Gulyás Gergely, avagy a nagy GG tündöklő ragyogása

Az alig 40 éves Gulyás Gergely igazán nagy karriert futott be a Fideszben és a Nemzeti Együttműködés Rendszerében (NER). Ha nem ismernénk a lapok igazi leosztását még azt is mondhatnánk, hogy GG Orbán mögött az ország második embere.

NERionet

De nincs ez így, igazából a Miniszterelnökséget vezető miniszter a leghűségesebb csinovnyik. Még azt sem állítom, hogy nincs egyetlen önálló gondolata sem, de ha van is, azt gyorsan egyeztetnie kell a főnökkel. Gulyás Gergely már a NER „szülötte”, pontosabban a NER termelte ki maga számára és természetesen a saját maga képére formázta. Azt most hagyjuk is, hogy sikeres harmincas férfiak és nők, vagy már komoly vállalati pozíciókat foglaltak el a gazdasági életben, vagy egy-egy ígéretes startup céget gründolnak.

Bár a politikusi pálya nem életbiztosítása, ám ha megvannak valakiben a legszükségesebb tulajdonságok úgy, mint lojalitás, lojalitás és még egyszer lojalitás, akkor a NER-ben nagy karriert lehet befutni.

Még a 2011-es origóban Kovács Áron úgy mutatja be Gulyást, mint aki „Egy újonc az alktomány mögött”.

2001 óta a Fidesz tagja

Gulyás a Lónyay Utcai Református Gimnáziumban érettségizett. 2004-ben szerzett jogi diplomát a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán, 2007-ben szakvizsgát tett. 2004-től ügyvédjelölt, 2008-tól ügyvéd. 2005-től megbízott egyetemi oktató a Károli Gáspár Református Egyetem Alkotmányjogi Tanszékén. Az Origo írta meg tíz évvel ezelőtt, hogy Gulyás több fideszes és kormányzati forrás szerint is a párt egy másik jogi szaktekintélyének, Szájer József európai parlamenti képviselőnek köszönheti villámgyors karrierjét.

„Mindketten jogászok, és nagyon megértik egymás gondolkodását”

– mondta a kormány egyik magas rangú tisztviselője, aki szerint a Fideszben ugyan sokaknak van jogi végzettségük, de csak kevesen rendelkeznek olyan jogi felkészültséggel, mint a fiatal képviselő. Az igazi fordulat Gulyás emlékei szerint 2007 februárjában következett be, miután megjelent egy cikke a Magyar Nemzetben a Fidesz képviselőinek korábbi kordonbontó akciójáról. Ebben arról írt, hogy nem a Kossuth téri kordon elbontása volt a jogellenes, hanem a tér akkor már hónapok óta tartó lezárása.

Szabadság Kör és a Jogtipró-díj

A cikk megjelenése után hívta fel Szájer József – akit Gulyás saját bevallása szerint korábban nem ismert személyesen -, és kérte meg, hogy csatlakozzon az akkor létrehozott Szabadság Körhöz. A legismertebb akciójuk a Jogtipró-díj megalapítása volt, az ezt szimbolizáló nagy fekete bakancsot először Draskovics Tibor korábbi rendészeti miniszternek ítélték oda.

Egy falapra ragasztott bakancsot, a Szabadság Kör nevű szervezet úgynevezett Jogtipró-díját adományozta Draskovics Tibor igazságügy-miniszternek Balog Zoltán, az emberi jogi bizottság fideszes elnöke. Mivel a miniszter nem volt jelen a teremben, a képviselő Juhász Gábor államtitkár asztalára tette le a bakancsot, kérve, hogy adja át azt a tárcavezetőnek. Juhász a teremszolgálattal vitette ki a díjat.

Komárom, 2010. február 20. Gulyás Gergely, a Szabadság Kör szóvivője (b) és Panyi Miklós, a szervezet tagja megérkezik a Komárom és Révkomárom közötti Duna-híd közepére, ahol jelképesen átadták a Jogtipró-díjat, egy talapzatra rögzített fekete bakancsot Robert Fico szlovák miniszterelnöknek. 2009. augusztus 21-én ezen a helyen tartóztatták fel a révkomáromi Szent István-szobor avatási ünnepségére tartó Sólyom László köztársasági elnököt, miután Robert Fico bejelentette, hogy Szlovákia nem engedi be területére a magyar államfőt.
MTI Fotó: Kollányi Péter

A Jogtipró-díjat 2011-ben Daniel Cohn-Benditnek ítélték oda, ám Elek István a Szabadság Kör alapító tagja nyílt levelet intézett a társaságot vele együtt létrehozó Gulyás Gergelyhez, Hankiss Ágneshez és Szájer Józsefhez, amelyben értetlenségét fejezi ki, hogy a Jogtipró-díjat miért Daniel Cohn-Bendit, és miért nem Orbán Viktor kapta.

Erre még négy és fél évet kellett várni

Jogtipró-díjat adott át Orbán Viktornak a szocialista Harangozó Tamás a parlamentben. Illetve személyesen nem tudta átadni, mert Orbán Brüsszelben volt az EU-csúcson. Harangozó ezért a jogtiprást szimbolizáló bakancsot a miniszterelnök asztalára tette. A szocialista képviselő a Nemzeti Választási Irodánál történtek miatt adott díjat Orbánnak, ott kopasz férfiak egy csoportja elállta Nyakó István szocialista képviselő útját, és emiatt nem tudott beadni egy népszavazási kezdeményezést. Harangozó szeriint amíg a felelősöket nem büntetik meg, amíg Kubatov Gábor szerepét nem tisztázzák, és nem távolítják el a Fidesz alelnöki posztjáról, addig teljesen jogosan gondolja az ország, Orbán Viktor személyes utasítására akadályozták meg a népszavazást. (2016. március 6.)

Azóta nincs már Szabadság Kör és Jogtipró-díj sem

Budapest, 2021. november 16.
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter beszél (b), mellette Varga Judit igazságügyi miniszter, Jaime Mayor Oreja volt spanyol belügyminiszter (b-j) a Magyarország alaptörvénye 10 éves – gyökerek, értékek és szuverenitás című nemzetközi konferencián a Pesti Vigadóban 2021. november 16-án.
MTI/Máthé Zoltán

Magyarországon azért van különösen nagy tétje a választásoknak, mert csak a jelenlegi kormányoldal a szabadság örököse, akinek a demokratikus meggyőződése megkérdőjelezhetetlen –

jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden Budapesten, a „Magyarország Alaptörvénye 10 éves – gyökerek, értékek és szuverenitás” című nemzetközi konferencián. Gulyás Gergely azt mondta, az Európai Uniónak ma kizárólag olyan vezetői vannak, akik történelmi szerencséjükből adódóan mindig a szabadságban, a demokráciában beszéltek arról, hogy milyen fontos a szabadság, a demokrácia. Ezzel szemben a magyar állami vezetők – a miniszterelnök, az államfő és a házelnök – a diktatúra, az elnyomás időszakában is a jogállam fontosságát hangsúlyozták. A nyolcvanas években a fizikai elnyomással, a személyes egzisztencia tönkretételével szembenézve foglaltak állást a szabadság és a demokrácia mellett. Ez nyilvánvaló különbség a demokratikus elkötelezettségben Nyugat- és Közép-Európa között. A

„mi jogállamiság iránti elkötelezettségünk nem üres szólam, (…) hanem valós meggyőződésen alapul” – hangoztatta a miniszter.

Az elmúlt évtizedben nemzetközi szervezetek sok olyan véleményt fogalmaztak meg az alaptörvényről, amit a kormány méltánytalannak vagy kiegyensúlyozatlannak érez – mondta. Gulyás Gergely hangsúlyozta:

büszkék arra, hogy Magyarország a rendszerváltozást követően képes volt olyan alaptörvényt elfogadni, amely választ ad a modern társadalmi kérdésekre is.

Kiemelte, hogy máig fontos politikai viták tárgyát képezi az alaptörvény, pedig bármely kabinetnek lehetővé teszi a hatékony kormányzást. Kellő alkotmányos ellensúlyokat tartalmaz, és a magyar történelemben először rögzíti a hatalmi ágak elválasztásának elvét – tette hozzá. A magyar belpolitikai helyzetre kitérve Gulyás Gergely úgy vélekedett, hogy a velük szemben álló szereplők demokratikus meggyőződése rendkívül gyenge, demokratikus hagyományokkal pedig nem rendelkeznek. Emlékeztetett arra, hogy az alaptörvény az államadósság korlátairól szóló kitételt is tartalmaz.

Ez önmagában ok arra, hogy politikai ellenfeleik nem kedvelik az alkotmányt, az ő kormányzásuk ugyanis mindig az államadósság drámai növekedésével járt

– jelentette ki.

Magyarországon ma azok vannak ellenzékben, akik annak idején „páros lábbal tiporták” a gyülekezési jogot, fizikai erőszakot alkalmaztak a velük törvényes keretek között egyet nem értőkkel szemben – mondta a miniszter. Az alaptörvény tartalmazza Magyarországnak a népességére vonatkozó rendelkezési jogát.

Mivel az „ellenzék migrációpárti”, ez korlátot jelent a törekvéseinek

– emelte ki. Gulyás Gergely rámutatott arra, hogy Európával is van konfliktus:

a magyar alkotmány szerint az apa férfi, az anya nő, ezzel szemben az Európai Parlamentben arról hoztak határozatot, hogy az apa is szülhet.

Forrás: Respublika.hu

Kapcsolódó

„Gulyás Gergely egyre mocskosabb, egyre ócskább dumái” – Az „utca embere” kitálal!