Kerítésen innen
Hitelminősítő: az Orbán-vezette Magyarország egy döntésre van a bóvlitól
Úgy tűnik Nagy Márton „két szép szeme” (?) és a „minden rendben megy, dübörgünk” magvas jelen- és jövőbelátása nem győzte meg a Standard & Poor’s (S&P) nemzetközi hitelminősítőt, ami április 11-én kiadott legújabb jelentése szerint Magyarország hosszú távú adósbesorolása változatlanul a befektetésre ajánlott kategória alsó szintjén áll. Ugyanakkor a BBB minősítés kilátását az eddigi stabilról negatívra rontotta, ami alapján következő időszakban leminősítés is elképzelhető, írja a Hvg.
A süket fülek….
A negatív kilátás annak a megfontolásunknak a tükröződése, hogy az elkövetkező két évben növekvő kockázatok fenyegetik Magyarország fiskális (költségvetési) és külső stabilitását a növekvő kereskedelmi protekcionizmus, a gyengülő globális kereslet, a szűkülő tőkebeáramlás és a választások előtti költségvetési lazítás közepette emelkedő kamatkiadások miatt
– foglalta össze elemzésében az S&P.
A kormány álláspontja szerint ez az értékelés átmeneti, és az év második felében pozitív fordulat várható
– írta a minősítésre reagáló közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
<<< Olvassa cikkeinket a Facebookon és a Google hírei között is! >>>
Kockázat kockázat hátán…
A jövőben leminősítéshez vezethet, ha Magyarország költségvetési teljesítménye gyengébbnek bizonyul előrejelzéseinknél, vagy ha fokozódnak a külső nyomások — például a kereskedelmi háborúk eszkalációjából eredő átterjedési hatások, jelentős EU-s támogatások visszavonása vagy nem megfelelő monetáris politikai beállítások révén, amelyek hatással lehetnek a forint árfolyamára és az inflációra – figyelmeztetett a hitelminősítő.
A kilátást stabilra módosíthatjuk, ha a költségvetési konszolidáció gyorsabban megy végbe, mint azt jelenleg prognosztizáljuk, és ez egyértelműen csökkenő pályára állítja az államadósság GDP-arányos szintjét. A kilátás stabilra történő módosítását akkor is megfontolhatjuk, ha Magyarország kézzelfogható előrelépést ér el az EU-s források, különösen a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) támogatásaihoz való hozzáférésben a következő két évben, ami kedvező hatással lenne az államháztartásra és a beruházásokra.
Idén is lassú lesz a gazdasági növekedés
Ami a részleteket illeti, az S&P szerint
a globális kereskedelmi zavarok közepette nő a sérülékenység a magyar gazdaság nyitottsága miatt, hiszen az export a GDP 75%-át teszi ki, és ennek jelentős része járművek vagy autóipari alkatrészek formájában jelenik meg. A belföldi kereslet kilátásai is visszafogottak a magas kamatok és a gyenge üzleti, valamint lakossági bizalmi mutatók miatt. Legutóbbi, 2024. október 25-i országjelentésünkhöz képest 2025-re vonatkozó GDP-növekedési előrejelzésünket 3%-ról 1,5%-ra csökkentettük, ami jóval elmarad a kormány középtávú, 3–6%-os céljától
– írta a hitelminősítő.
Ezzel szemben „hazai használatra…
Az S&P előrejelzése a kormány rövid távú várakozásainál is sokkal rosszabb. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) március végén módosította az idei évre vonatkozó makrogazdasági előrejelzéseit: a tárca 2,5 százalékos GDP-növekedésre számít és 4,5 százalékos inflációra – ezek jóval rosszabb prognózisok, mint amilyenek mentén a költségvetést tervezték, Nagy Márton miniszter szerint a költségvetési hiánycél módosítása mégsem indokolt, a várttól eltérő gazdasági folyamatok ugyanis kevéssé érintik a költségvetést. (Példaként említette, hogy az áfabevételek a várakozásnak megfelelően teljesülnek.) A minősítésre reagáló közleményében az NGM azt írta,
idén elérhető a 2,5 százalékos gazdasági növekedés, jövőre pedig 4 százalék körül várható. Az S&P 2026-ra csak 2,5 százalékos növekedést vár, majd a következő évben rendre 2,3 és 2,4 százalékos GDP-bővülést.
Osztogatás-infó
2024-ben a kormányzati pénzügyek konszolidálódtak, Magyarország adósságrátája, 73,5%-kal, továbbra is a legmagasabb a régióban. Emellett az államháztartási kamatteher 2025-re meghaladja a GDP 4%-át, ami az egyik legmagasabb érték az EU-ban.
A költségvetési hiányt 2025-re a GDP 4,5%-ára, 2026-ra pedig 4%-ára becsüljük, szemben a kormány 3,7%-os, illetve 3,5%-os célkitűzéseivel. A 2026-os választások előtti költekezés kockázatot jelent előrejelzéseinkre nézve
– véli a hitelminősítő. Az NGM ugyanakkor a minősítésre reagáló közleményében azt ígérte,
nem lesz választási osztogatás: az ország finanszírozási helyzete változatlan módon stabil és biztonságos, a kormány pedig továbbra is elkötelezett az erős költségvetési kontroll fenntartása mellett, amely hozzájárul a költségvetési hiány és az államadósság csökkentéséhez. A fiskális szigorral összhangban a kormány olyan költségvetéssel tervez, amelynek elsődleges egyenlege – az államadósság után fizetett kamatok nélkül számított jövő évi költségvetési pozíció – egyensúlyi, azaz nullás.
Az S&P úgy véli, hogy Magyarország nem lesz képes lehívni RRF-pénzeket a kijelölt határidő, 2026. december előtt, vagyis Magyarország tartós forrásvesztést szenved el.
A 2022-es országgyűlési választások eredményeként az Orbán Viktor vezette Fidesz párt alkotmányozó többséget szerzett, ám ez a költségvetési fegyelem rovására történt
– emlékeztet a hitelminősítő a 2022-es országgyűlési választásokat megelőző osztogatásra. Mivel a döntéshozók most ismét választási üzemmódba kapcsolnak, a gyengébb költségvetési teljesítmény valószínűleg megnehezíti a jegybank számára az inflációs célok elérését, és tovább rontja a költségvetési és monetáris politika közötti koordinációt. Emellett
a kormány által alkalmazott rendkívüli jogrend – amelyet 2020 óta különböző indokokkal hosszabbítottak meg – megerősíti azon véleményünket, hogy a közintézmények közötti fékek és ellensúlyok rendszere továbbra is korlátozott.
További részletekért kattintson!
Szerző
