyon sok van, a hivatalos adatok szerint 853 életet követelt a több, mint hatvan éven keresztül működő terrorszervezet tevékenysége. A ténylegesen érintettek száma ennek többszöröse. Ne feledjük, az ETA a Franco fasiszta rezsim alatt az ötvenes évek végén alakult. A baszkföldi terroristák számára a gyilkolás csak egy volt a használt eszközök között.  Emberrablások, fogvatartások, kínzások és szabotázs is szerepelt a repertoárjukban. Baszkföld és Navarra tartomány vezetői emiatt sem tartják elégségesnek a puszta bejelentést.

Az első áldozat egy csecsemő volt

Begoña Urroz – ez a név nemcsak San Sebastianban, Baszkföldön, hanem egész Spanyolországban egyet jelent a véres és aljas, ártatlan áldozatokat követelő terrorral. Sokak szerint ez az akkor 22 hónapos  csecsemő volt az első halálos áldozat. 1960-ban június 27-én, Spanyolország szerte több helyen vasúti pályaudvarokon elhelyezett, majd felrobbant táskabombás terrorakciónak a pici volt az első áldozata. .

A több mint 800 áldozat mellé illik odatenni azt a 350 elhunyt nevét is, akik ügye máig nem tisztázott, ám  feltehető, hogy szintén az ETA oltotta ki az életüket. Amint Moisés Perez Cornejo, ex-komisszárió fogalmaz: – Vannak rendőri hibák, amelyek a kevés erőforrás miatt, főként a hetvenes és nyolcvanas években történtek, s e legvéresebb időszakban, az ETA által elkövetett cselekmények száma máig nem tisztázott.

A nyolcvanas években, a „piszkos háború” nevével fémjelzett akciók során, az akkor alakult antiterrorista hadsereg, a GAL számos ETA-tag életét oltotta ki mintegy válaszul. Az eszközök között ők sem válogattak, s élvezték a társadalom nyílt és burkolt támogatását is. A szervezet felszámolásában jelentős szerep jutott annak a Baltasar Garzón bírónak is, aki a hatvanas évek vége óta főleg szervezet bűnözés és eta-ügyeket göngyölített fel. Emlékezetes, hogy ő volt, aki 2008-ban elítélt két baszk parlamenti politikust is, mint az ETA-hoz fűződő ügyleteik miatt. Többek között az ő tevékenysége is hozzájárult, hogy évek óta a spanyol és francia börtönök lakói már az ETA teljes vezérkara.

Valódi, vagy kamu fegyverletétel

Az áldozatok szerint az úgymond fegyverletétel nem más, mint taktikai húzás. és csupán arra szolgál, hogy az eta-foglyok helyzetét sikerüljön jobbá tenni, és korábbi tetteiket igyekeznek tisztára mosni.

(Lisszaboni tudósítónktól)