Lesújtó jelentés a magyar gyerekekről

Évről évre nehezebb gyereknek lenni Magyarországon, az egymásra rakódó feszültség és a régóta húzódó, megoldatlan problémák miatt – mondja Gyurkó Szilvia, a gyermekjogokkal foglalkozó Hintalovon Alapítvány létrehozója, a 2017-ről szóló Gyermekjogi Jelentésük alapján. Ilyen problémák a gyerekszegénység, illetve a gyerekeket nevelő családok szegénysége, a gyerekbántalmazás, hogy sok gyerek családon kívül nevelkedik, hogy megkülönböztetik a fogyatékosokat.

A Hintalovon jelentése szerint 2017-ben a legtöbb család már érzékelte ugyan, hogy vége a mélypontját 2014-ben elérő gazdasági válságnak, de Gyurkó Szilvia árnyalja a képet: „a gyerekszegénység mértékéről nehéz pontos számokat kapni, mert a statisztikával is bűvészkednek. Ha például 2500 forinttal emelkedik egy család havi bevétele, kikerülhet a súlyosan hátrányos helyzetű kategóriából, miközben a helyzete valójában nem javul.”

Szegénység miatt gyakran elveszik a gyerekeket

Bár Gyurkó szerint ez törvényellenes, 2017-ben a családból kiemelt gyerekek közül minden harmadik elvételét az anyagi helyzettel indokolták. A döntés viszonylag gyors ahhoz képest, mint amennyit a szülők aztán várniuk kell arra, hogy visszakapják a gyereküket.

A mélyszegénységre nincs sikeres stratégia, a hátrányos helyzetű térségekben egymásra rakódnak a problémák, kódolva van, hogy hátrányos helyzetbe kerül az oktatásban és az egészségügyi ellátásban az, aki hátrányos helyzetű településen él. „Azért egyre rosszabb a helyzet, mert a régi problémákat húzzuk magunk után, így az újakkal nem tudunk igazán foglalkozni, sok jelenségre nem terjed ki a figyelem.”

Feudális gyermeknevelési gondolkodás

Bár 2005 óta tilos a fizikai bántalmazás, a közvélekedés – leegyszerűsítve – mégis az, hogy a gyerek megverése az egyetlen útja a szabálykövetésre tanításnak. „Feudális, múlt századi technikákkal, gondolatokkal vagyunk tele a gyerekneveléssel kapcsolatban.”

A régi megoldatlan problémák miatt nincs idő arról sem beszélni, hogy milyen gyenge a gyerekek digitális tudásának szintje, az online térben mennyire vannak biztonságban, milyen a mentálhigiénés állapotuk. Csak 40 gyermekpszichiáter van az országban – sokakat felnőttpszichiáter fogad –, nem tudni, hány gyerek küzd depresszióval. Az mindenesetre tény, hogy minden második héten öngyilkos lesz egy kamasz.

Nyugat-Európában viszont a gyerekek mentálhigiénés állapotával kiemelten foglalkoznak.

Gyakori a gyerekek zaklatása is

Az alapítványnak nagyon sok iskolai gyermekbántalmazási ügye volt tavaly, ahol a gyereket egy iskolatársa zaklatta Facebookon, Snapchaten vagy Viberen. Az iskolai reakciókban nincs következetesség: van, ahol azzal utasították el őket, hogy ami az iskola épületén és tanítási időn kívül történik, ahhoz nincs közük, más helyen a zaklató gyereket az összes lehetséges büntetéssel sújtották.

A tanárok által elkövetett szexuális visszaélésnek, molesztálásnak viszont jellemzően nincs következménye. Az esetek többségében közös megegyezéssel távozik a tanár az iskolából, így egy következő helyre tiszta lappal mehet. Van, ahol az intézmény beismeri, hogy a tanár ilyen, de nincs más, akit alkalmazhatnának, hiába keresnek. Vagy nem is keresnek. Van olyan fenntartó, aki csak akkor foglalkozna a problémával, ha rendőrségi ügy van belőle, ami szintén nem egyszerű.

Szexuális oktatás ilyen környezetben?

Nyugat-Európában sokat beszélnek arról, hogyan tanítsák egy a gyerekeknek, mit jelent a konszenzus egy párkapcsolatban és komoly energiát fordítanak a szexuális edukációra, addig itthon arról van szó, hogy fogy a népesség és szülessen minél több gyerek. De az ehhez szükséges párkapcsolati tudás, szexuális edukáció hiányzik.

„Magyarország élen jár a tinédzserterhességben, évente 10 ezer fiatalkorú esik teherbe, ebből négyezren megszülik a gyereket. Ezek döbbenetesen nagy számok, ordít róluk, hogy komoly gond van a szexuális edukációval. A NAT alapján a 11. osztályban van felvilágosítás, akkor, mikorra a gyerekek harmada már elvesztette szüzességét.”

(Forrás: hvg.hu)

Kapcsolódó:

Tények