Kerítésen túl
Grúzia még nálunk is jobban teljesít? Forródrót és e-mail várja az ottani ‘pofa be-törvény’ megszegését jelenteni vágyókat
Grúziában új szakaszába lépett a politikai élet: június 1-jén hatályba lépett az úgynevezett „külföldi befolyás átláthatóságáról” szóló törvény, amely a köznyelvben leginkább „ügynök- vagy „pofa be-törvényként” vált ismertté. A grúz kormány ezzel párhuzamosan intézkedéseket hozott a törvény betartásának ellenőrzésére is: telefonos forródrótot és egy hivatalos e-mail postafiókot hoztak létre, ahová bejelentést lehet tenni azokról a szervezetekről vagy személyekről, akik vélelmezhetően megsértik az új jogszabályt.
A „házmester, az házmester” itt és ott is
A törvény értelmében minden olyan civil szervezet, médiaintézmény vagy más társadalmi szereplő, amely bevételeinek több mint 20 százalékát külföldi forrásból szerzi, köteles regisztrálni magát „külföldi befolyás alatt álló szervezetként”.
Ezt követően rendszeres jelentési kötelezettség is terheli őket a finanszírozás, működés és tevékenység területén. Az új rendszer célja – a kormányzat hivatalos álláspontja szerint – az átláthatóság növelése és a külső beavatkozás megakadályozása a grúz belpolitikába. A forródrót és az e-mailes bejelentőrendszer bevezetését az Igazságügyi Minisztérium koordinálja. A bejelentések névtelenül is megtehetők, de a hatóságok szerint az azonosított bejelentések hatékonyabb eljárást tesznek lehetővé. A rendszer célja, hogy az állampolgárok aktívan részt vehessenek a törvény betartatásában, és jelenthessék azokat az eseteket, amikor egy szervezet elkerüli a regisztrációt vagy nem tesz eleget beszámolási kötelezettségének.
Orbán Viktor és Irakli Kobakhidze grúz miniszterelnök a Karmelita teraszán Fotó: Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály/Fischer Zoltán/MTI/MTVA
<< Olvassa cikkeinket a Facebookon, az Instagramon, a Linkedinen, a Truth-on és a Google hírei között is! >>
Csak úgy…
Orbán Viktor miniszterelnök szerdán hivatalában fogadta Irakli Kobakhidze grúz miniszterelnököt
– közölte a Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály. A tárgyaláson áttekintették a magyar-grúz gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok aktuális helyzetét és fejlesztési lehetőségeit, valamint előkészítették a júniusban Magyarországon esedékes magyar-grúz kormányzati csúcstalálkozót.
Irakli Kobakhidze is beszédet mond a május 29-30-án, Budapesten zajló CPAC Hungary rendezvényen
foglalta össze az MTI.
Ismerős? Nem véletlen….
A lépést természetesen nem fogadta egyöntetű lelkesedés. Az ellenzéki pártok és számos civil szervezet szerint a törvény – és különösen a bejelentővonal – eszközként szolgálhat a kritikus hangok elnémítására, a független média megfélemlítésére és a civil szféra ellehetetlenítésére.
Többen úgy látják, hogy az új szabályozás mintája erősen hasonlít az oroszországi „külföldi ügynöktörvényre”, amely az elmúlt években jelentős mértékben korlátozta az ottani civil szféra mozgásterét.
A nemzetközi közösség is figyelemmel kíséri az eseményeket. Az Európai Unió és több nyugati ország már korábban aggodalmát fejezte ki a törvénytervezettel kapcsolatban, hangsúlyozva, hogy az összeegyeztethetetlen lehet Grúzia uniós csatlakozási törekvéseivel. A mostani lépések – beleértve a forródrót létrehozását is – csak fokozták a kritikákat, mivel azok a polgári együttműködés, a bizalom és a nyitottság helyett a feljelentések kultúráját erősíthetik.
A grúz társadalom megosztott
Egyesek üdvözlik a kormány szigorú fellépését, mondván, hogy végre fény derülhet azokra az érdekcsoportokra, amelyek a külföldi támogatások révén befolyásolni próbálják az ország belügyeit. Mások viszont attól tartanak, hogy a törvény és az ehhez kapcsolódó bejelentőrendszer kiszolgáltatottá teszi azokat, akik külföldi támogatásból próbálnak hasznos társadalmi munkát végezni – legyen szó emberi jogi szervezetekről, környezetvédőkről vagy független újságírókról.
A következő hónapok döntő jelentőségűek lesznek: kiderül, hogy a törvény végrehajtása milyen irányba tereli a grúz demokráciát. A bejelentővonal működése – és az arra érkező válaszok – sokat elárulhatnak arról, hogy a kormány valóban az átláthatóságot szolgálja-e, vagy inkább egy újfajta ellenőrző rendszert hoz létre a kritikus hangok visszaszorítására.
Mindenesetre tény, hogy Grúzia most válaszút elé került.
A kérdés az, hogy merre fordul: a demokratikus elvek megerősítése, vagy a kontroll és félelem légkörének kiépítése felé.
