Connect with us

Állati

Húsvéti „áldás” Orbán Viktornak! Avagy emlékeztető a régi húsvétokra és kampányokra

ételosztás debrecen
Megosztás

Nyugdíjas kolléganőnk – tudják, ő az, aki mindig bajban van a megszólítással – ismét írt egy nyílt levelet Magyarország miniszterelnökének. Ő az örök optimista, nem adja fel, hátha mégis elér legalább egy pici eredményt. 

Maradjunk a Viktornál.

Nézem a videóját a sonkafőzés rejtelmeiről és meg vagyok döbbenve. Ön végtelenül feledékeny lett. Mondja kérem, kiknek szólt ez a picikét rosszul összevágott videó? Mert, hogy nem nekünk, Magyarország  egyszerű állampolgárainak, az biztos. Látom a fészert, ahol ott az a nagy üst és eszembe jut 1994. Akkor is választásokra készültünk. Maga ült egy sötét kis szobában, fény se nagyon szűrődött be és mesélt. Pici, kicsi vályogház volt, körbe is vezette benne a riportert. Szegényes kis viskó volt. S maga boldog egyszerűséggel mesélte a gyerekkorát, apja szigorát, verését stb. Most a fészer nagyobb alapterületű mint anno az a kis szoba.

Majd jött a kampányfilmje emlékszik?

Állt egy piacon a pult mögött és mosolyogva mérte a narancsot. Ennyi volt. Eltelt 24 év sok idő, sok változás. A kis házból hatalmas nagy épület lett igaz a családja is szépen szaporodott kellett a hely. Csak tudja másoknál is eltelt 24 év ott is szaporodott a család csak éppen nem nőtt meg és nem tudott megszépülni a családi otthon. Nincs fészer, ahol nagy üstben főhetne a békebeli, nemzeti szalaggal átkötött sonka! Sonka sincs csak jó esetben paprikás krumpli egy ételosztáson Debrecenben vagy Gyulán esetleg Békéscsabán. Budapesten idén már nem lehetett, mert megtiltották: a szegények rontották volna a városképet. Igaz, legyünk azért igazságosak! Erzsébet- és Terézvárosba osztottak 6000 db sonkát, pici, olcsó kötözöttet, „hála” a jótevő Bajkai István fideszes alpolgármesternek, akinek most a neve nem kerülhetett fel az adományra, mert az önkormányzat nevében osztott. Nézze csak! Itt a videó, sokan lemaradtak ám róla.

Eltelt 24 év. Mi változott?

Sok minden! Maga dicsekszik a hatalmas sonkájával, amelyet – gondolom – azóta el is fogyasztottak, mi pedig nézzük. S emlékezünk egy jobb korra, amikor még nekünk is jutott jó minőségű sonka és tojás, meg minden ünnepi finomság az asztalunkra. Nézzük, már azok, akik nézhetik, mert van tévéjük és látják. De több százezer embernek még nézni sincs lehetősége, mert se tévéje, se otthona nincs. Keres viszont egy helyet, ahol éppen kaphat egy szelet kenyeret és egy tál forró ételt vagy pár szendvicset. Tudom, most azt mondja, kaptak a nyugdíjasok 10 ezer forintos Erzsébet utalványt, miért nem vettek rajta. Elmondom, miért. Viktor képzelje el, talán sikerül. A nyugdíjasok odaadták gyermekeiknek és unokáiknak, hogy tudjanak venni na nem ünnepi, hanem csak alap élelmiszereket. A dolgozók április 4 és10 között kapnak majd fizetést.

Hónap végére esett húsvét, mégsem adták előbb ki a fizetésüket

Emlékszik még milyen az, amikor nincs mit enni? Emlékszik, mikor még írt Sorosnak, hogy lehetőséget kaphasson egy ösztöndíjra? Megkapta! 10 ezer dollár nagyon nagy pénz ma is és az volt 1988-ban is. Maga tanult ezen a pénzen. S közben felejtett!
Elfelejtette, honnan jött! Milyen emberré lett maga, Viktor? Rágalmaz, hazudik, uszít, gyűlöletet szít és mindezt teszi a keresztényi hit nevében! Nem ad – pedig volna miből –, hanem elvesz! Elveszi a hitet, elveszi a felebaráti szeretetet és elveszi a reményt! A templomokban régen áldást osztottak, Viktor! Ma választásokra biztatnak, hogy több jusson nekik mint a népnek. Nem tanítanak, hanem ott is uszítanak a maga utasítására! Én sem tudok áldást mondani magára, Viktor!
Ne feledje a Szózatot Viktor: „áldjon vagy verjen sors keze” !
Önt nem fogják áldani, Viktor!

 

Kapcsolódó

A diktátor nagyon szerette a népeket, és a népek is nagyon szerették a diktátort

Szerző

Click to comment

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük