Connect with us

Kultúra

Figaro³ zenei, alkotói bravúr…no igen, a köbön!

Figaro³ zenei, alkotói bravúr…no igen, a köbön!
Megosztás

Emlékszem, évtizedekkel ezelőtt Párizsban a Musée d’Orsayba mentünk. Ez mégiscsak a művészek, művészetek városa. Elsőre megdöbbentem, hogy valóban egy volt pályaudvar nyújtja a hátteret a csudálatos modern képekhez, aztán élvezni kezdtem a szabad teret, és ahogy az óriás ablakokon a fény szabadon körülöleli a képeket.

Ez jutott eszembe, ahogy az Eiffel Műhelyház felé mentem, kisebb tömegben

Itt, a MÁV egykori Északi Járműjavítójában operát nézek, néztünk meg. Nem is akármilyet. Egy színdarabszerző és három zeneszerző műve, egy estébe tömörítve, a Figaro³. Persze ez is, mint a valóság egy jól hangzó mondatba sűrítve, kicsit sántít.

Mint a mesében: élt egyszer egy francia drámaíró, Pierre-Augustin Caron de Beaumarchais (1732 –1799), aki sok más mellett egy színdarab-trilógiát is alkotott, A sevillai borbélyt (1775), a Figaro házasságát (1778), majd A bűnös anyát (1792).

No de még csak most lépek be az Eiffel Műhelyház tágas fogadótermébe, ahol – párizsi emlékeimet megidézve – a háttérben az ún. 327-es sorozatú, „Királynőnek“ is becézett mozdonyból az egyetlen fennmaradt példány áll, mögötte egy étkezőkocsi. A hallgatóságot, látogatókat fogadó terem akkora, hogy a Királynő szinte behúzódik a sarokba.

No de mi történt a színdarabokkal?

A középsőt, nyolc évvel a bemutató után, 1786-ban már operaként mutatták be, Wolfgang Amadeus Mozartnak (1756-1791) köszönhetően, akinek mindössze hat hétre volt szüksége a négyfelvonásos opera megírásához. De mintha verseny lenne, Gioachino Rossini (1792-1868) a kétfelvonásos A sevillai borbélyt, amelyet 1816-ban mutattak be, tizenhárom nap alatt írta meg, harminc évvel Mozart után. Aztán éppen százötven évvel később egy zseniális francia zeneszerző, zenetanár, Darius Milhaud (1892-1974) befejezte a trilógiát, és 1966-ban bemutatták: A bűnös anya című operát. A mozdony „Királynő” mellett, egy telefonfülkében mesét, verset hallgat egy fiatal lány, s közben az utcákról már elmaradt sárga telefonfülkét fényképezik. Micsoda technikai, életviteli változások! Régen nem lehetett volna fényképezőgépet bevinni Operába…

De ez az opera is más….

Dömötör András rendező, és szövegíró Litkai Gergellyel, és a dalszövegíró Máthé Zsolt. Ők hárman ezt a háromszáz éve írt családi és szerelmi drámát a mai világunkba helyezik, olyan természetes megoldásokkal, hogy Rudolf Péter (Kántor Csaba szerepében) videón percre készen velünk él, velünk van, s így szól ki a karmesternek is:

Kezdheti!

Cser Ádám karmester intésére ekkor valóban megszólal a zene. A három eredeti opera zenéje olyan ügyes mozaikként van összerakva, hogy nem hallunk töréseket, zenei döccenőket, köszönhető ez a karmester zenei átkötőinek. A történet a mai életünk szerves része, amikor ismerjük a titkot: megtudni magunkról többet csak a családunk, a múltunk megismerésével lehet. Így „járjuk végig” Leonnal a szülei, Almaviva gróf (Fülöp Máté) és Rosina grófné (Miksch Adrienn) házassági döccenőit, fantasztikus áriákkal és szívet nevettető átverésekkel. Így látjuk a barátság és segítség példáit Figarótól (Cser Krisztián) és Susannától (Rácz Rita), s a nagy bohózatot Bertolótól (Cseh Antal).
Észrevétlenül repült el a kezdetben ijesztően hosszúnak hitt – egy szünetes – több mint három órás produkció.

A kifelé jövők színes kavalkádja is feloldja bennem azt a régi hitem, hogy a klasszikust jó úgy játszani, ahogy anno megírták

Nos, ez a fergeteges játék, amelyből nem maradt el egyetlen híres Mozart- vagy Rossini-ária sem, úgy adta meg nekünk a ritka zenei élményt, hogy nem volt közben kicsit unalmas átmenet sem, hogy a Gróf itt bariton, bár Rossininél tenor, a Figaró basszus, pedig eredetileg bariton. Az igazi zeneértők, ezt nem tudom, hogy értékelik. Én csak élveztem az áriákat, és a Máthé Zsoltnak köszönhető csípős, vidám szövegüket.
Örülök, hogy egy újabb fantasztikus kulturális épület van a város közepétől kicsit messzebb, kicsit szégyellem, hogy csak most szólók:

menjetek, élvezzétek!

Szövegíró / Prose: Litkai Gergely, Dömötör András
Dalszövegíró / Librettist: Máthé Zsolt
Zenei vezető, átkötő zenék / Music arranged and supplemented by: Cser Ádám

Kapcsolódó

 

Szerző