Ha Orbán demokrata volna…

Ha Orbán demokrata volna, akkor eszébe sem jutott volna magának időkorlát nélküli teljhatalmat követelni. S nemcsak azért, mert nincs rá semmi szükség, hanem mert demokráciában ilyen nincs.

De ha mégis – föltéve, de meg nem engedve

akkor, tapasztalva az ellenkezést, tudomásul véve a nyilvánvaló tényt: a lakosság nagyjából fele nincs iránta és hatalma iránt semmilyen bizalommal, lemondott volna erről a szándékáról. Az „Operatív Törzsbe” rendőrökön kívül szakértőket is meghívott volna; a fideszes „akciócsoportokat” létre sem hozta volna, mert fölöslegesek – amelyikre mégis szükség van, azokba ellenzékieket is meghívott volna, ha már pártalapon állította őket föl.

Ha demokrata volna, nem küldött volna közterületekre fegyveres katonákat. Ha csak  próbálna demokratának látszani, akkor is már visszahívta volna őket.

Ha demokrata volna, köntörfalazás nélkül bocsánatot kérne az eddigi hazudozásokért, mellébeszélésekért, és rátérne a nyílt, sokoldalú, őszinte tájékoztatásra.

Demokrataként sem ő, sem szolgái nem mondtak volna olyat,

hogy nélkületek is megoldjuk a válságot; hogy ellenfeleink egy része a vírusnak szurkol. Hiszen nyilvánvaló, hogy mindenkire szükség van.

Demokrataként nem szigorítaná a rémhírterjesztésért kiszabható büntetést, illetve nem kreálna új tényállást: elrémülve gondolkodna azon, hány évet kapnának [és remélem, kapni is fognak!] ők mindazért, amit 10-20 éve csinálnak, bérenceikkel csináltatnak, nap mint nap.

Demokrataként… Na nem: egyértelmű, hogy amit eddig művelt, demokrata nem csinálja. Tehát: ha föltételeznénk, hogy megtért, elhatározta, hogy ezentúl demokrataként viselkedik, akkor azonnal visszaadta volna a „közmédiát” a köznek, hiszen járvány idején kevés dolog volna ennél fontosabb; szélnek eresztette volna médiabérenceit, kirúgta volna Kovács Zoltánt, Gulyás Gergelyt stb. Visszavonná még a NAT-ot is, mellékesen… A Várból is kiköltözne…

Ha demokrata akarna lenni, demokrataként meghalni, bizony, ilyesmiket kellene tennie. Új Alkotmánybíróságot fölállítani, közösen, hatásköreit visszaadni; új alkotmányt meghozni, közösen…

Hihetetlen, mennyi mindent kellene csinálnia – és egészen mást, másképp, mint eddig.

Orvosi segítséget is kellene kérnie,

például kényszeres katonásdija miatt. Hogy segítsenek elhagyni Döbrögit idéző manírjait.

De semmi ilyesmit nem tesz, ellenkezőleg: meghosszabbítja magát Bicskéig, vagy ha a nemzetközi tiltakozás erősödik, azon is túl.

Aki most is támogatja őt, megvett ember, vagy olyan elvakult, aki az orráig sem lát.

Orbán „szuverenitása” - Működő demokráciában régen megbukott volna