Frissítve! EU-csúcs: középpontban a Brexit – aláírták a megállapodást

Megkezdődött csütörtök délután Brüsszelben az Európai Tanács kétnapos találkozója, amelynek központi témája a brit uniós tagság megszűnésének (Brexit) sorsa lesz, a kilépésről frissen megszületett újabb megállapodást a tagországok vezetői el is fogadhatják. A tagországok állam-, illetve kormányfőiből álló tanács emellett az unió következő hétéves költségvetéséről és a további bővítés lehetőségeiről tárgyal.

Ha minden fél megerősíti, a Brexit november elsején lép hatályba

Intenzív tárgyalásokat követően csütörtökön született meg az Egyesült Királyság rendezett európai uniós kiválásának feltételeiről szóló megállapodás, amely most a tagállami vezetők asztalára kerül. Amennyiben a csúcstalálkozón mindkét fél megerősíti az újabb dokumentumot, majd a brit parlament alsóháza és az Európai Parlament is megszavazza azt, Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnésére november első napján kerülhet sor.

London a 2016 júniusában tartott népszavazást követően jelentette be kilépési szándékát az Európai Unióból.

Az előző brit miniszterelnök, Theresa May tavaly novemberben megállapodást ért el az unióban maradó huszonhét országgal a Brexit feltételrendszeréről, amelyet a londoni alsóház azonban háromszor is elutasított. Halasztásokat követően az Európai Tanács áprilisban, rendkívüli találkozón döntött a Lisszaboni Szerződés ide vonatkozó, 50. cikke szerinti határidő meghosszabbításáról október végéig.

A mostani EU-csúcs napirendi pontjai között szerepel

még az EU következő, 2021-től érvényes keretköltségvetéséről tervezett vita, megbeszélés Albánia és Észak-Macedónia uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről, valamint az éghajlatváltozás nemzetközi vonatkozásairól.

A tagállami vezetők a tervezett program szerint meg fogják vitatni az úgynevezett stratégiai menetrend intézkedéseit, és a 2019-2024-es időszakra vonatkozó uniós prioritásokat. Ezek a szabadságjogok védelmét, egy erős gazdasági bázis kialakítását, a klímasemleges, zöld, méltányos és szociális Európa megvalósítását, valamint az európai érdekek és értékek előmozdítását foglalják magukban. Az ülésre meghívást kap az Európai Bizottság megválasztott elnöke, Ursula von der Leyen is, aki ismertetni fogja az új bizottság prioritásait.

A vezetők továbbá várhatóan határozatot fogadnak el, amellyel kinevezik Christine Lagarde-ot az Európai Központi Bank elnökévé.

Von der Leyen: nem valószínű most döntés az albán és észak-macedón csatlakozási tárgyalásokról

Az eddigi jelek alapján nem tűnik valószínűnek, hogy döntés születik Albánia és Észak-Macedónia európai uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről a csütörtöki európai uniós csúcstalálkozón – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság következő elnöke.

„Ezt nagyon sajnálom, mivel ezek az országok óriási erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy közelebb kerüljenek az EU-hoz, és rendkívül fontos lenne, hogy pozitív jelzést kapjanak” – mondta a volt német védelmi miniszter.

Az EU-tagállamok illetékes miniszterei a francia kormány ellenállása miatt nem tudták kedden jóváhagyni a csatlakozási tárgyalások megindítását, annak ellenére sem, hogy a brüsszeli testület értékelése szerint a két ország végrehajtotta a feltételként előírt reformokat.

EP-elnök: az uniós parlament üdvözli az újabb Brexit-megállapodást

Az Európai Parlament üdvözli a megszületett újabb Brexit-megállapodást, és fontosnak tartja, hogy az Európai Unió tagországainak vezetői elfogadják azt – jelentette ki David Sassoli, az Európai Parlament (EP) elnöke Brüsszelben csütörtökön, az Európai Tanács ülésének megkezdése után tartott sajtótájékoztatóján.

Sassoli aláhúzta, hogy az Európai Parlament alaposan megvizsgálja a brit kiválásról újraszövegezett megállapodás tartalmát és az abban rögzített feltételeket annak ellenőrzése érdekében, hogy a megállapodás összhangban áll-e az Európai Unió és polgárai érdekeivel.

Büntetni kell azokat, akik nem tartják be a jogállamiság követelményeit

Az 2021-től érvényes hétéves uniós költségvetésről azt mondta, az EU fő politikai prioritásait tükröző megállapodásra kell törekedni. Elengedhetetlen a kutatás és az innováció, a környezetvédelem és az éghajlatváltozás elleni harc, az infrastruktúra fejlesztése, a kis- és középvállalkozások és a digitalizáció területeinek biztos finanszírozása. Reagálnia kell a munkanélküliségre, a gyermekszegénység leküzdésére, garanciát kell nyújtania az ifjúság és a rászorulók számára. Mindeközben meg kell őriznie a finanszírozási szintet különösen az olyan hagyományos EU-politikák tekintetében, mint a kohézió és a mezőgazdaság területe – húzta alá.

„Olyan költségvetésre van szükségünk, amely összhangban áll az értékeinkkel. Be kell vezetni egy új védelmi mechanizmust, amely bünteti azokat, akik nem tartják be a jogállamiság követelményeit” – fogalmazott.

Az új Európai Bizottsággal összefüggésben azt mondta, a biztosjelöltek meghallgatása folytatódik, szavazásra a bizottság végleges összetételéről egy hónap késéssel, novemberben kerülhet sor. Az Európai Parlamentet nem lehet hibáztatni a késedelem miatt, „mivel feladatát lelkiismeretesen és az uniós szerződésekben foglalt jogainak megfelelően folytatja és fogja folytatni” – tette hozzá.

Csúcsjelölti rendszer

Elmondta azt is, hogy az EP nehézségekkel küzd amiatt, hogy az Európai Tanács nem vette figyelembe a 2014-ben először alkalmazott, úgynevezett csúcsjelölti rendszert, amely szerint az európai parlamenti választásokon legtöbb mandátumot szerzett pártcsoport előre megnevezett jelöltje töltheti be az Európai Bizottság elnöki tisztségét. Az Európai Tanács ezzel az eljárásával nagy sebet ejtett az Európai Parlamenten, amelyet még orvosolni kell – fogalmazott.

Sassoli kijelentette azt is, hogy az EP támogatja a csatlakozási tárgyalások azonnali megindítását Észak-Macedóniával és Albániával.

Törökországgal összefüggésben

viszont éppen azt mondta, hogy meg kell szakítani a csatlakozási tárgyalásokat. Hangsúlyozta:

„nyomatékosan elítéljük a Szíria északkeleti részén folytatott török katonai offenzívát”, amely a nemzetközi jog súlyos megsértését jelenti, aláássa a régió egészének stabilitását és biztonságát, további szenvedést okozva a háború sújtotta embereknek.

Az EP üdvözli azt a döntést, amely szerint az uniós tagországok összehangolják a Törökországba irányuló fegyvereladás felfüggesztésének feltételeit – mondta.

Aláírták az új megállapodást

Aláírták az új megállapodást az Egyesült Királyság rendezett európai uniós kiválásának feltételeiről a tagországok vezetőinek csúcstalálkozóján csütörtökön Brüsszelben.

A jogilag kötelező érvényű egyezmény mellett elfogadták a jövőbeli viszonyrendszer körvonalait felvázoló, módosított politikai nyilatkozatot is, miután csütörtök délelőtt egyetértésre jutottak a felek tárgyalódelegációi.

A bennmaradó tagállamok által jóváhagyott zárónyilatkozatban nincs szó az október 31-re tervezett kilépési határidő meghosszabbításáról.

A kiválási megállapodás ezután a londoni törvényhozás, illetve az Európai Parlament elé kerül jóváhagyásra. Előbbiben a szavazás kimenetele közel sem egyértelmű, sőt sokak szerint az elutasítás tűnik egyelőre valószínűbbnek.

Barnier fogja vezetni a jövőbeli EU-brit kapcsolatokról szóló tárgyalásokat

Michel Barnier lesz az Európai Unió főtárgyalója az Egyesült Királysággal kialakítandó jövőbeli viszonyrendszerről szóló egyeztetéseken, miután a szigetország kilép a közösségből – erről ő maga számolt be a csütörtöki brüsszeli EU-csúcstalálkozón.

Az EU Brexit-ügyi főtárgyalója azt közölte, hogy felkérést kapott Ursula von der Leyentől, az Európai Bizottság megválasztott elnökétől, hogy maradjon a posztján egy újabb évig, amennyiben sikerül ratifikálni a csütörtökön aláírt megállapodást a brit kilépés feltételeiről.

Kiemelte, hogy az egyezség biztosítja a belső piac integritását és megelőzi a kemény határok visszaállítását az Ír-szigeten.

Hozzátette, a tárgyalások során soha nem akart a döntésük miatt „bosszút állni” a briteken, mindig is tisztelni fogja az Egyesült Királyságot, illetve hálás lesz a szigetországnak, amely a jövőben is fontos gazdasági partnere, barátja és szövetségese lesz az Európai Uniónak.

Juncker: az egyezség jogbiztonságot teremt a Brexit okozta zavarok terén

Ratifikációja esetén jogbiztonságot teremt a várható zavarok terén az Egyesült Királyság rendezett európai uniós kiválásának feltételeiről elfogadott új megállapodás – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke csütörtök este Brüsszelben.

Az EU-csúcstalálkozón elfogadott módosított politikai nyilatkozat ambiciózus szabadkereskedelmi egyezményt vázol fel a jövőben a felek között, zéró vámokkal és kvótákkal, egyenlő versenyfeltételekkel – közölte Jean-Claude Juncker az ülés első szakaszát lezáró sajtótájékoztatón.

„Amiről megegyeztünk, több mint egy megállapodás. Ez a jogi szöveg az Ír-sziget békéjének és stabilitásának megőrzését, és körülbelül 4,5 millió ember jogainak védelmét célozza” – fogalmazott.

Újságírói kérdésre válaszolva pedig tréfásan megjegyezte, hogy a 2016-os brit népszavazáson a bennmaradás mellett szavazóknak igazuk volt.

Johnson: a brit törvényhozók támogatni fogják a Brexit-megállapodást

Boris Johnson brit kormányfő biztosnak mondta magát abban, hogy a brit parlament alsóháza támogatni fogja az Egyesült Királyság rendezett európai uniós kiválását (Brexit) biztosító új megállapodást, amelyet a csütörtökön kezdődött brüsszeli EU-csúcstalálkozón írtak alá.

A brit parlament alsóháza szombaton szavaz az új megállapodásról.

„Egészen biztos vagyok abban, ha a parlamenti kollégáim megvizsgálják a megállapodást, meg akarják majd szavazni azt” – mondta a brit miniszterelnök Brüsszelben.

Az egyezség lehetőséget biztosít a brit parlament alsóháza tagjai számára, hogy szavazatukkal ők is kifejezzék a választók demokratikus akaratát, „ahogyan azt már többször megtettük a Brexit lezárása érdekében” – fogalmazott.

„Nem hiszem, hogy bármi hátráltathatja a kilépést”, amely az október 31-i határidővel megtörténhet – mondta Johnson.

Merkel: a kilépést követően minél hamarabb szabadkereskedelmi tárgyalásokat kell kezdeni Londonnal

Az Egyesült Királyság rendezett európai uniós kiválását biztosító új megállapodás elfogadásával Nagy-Britannia unión kívüli országgá válik, ezért a lehető leghamarabb szabadkereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalásokat kell kezdeni Londonnal – jelentette ki Angela Merkel német kancellár Brüsszelben, az európai uniós tagországok brüsszeli csúcstalálkozójának szünetében csütörtökön.

Merkel az Egyesült Királyság rendezett európai uniós kiválásának feltételeiről szóló, a jövőbeli viszonyrendszer körvonalait felvázoló, módosított politikai nyilatkozat elfogadását követően adott nyilatkozatában kérdésre válaszolva azt mondta, az uniós tagországok vezetői a megbeszélésen nem foglalkoztak azzal a kérdéssel, mi következik akkor, ha a brit törvényhozók elutasítják az egyezményt.

Most a brit parlament „régi és bölcs” alsóházán a sor, hogy szavazzanak a megállapodásról – mondta.

(Forrás: MTI)