Bulvár
Ez kell egy túlélőcsomagba az EU szerint
A túlélőcsomagnak tartalmaznia kell a többi között élelmiszert, vizet és a fontos személyazonosító okmányok másolatát. Az EU azt szeretné, ha minden tagállam kidolgozna egy 72 órás túlélőkészletet a polgárok számára, hogy szembenézhessenek bármilyen újonnan felmerülő válsághelyzettel az Unió felkészültségi stratégiájának részeként, amely az alapvető készletek nagyobb mértékű felhalmozását és a polgári-katonai együttműködés javítását is szorgalmazza.
Ha válsághelyzet, akkor túlélőcsomag
Az Európai Bizottság által szerdán bemutatott stratégia 30 konkrét intézkedést tartalmaz, amelyeket az uniós tagállamoknak meg kell tenniük annak érdekében, hogy fokozzák felkészültségüket a lehetséges jövőbeli válsághelyzetekkel szemben – a természeti katasztrófáktól és ipari balesetektől kezdve a kiber- és katonai területen tevékenykedő rosszindulatú szereplők támadásáig.
„Az EU-ban másképp kell gondolkodnunk, mert a fenyegetések mások, nagyobb léptékben kell gondolkodnunk, mert a fenyegetések is nagyobbak”
– mondta újságíróknak Hadja Lahbib, a humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős biztos. Roxana Mînzatu, a felkészültségért felelős biztos hozzátette, hogy a blokk „nem a nulláról indul”. A COVID-világjárvány megmutatta, hogy a szolidáris, összehangolt, közös fellépés hozzáadott értéke az Európai Unió keretein belül abszolút döntő fontosságú.
Kulcsfontosságú terület a lakosság felkészültségének fokozása
A Bizottság sürgeti a tagállamokat, gondoskodjanak arról, hogy a polgárok rendelkezzenek olyan vészcsomaggal, amely lehetővé teszi számukra, hogy legalább 72 órán keresztül önellátóak legyenek abban az esetben, ha elszigetelődnek az alapvető ellátástól.
„Vigyázó szemetek Párizsra vessétek”
Több tagállam már rendelkezik ilyen iránymutatással, eltérő időkeretekkel. Franciaország például 72 órás túlélőkészletet ír elő, amely tartalmaz:
élelmiszert, vizet, gyógyszereket, hordozható rádiót, zseblámpát, tartalék elemeket, töltőket, készpénzt, fontos dokumentumok másolatát, beleértve az orvosi recepteket, tartalék kulcsokat, meleg ruhát és alapvető szerszámokat, például használati kést.
A Bizottság tervének célja, hogy a 27 tagállamban összehangolja az iránymutatásokat, hogy
„a különböző szinteken mindenkinek legyen egy kézikönyve arról, hogy mit kell tennie, ha megszólalnak a szirénák (…)”A felkészültségi szint az Unió, a különböző tagállamok között nagyon eltérő. A felkészültséget minden bizonnyal a különböző tagállamokban különbözőképpen értelmezik”
– mondta egy névtelenséget kérő magas rangú uniós tisztviselő.
<<< Olvassa cikkeinket a Facebookon és a Google hírei között is! >>>
Megnövelt készletek és a túlélőcsomag
A stratégia másik fő célja az alapvető felszerelések és készletek, az orvosi ellenszerek, például vakcinák, gyógyszerek és orvosi felszerelések, a kritikus nyersanyagok, hogy az ipari termelés vagy a stratégiai berendezések gyártása folytatódhasson, valamint az energetikai berendezések készleteinek növelése. Brüsszel az elmúlt hetekben már tett javaslatokat a kritikus gyógyszerek és alapvető ásványi anyagok készletezésének növelésére, ami a tagállamok hatáskörébe tartozik. A felkészültségi stratégia célja, hogy
„mindezt összefogja, és meghatározza, hogyan működnek együtt a készletek, milyen közös tapasztalatokat lehet egymástól tanulni”
–mondta egy másik, szintén névtelenséget kérő magas rangú uniós tisztviselő.
A válságkezelés „vakfoltjainak” kezelése
A polgári és katonai hatóságok közötti együttműködés javítása válság esetén szintén kulcsfontosságú prioritásként szerepel. A Bizottság közölte, hogy létrehoz egy polgári-katonai felkészültségi keretrendszert, amely egyértelmű szerepeket és felelősségi köröket tartalmaz, és rendszeres gyakorlatok tartására szólított fel a legjobb gyakorlatok tesztelése érdekében.
„Sajnos a való életben rengeteg példánk van arra, hogy milyen fenyegetésekre kell felkészülnünk”
– mondta az egyik fent idézett tisztviselő, többek között szabotázscselekményekre, dezinformációs kampányokra és kibertámadásokra. A polgári és katonai hatóságok szerepének meghatározása olyan folyamat, amely már megkezdődött – tette hozzá a tisztviselő, aki a balti-tengeri szabotázsakciókat említette.
„Most elemezzük, hogyan reagálunk, és hol vannak a vakfoltok, hol lehetnénk hatékonyabbak, hol gyorsabbak, mit tehetnénk még”.
Mindezt a munkát egy új uniós válságkoordinációs központ fogja alátámasztani, a pedig egy kockázat- és fenyegetésértékelés, amelynek első kiadását 2026 végén tervezik. Arra a kérdésre, hogy az uniós végrehajtó hatalomnak miért van szüksége több mint egy évre a dokumentum elkészítéséhez, az egyik tisztviselő azt mondta,
„Ahhoz, hogy mindezeket összefogjuk, elemezzük, és egy emészthető és hozzáadott értéket képviselő dokumentumot készítsünk, időre van szükség. Ezért nem szeretnénk ezt néhány hét alatt megcsinálni, mert fennáll a veszélye, hogy valamit figyelmen kívül hagyunk (…), és az elemzés és az információk egy része hiányzik”
– mondták forrásaink. A Bizottság addig is ad hoc korai figyelmeztetéseket ad ki, és idén létrehoz egy válság-műszerfalat, hogy a tagállamokat folyamatosan tájékoztassa az előttük álló kockázatokról, és adatokat gyűjtsön a felkészüléshez – írta a túlélőcsomagról az Euronews.
No comment!
Szerző
