Egy hajléktalan adventi álma, bangladesi menekülttől örökölt hálózsákban

Várakozom. Az álom eljövetelét várom, mert olyankor minden oké. Karácsonyig már csak így lesz. Szerencsére, ha mást nem is, de aludni azért még tudok. Hamar elbóbiskolok, kellemes történetekkel takarózom. 

Szép lakásom lett

Egy majd’ harminc négyzetméteres garzon. Egyedüliként nekem bőven elég. Képzeld, ha négyen lennénk, az már százhúsz négyzetméter lenne, micsoda luxus. Három szobával, három gyerekkel és még hozzá négy kerék. Itt már nem is didergek hajnalonként, jó meleg van. Rendes kajám is van, valaki hozta. Fokhagyma leves, a kedvencem, meg rizses hús céklával, hozzá friss, foszlós, illatos kenyér. Szóval el vagyok itt, lassan berendezkedem. Tudod nem sokára választás lesz. Nekem megvannak már a jelöltjeim. Csak ne félnék, hogy zűrök lesznek majd a kajaosztással, bár azt mondták, hogy negyvenhétezerből is meg lehet élni.

Köztársasági elnöknek, mert egyszer, tudod, ha újra köztársaság leszünk, nem népi ugyan, hanem csak demokratikus, én Iványi Gábort választom majd. Csípem, ahogy társaival Sorost lazán Nobel békedíjra jelölte. Miniszterelnöknek meg Dobrev Klárát, mert szép, kedves és okos. Előtted vannak? Látod az arcukat is? Mennyivel mások, mint ezek a mostani hazudósak, figyeld csak, vedd szemügyre őket, főleg a tekintetüket nézd, akkor látod a lelküket is. Érzed a különbséget? Az én jelöltjeim majd tudni fogják, hogy vezetőknek még kiket kell kiválasztani, maguk mellé venni. A hozzájuk hasonlókat, és akkor végre minden jóra fordul idebent és odakint is. Vágod? De jó is lenne!

Figyeld csak meg, gyógyvíz ország leszünk. Gazdagok és híresek. Özönlik ide a nép a világ minden tájáról. Bevándorlók, akik gyógyulni jönnek, menekülnek a betegség elől. Nem lesz itt már soha többé szögesdrót, meg kerítés. Mi meg kiszolgáljuk itt a nyavalyák elől menekülőket mindennel. Az egészségügy, az oktatás, a mezőgazdaság, a kultúra és a tudomány mind, mind a hévizeink áldását fogja nem csak élvezni, de szolgálni is. Dől a pénz majd minden magyarnak. Lehagyjuk az egy főre eső GDP tekintetében az egész világot, mert végre azt fogjuk kihasználni, amink van, és nem arra akarunk majd támaszkodni, amink nincs. Világnemzet leszünk.

A széthúzásnak és a megosztottság miatti gyűlölködésnek egyszer s mindenkorra vége lesz. Gyógyvízgazdaság és gyógyvízpolitika mindenütt amerre csak nézel. Közös nevezőn kormánypárt és ellenzéke, gyógyvizes minden kommunikáció. Hévízzel fűtünk és általa termelt árammal világítunk, abban fürdünk és gyógyulunk. Gyógyvízzel főzünk, és azt isszuk dőzsölve a választékban. Egészségesek leszünk és gyógyultak mindannyian. Gyermekeink és unokáink többé már nem fognak szenvedni semmiben sem hiányt. Ez lesz az igazi NER.

Még nem tudom, mi lesz ezekben a napokban itt, nagy lesz a zene-bona, nem lesz nyugtom egy percig sem, jó hogy nem hallani majd a fogcsikorgatásomat. Néhai költő barátom, Isti írta nekem anno, hogy nem tudja mióta nézte a sárga falat, nem is ott látta, amit odavetített a pillanat. A képek dirib darabja visszahullott a szívére. Kellett volna neki valami lárma, nem a némaság siketítő csöndje. A függöny fölment, írta, és nem értette miért nem léptek a színre, miért nem jött meg a vitorlással szegény Sarkadi Imre. A Jozafát völgyét a térképen sehol sem találta, milyen csönd lehetett ott a holdfényes Ázsiában, sóhajtotta. A zenekar neki valahol Chopin la funebréjét búgta és nem tudta, él-e egy perc, vagy egy óra múlva. Körülvették a hetven féle nyavalyák, nem tudta bujkál-e benne a trombózis vagy a rák. Mi lesz velünk Istenem, ha minden így marad, ahogy most van……ceterum censeo esse delendam…

Álmodni azért még lehet!

Tudtam, hogy kár volt felébrednem. Jobb lett volna álmodni tovább, akár örökké. Kurvára lehűlt a levegő itt a kőbánya úti felüljáró melletti falak között. Még jó, hogy a bangladesi menekülttől örökölt bundeswehr hálózsákomban össze tudtam kuporogni. Értem én, hogy ez nem vasfüggöny, hanem határzár. Tudom én azt is, hogy miként a la cart menekült sincs, úgy hajléktalan sem. A vezér is megmondta. A Halak jegyében születtem. Bátran kiállok nézeteimért és magamért is. Álmaim valóra váltásán már a csillagok dolgoznak. Mert álmodni, azért még lehet! Advent idején is.

Ugyan erről másként: K.B, Törvénytisztelő állampolgár vagyok…