Igaz, vagy hamis: július hava a nevét Julius Caesar -ról kapta

Caesar uralkodása alatt szervezték át az addig használt római-naptárat, vezették be a Julianus-naptárt megalapítva a 365 napos évet, 4 évenkénti szökőévvel. A naptárreformot megelőzően, a római-naptárban július az ötödik hónap volt és ennek megfelelően latinul eredetileg Quintilis („ötös”) volt a hónap neve.

Ősi magyar elnevezése: Áldás hava, míg a népi kalendárium Szent Jakab havának nevezi

Az éghajlati statisztikák szerint a jellemző minimum hőmérséklet 13 / 15 °C, míg a jellemző maximum hőmérséklet 25 / 28 °C, 50-78 mm csapadék hullik és a napsütéses órák száma 255-293 óra körül van összesen a hónap folyamán. Július a nyaralók kedvence. Néha ugyan vannak borús, hűvösebb periódusok, általában azonban ilyenkor alakul ki a legmelegebb, tartósan napos, száraz idő, melyet ritkán szakít meg egy-egy heves vihar. Ezekről napjaink tudósításaiban gyakran úgy hallunk, mintha hatásai máskor még „soha meg nem történtek volna”, pedig… :

• Időszámításunk előtt 626. július, Konstantinápoly környéke: „katasztrofális aszály”.
• Időszámításunk után 718. július Konstantinápoly: a magdeburgi krónika szerint a cirkáló szaracén flottát szétszórta egy jégesővel is járó heves hóvihar.
• 933. július: Németországban fagyok és havazások.
• 1591. július 17. A nyugat-indiai orkánok egyike elpusztította annak a spanyol „aranyflottának” zömét, mely 77 vitorlásból állt és kincsekből megrakottan igyekezett Havannából Spanyolország felé.
• 1667. július 20. Brassó: nagy erejű felhőszakadás zúdult a városra. A várfalakat is leszakadásig alámosta az áradat.
• 1702. július 1. Pálóc: „nagy záporeső, hertelen az Szatthmári házába szállván az menkü 5 esztendős fiát, 18 esztendős legényét megütötte úgy hogy szörnyű halállal meghótak.”
• 1711. július 12. Barcaság: hatalmas vihar akadályozta meg a portyázó tatárokat abban, hogy megtámadják Brassó városát.
• 1781. július 3 – 9. Pozsony: „ már egy hete szörnyű lankasztó hőség, alig volt két – három grádus hijja, hogy el nem érte a vérnek természeti hévségét. A nagy hőség következtében több földmíves a szabadban hirtelen meghalt.”
• 1781. júlis 6 – 8. Székesfehérvár: „Ezen a tájon olly hévség vagyon már két héttől fogva, hogy az aratásra kitódult munkások közül nem tsak számosan az hévségtől okozott betegség miatt haza verődni kénteleníttetnek, hanem két aszszony emberek déli nyugodalmakkor megfulladván el is temettettek.”
• 1783. július 27. Csallóköz: „Pozsonytól 2 mérföldnyire nagyot csattanván az ég, a mennykő a Dunába belé üte. Arra a víz úgy kezdett füstölögni, gőzölögni, mintha égett volna, olly magasra fellövellék s felemelkedék, hogy a mellette való erdőben lévő magas fákat is fellül haladná”.
• 1784. július 4. Rózsahegy: egy villámcsapás felgyújtotta és elhamvasztotta a várkastélyt.
• 1785. július 5. Lőcse: „Még mindig hideg kárpátias időjárás, pusztító éjjeli fagyokkal az egész megyében.” Július 17. Zágráb: „Hat nap óta állandóan esik, a hegyekben lévő tavak annyira megáradtak, végül a gátak megrepedtek, a víz benyomult a város házaiba, a lakók a felsőbb emeletekre menekültek.” Július 20. Nagyszeben: „június eleje óta most vannak először meleg, napsütéses napjaink.” Július 29. Kolozsvár: „hatalmas jégdarabok, 20 fiatal szarvasmarhát agyonvertek”.
• 1786. július, Pozsony: „Sok eső, a Duna hirtelen kilépett medréből.”
• 1787. július, Szatmár megye: „ a jégdarabok nagysága elérte a 4 fontot (2.24 kg), a legkisebbek is tyúktojás nagyságúak voltak.”
• 1790. július 27. Balázsfalva: „ egy szörnyű menydörgéssel jövő Zápor esső támoda, a víz megnevekedvén minden halak vagy meg valának dögölve, vagy úgy elérzékenyedve, hogy minden bajoskodás nélkül lehet vala fogdosni. A bágyadt halak megint megfrissülének, ha más vízbe tétettek. Ennek itt azt az okát adják, hogy a ’Menkő’ a vízbe ütött vólna.” 1797. július 2. Debrecen, Hortobágy: “A nagy szárazság, meleg, hirtelen esőre, szélre, majd hóra váltott, emiatt sok állat elhullott, tsak a nyuhnyájból kb. 500 esett ki.”
• 1800. július Zimony: “A két hónapja tartó aszály miatt kútjaink kiszáradtak.”

Egyéb jeles napok júliusban:

1888 július 1.: Magyarországon a szervezett időjárási prognózis szolgálat 1888-ban alakult meg az Országos Meteorológiai és Földdelejességi Intézet keretei között. Majd július 1-én készült el az 1. magyar meteorológus által kiadott előrejelzés. A rendszeresen készülő időjárás előrejelzések alig egy év elteltével, 1889. Július 16 – ától megjelennek a fővárosi napilapokban, eleinte magyarul és németül, 1890-től csak magyarul.

• július 3.: 1981-ben ezen a napon II. János Pál pápa egy bizottságot hoz létre, melynek célja, hogy behatóan megvizsgálja az idők folyamán “Galilei-ügyként” emlegetett per problémakörét. Az egyház azért ítélte el a természettudóst az 1633-ban, mert felfedezése, miszerint a Nap körül kering a Föld és nem fordítva, szöges ellentétben állt az akkoriban elfogadott geocentrikus elmélettel, azaz, hogy minden a Föld körül kering. A bizottság munkája 1992-ben Galileo rehabilitációjával végződik. 359 évvel Galilei tárgyalása után, a pápa sajnálkozását fejezte ki a Galileit ért hátrányok miatt, és megsemmisítette az inkvizíció elmarasztaló ítéletét.
• július 5.: Sarolta napja. A néphagyomány szerint, ha ezen a napon esik, rossz lesz a diótermés.
• július 13.: Margit napja. A népi megfigyelések szerint Mérges Margit, vagy Pisis Margit többnyire esőt, zivatart hozott, ami ha bekövetkezett a későbbiekben is megzavarhatta az aratást újabb esőkkel. Medárdhoz hasonlatos 40-es napnak tartották/tartják, de kevésbé került be a köznyelvbe.
• július 15.: Kánikula napja. A kánikula kifejezést manapság már elsősorban az erős, fülledt melegre használjuk, pedig eredetileg nem is a hőmérséklettel, hanem a naptárral kapcsolatos jelentéssel bírt. Az ókorban római csillagászok megfigyelték ugyanis, hogy a Nagy Kutya csillagkép legfényesebb csillaga a nyár közepén (július második felében) egyszerre kel a nappal. Ez a csillag a Sirius, melyet neveznek Suthisnak, Kutyacsillagnak és Caniculának (kiskutya) is. Az ókori csillagászok úgy vélték, hogy a Sirius okozza a nagy nyári hőséget.

1976 július 23.: az 1. jégeső-elhárító rakéta telepítése a Tenkes-hegyen

1990-ig alkalmazták. A rakétás jégeső-elhárítást során egy, a felhőbe lőtt rakéta segítségével érik el, hogy kisebb jégszemek alakuljanak ki benne. Modernebb változatában földi generátorokkal ezüstjodid molekulákat juttatnak a viharfelhőkbe, amivel csökkenthető a kialakuló jégszemek mérete, így jelentősen mérséklődik a jégverés által okozott kár. Az ezüstjodid kristályszerkezete hasonlít a jéghez, ezért a részecskék elősegítik a vízcseppek korábbi fagyását. Ennek következtében sokkal több, de sokkal kisebb jégszemek alakulnak ki a felhőben. A kisebb szemek lassabban esnek a talaj felé, hosszabb időt töltenek a melegebb hőmérsékleti tartományban, így akár el is olvadhatnak, mire a földre érnek, de mindenképpen kevesebb kárt tesznek, mint a nagyobb jégdarabok. A Dél-Dunántúlon jelenleg is működő rendszer 1990-ben lett létrehozva.

• július 25.: Jakab napja. A népi időjóslás szerint esője kevesbíti a diót és a mogyorót, de egész télre is jövendöl: ha ezen a napon sok a felhő, sok lesz a hó, ha nagyon süt a nap, akkor télen nagy hideg várható, ha meg süt is, esik is, akkor enyhébb lesz a tél.
• július 31.: Ernő napja. Ez a nap is népi időjós nap. Ha esik, akkor enyhe tél következik.

Forrás

Kapcsolódó