Gábor György: ez az ember ezrek, tízezrek, százezrek emlékezetét sérti és gyalázza

Apám vidéki (kecskeméti) rokonait mind elhurcolták (egyedül unokaöccse, Tomi maradt életben), s a deportáltak lakásait és „zsidóbútorait” („zsidószőnyegeit”, „zsidóeszcájgjait”, „zsidóképeit”, „zsidókabátjait”, „zsidózongoráját” stb.) egyes honfitársaik azon nyomban kiigényelték, avagy minden „hivatalos” igénylés nélkül, afféle egyszerű, kétkezi „hullarablókként” megszerezték. S hasonlóképp, anyám valamennyi (mind a hat!) meggyilkolt bátyjának minden ingóságát és ingatlanját kiigényléssel, avagy anélkül, tudja a franc, annak rendje és módja szerint megkaparintották – kezdte közösségi oldala bejegyzését Gábor György filozófus.

„Katasztrófa persze, ha a magyar alkotmányosság legfőbb őre krónikus hazudozó, de akad egy ennél sokkalta nagyobb baj. Mégpedig az, hogy az az ember, aki államfőként „kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett”, a minimális jóérzést hírből sem ismerő, totálisan érzéketlen alak, aki a legcsekélyebb empátiának sincs a birtokában.

De legalább mi végre ne a hazudozásaira koncentráljunk, hanem az alábbiakra

Ez az ember ugyanis ezrek, tízezrek, százezrek emlékezetét sérti és gyalázza, s teszi ezt úgy, hogy még egy bocsánatkérésre sem futja tőle. Amikor ugyanis Sulyok Tamás a náci apjáról, aki a székesfehérvári Magyar Nemzeti Szocialista Párt (!) vezetőjeként (!) igényelte ki az elhurcolt zsidó kolléga irodáját, aztán más elhurcoltak „zsidóbútorait”, azt képes állítani, hogy apja filoszemita volt,

a legcinikusabb és legelborzasztóbb módon sérti a deportáltak és kifosztottak emlékezetét, akiket életükben és halálukban épp ezek a „filoszemiták” gyaláztak meg, hogy aztán az elhurcoltakat sem élve, sem holtan ne fogadja be a saját nemzetük. Ha tehát a náciként élő, náciként gondolkodó és náciként cselekvő apját filoszemitának mondja, azzal a kifosztottak és meggyilkoltak emlékezetét éppen úgy a gúny tárgyává teszi, mint azokét, akik életük kockáztatásával próbálták menteni a jogfosztást elszenvedetteket, s segíteni, támogatni és bújtatni a megalázott és meggyalázott üldözötteket.

S ugyanígy, ez az államfőnek mondott hazudozó, aki Sulyok Dezsőt minden ok és jogalap nélkül, pusztán személyes érdekeiből fakadóan, a legmegvetendőbb és legbecstelenebb politikai számításból saját rokonának nevezi, azoknak a tisztességes embereknek az emlékezetét relativizálja és gyalázza, akiknek volt merszük fellépni az embertelenségben, bátran szembefordulva a náci és nyilas eszmékkel, akik nemet mondtak a zsidótörvényekre, akik maguk is üldözöttekké váltak, ám akiknek tettei és cselekedetei a legigazabb példával szolgálhatnának, kiváltképp ebben az országban, ahol a holokauszt 80. évfordulójának emlékévében még maga az államfő is hazug, becstelen és manipulatív módon élhet vissza a történelmi emlékezettel, példázatává válván annak, hogy tisztességes és katartikus szembenézés helyett hogyan hazudjuk át továbbra is a múltat, immár nyolcvan éve folyamatosan, mindezzel legitimálva az elkövetők, a gyilkosok, a tolvajok és cinkosaik tetteit és bagatellizálva az áldozatok sorstalanságát, valamint az áldozatokat mentő hősök példamutatását.

A pártok, az egyházak, a civil szervezetek pedig értetlenül hallgatnak. Ha a történtek jelentőségét nem képesek megérteni és felfogni, ennek az országnak tényleg befellegzett”

-fejeződik be Gábor György filozófus bejegyzése.

Sulyok úr! A Bloch bácsitól lenyúlt vagyonról mit mond a családi legendárium?

Háttér

Hócipő: Sulyok Tamás apja zsidóktól elvett lakást és „zsidóbútorokat” kérvényezett a Nemzeti Szocialista pártnak 1944-ben. A kérvény nem sokkal azelőtt született, hogy a helyi újságban Sulyok aláírásával megjelent a Zászlóbontás című cikk.

Papír van róla….

„Polgármester Ur! Alulírottak, a Magyar Nemzeti Szocialista Párt Székesfehérvári Szervezete nevében kérjük, méltóztassák párthelység céljára megfelelő lakást kiutalni. Kérjük a Váradi Imre és Bloch Sándor zsidók tulajdonában lévő Nádor utca 16. számú házban a Hungária Kávéház fölötti I. emeleti helyiségeket (volt Váradi lakás) pártunk részére átengedni. Székesfehérvár, 1944. évi junius hó 9-n”

– ezt a levelet küldte Sulyok Tamás köztársasági elnök édesapja, Sulyok László a Hócipő cikke szerint 1944. június kilencedikén a székesfehérvári polgármesternek. A polgármesternek szóló levelet Sulyok László első helyen írta alá, ügyvédként és szervezetvezetőként. Aláíróként szerepel a levélben Márkus József, a Trieszti Általános Biztosító helyi fiókvezetője, Juhász Gyula városi számvizsgáló, valamint Marschall József ciszter gimnáziumi tanár is. Utóbbi az, akiről 1950-ben több tanú azt vallotta, hogy ő írta azt az 1944-es cikket, amely 1944. június 17-én jelent meg a Fejérmegyei Napló címlapján Sulyok aláírásával. A cikk címe Zászlóbontás volt, Sulyok ezt a Magyar Nemzeti Szocialista Párt (MNSZP) Fejér megyei vezetőjeként jegyezte, és nyílt náci propagandát tartalmazott.

Magyar György: Sulyok hazugsággal indított, de azt is tudni róla, hogy nem szereti az ellenzéki független gondolkodókat

Rokoni szál

Nem tudni, mi alapján állítja az államfő, hogy távoli rokona lenne Sulyok Dezső egykori kisgazda politikusnak – írja a Népszava. A lap Karsai László történész és egy családfakutató szakértő segítségével jutott arra a következtetésre, hogy

semmilyen nyilvánosan elérhető adat nem támasztja alá, amit Sulyok Tamás köztársasági elnök korábban állított, miszerint apai ágon távoli rokona lenne Sulyok Dezső.

„Sulyok Dezső távoli rokonom volt apai ágon, az ő szellemi öröksége, a demokrácia melletti feltétlen kiállás a mai napig meghatározó a számomra” – mondta Sulyok Tamás államfő még az Alkotmánybíróság elnökeként, 2018-ban az Arsboni jogi folyóiratnak adott interjújában.

Sulyok sem akkor, sem azóta nem részletezte, hogy pontosan milyen rokoni kapcsolat fűzi Sulyok Dezsőhöz, a két világháború közötti politikai élet jelentős szereplőjéhez, a Független Kisgazdapárt egykori vezéralakjához.

Ennek ellenére a Hirado.hu idén március elején is tényként írta le, hogy Sulyok Tamás nagyapja Sulyok Dezső testvére volt, sőt, az államfő és az egykori kisgazda Wikipédia-oldalán is ez az információ szerepel. A Népszava figyelmét először egy történész olvasója hívta fel arra, hogy a rokoni szálaknak nincs nyoma a nyilvánosan elérhető adatok között. Az olvasó állításait a lap kérésére Karsai László történész is ellenőrizte egy családfakutató szakértő segítségével. Ők is arra jutottak, hogy

Sulyok Tamás nagyapja és Sulyok Dezső nem testvérek, és semmi jele annak, hogy a két család a névazonosságon kívül rokoni kapcsolatban állt volna.

Mi alapján lehet erre következtetni?

• Az anyakönyvi adatok szerint Sulyok Dezső 1897-ben született a Veszprém megyei Simaházapusztán, az államfő nagyapja, Sulyok János, 1871-ben született Halimbán. Tehát 26 év korkülönbség volt közöttük.
• Sulyok Dezső apja Sulyok Antal malombérlő, édesanyja Szigeti Izabella volt. Az államfő nagyapjának édesapja a nyilvános iratok szerint nem ismert, testvéreivel együtt házasságon kívül született, édesanyja Sulyok Katalin volt. Vagyis nem azonos az édesanyjuk.
• Sulyok Dezső édesapja, Sulyok Antal a korabeli iratok szerint 13 éves volt akkor, amikor az államfő nagyapja megszületett, így az sem valószínű, hogy féltestvérek lennének.
• Mivel az államfő nagyapjának édesapja az elérhető iratok szerint nem ismert, feltehetően az anyjuk, Sulyok Katalin családi nevét kapták meg, így lett vezetéknevük az, hogy Sulyok.

A köztársasági elnök tavaly nyáron egy interjújában azt mondta édesapjáról, hogy 1945 után egy kommunista párttitkár személyes bosszúja miatt ítélték halálra, és évekig bujkálnia kellett. Karsai László történész a Hvg.hu-n megjelent írásában ezzel szemben nemrég kiderítette, hogy Sulyok Lászlóra az említett Zászlóbontás című cikk miatt figyeltek fel a hatóságok, és valójában azért körözték, mert tisztázni akarták, milyen szerepet játszott a nyilas mozgalomban.

Sulyok Tamás nemtelen támadásnak nevezte Karsai írását, apját pedig

„egy szociálisan érzékeny, hazafias, filoszemita embernek”

nevezte.

„Létezett és a mai napig létezik egy családi legendárium, amely úgy őrizte meg az édesapámmal kapcsolatos történeteket, ahogyan ezt korábban nyilatkoztam”

– mondta.

Ungváry Krisztián történész a Telexnek írt cikkében részletesen elemezte, miért mondott valótlanságokat az apja múltjáról a köztársasági elnök.

Hvg360: Sulyok Tamás rosszul tudja, vagy hazudik