Kerítésen túl
Irán lassan magára marad az Izrael folytatott háborúban
Az Izrael és Irán között dúló egyre durvább, majdnem egy hétnyi háború után a Hezbollah, a legyengült libanoni terrorszervezet megelégszik a nyilatkozatok és az elítélő szavak hangoztatásával, a jemeni lázadók pedig a fenyegetőzéssel, de nem cselekszenek; az iraki Irán-párti milíciák is nehézségekkel küzdenek, miután kiűzték őket Szíriából; De a dolgok megváltozhatnak, ha az Egyesült Államok belép a konfliktusba.
Irán eddigi „kitartottjai” nem lépnek
Izrael és Irán közötti háború hat napja óta az Iráni Iszlám Köztársaság fegyveres terrorszervezeteinek iraki, libanoni és jemeni megbízottjainak nagyrészt tartózkodtak a harchoz való komoly csatlakozástól, a hangos támogatás és a fenyegetések ellenére. Csak a jemeni húszik folytatták szórványos rakétatámadásokat Izrael ellen, bár kisebb ütemben, mint a háború előtt. A helyzet azonban megváltozhat, ha az Egyesült Államok fokozza a beavatkozását.
A Hezbollah óvatos és váratlanul visszafogott
A Hezbollah, amely jelentős csapásokat szenvedett el Izrael elleni hadjárata során – amelyet „Gáza támogatásának” nevezett –, visszafogott álláspontot képviselt. Bár elítélte az Irán elleni izraeli csapást és az Egyesült Államok beavatkozását, a Hezbollah vezetője, Naim Kasszem nem fenyegetőzött megtorlással. A csoport egyre növekvő politikai nyomással néz szembe Libanonban, beleértve a leszerelésre való felszólításokat, többen óvjál attól, hogy az országot egy szélesebb körű háborúba vonja bele.
„Politikailag, a médiában és nyilvánosan is Irán mellett állunk”
– jelentette ki vasárnap Mahmúd Kamati, a Hezbollah egyik vezető személyisége,
„Irán nem kért tőlünk katonai támogatást – meg tudja védeni magát.”
Hozzátette, hogy Izrael azon állítása, miszerint figyelemmel kíséri a Hezbollah mozgását, ürügy a libanoni csapások folytatására. Hassan Fadlallah, a Hezbollah törvényhozója is egyetértett ezzel az üzenettel, mondván, Irán soha nem követelte másoktól, hogy a nevében harcoljanak:
„Támadás esetén szuverenitása és méltósága megakadályozza, hogy bármi másra támaszkodjon, mint a saját erejére és vezetői képességeire.”
Iraki milicisták is csendben vannak
Az iraki Irán-párti milíciák is csendben maradtak, részben a szíriai és iraki dinamikák változása miatt. Bassár el-Aszad volt szíriai elnök rezsimjének bukása és az iráni tengely gyengülése Szíriában arra kényszerítette ezeket a milíciákat, hogy visszavonuljanak a határokon átnyúló műveletektől. Mivel most Irakban koncentrálódnak, korlátozottan tudják elindítani a támadásokat.
Bár a libanoni Al-Akhbar által idézett magas rangú forrás szerint az elmúlt napokban állítólag néhány drónt láttak amerikai bázisok közelében Irakban, azok a célpontok elérése előtt lezuhantak. Egy másik milíciaforrás azt mondta, hogy csupán
„emlékeztetni próbálták Washingtont arra, hogy Irak nem nyílt színtér”, és hangsúlyozták, hogy ha a konfliktus kiszélesedik, Irak „nem marad semleges”. Egyelőre azonban egyetértenek Irán önmérsékletre való felhívásával.
Irak miniszterelnöke, Mohammed Shia al-Szudáni állítólag nyomást gyakorol a milícia vezetőire, hogy kerüljék a provokatív retorikát. Vasárnap az Irán-párti Kataib Hezbollah egy nyilatkozatot adott ki, amelyben azt állította, hogy Iránnak nincs szüksége katonai segítségre „a cionista entitás” elrettentéséhez. A csoport azonban figyelmeztetett, hogy ha az Egyesült Államok csatlakozik a háborúhoz, az amerikai érdekeltségeket és bázisokat fog célba venni a régióban. Felszólították Bagdadot, hogy utasítsa ki az amerikai erőket, és zárja be az amerikai nagykövetséget, Washingtont
„Irak biztonságára és regionális stabilitására leselkedő legveszélyesebb fenyegetésként”
jelölve meg.
A Hezbollah és az iraki milíciák visszafogott válaszai nem a kapacitás hiányából, hanem inkább politikai megfontolásokból és külső korlátokból fakadnak. A libanoni MTV csatorna, a Hezbollah kritikusa, megjegyezte:
„A fegyverek hiányáról vagy a zöld jelzés hiányáról van szó? Csak a következő napok fogják megmondani. Egyelőre a libanoniak semlegességet élveznek.”
A húszik továbbra is fenyegetőznek, de nagyon visszafogottan cselekszenek
Irán megbízottjai közül csak a jemeni húszik tüzelnek továbbra is Izrael felé, bár ritkábban. Mohammed al-Bukhaiti, a húszi politikai tanács tagja az Al Jazeerának azt nyilatkozta, hogy Izrael „átlépte az összes vörös vonalat” az iráni nukleáris létesítmények megtámadásával, és figyelmeztetett:
„Bármely arab vagy muszlim ország elleni agresszióra elkerülhetetlen jemeni válasz lesz. Támogatni fogjuk Iránt, ahogyan a gázai testvéreinket is támogattuk.”
Mahdi al-Mashat, a húszik legfelsőbb politikai tanácsának vezetője vasárnap késő este kijelentette, hogy Iránnak joga van visszavágni bármely Izraelt támadó vagy segítő nemzetre:
„Elegendő képességgel rendelkezik a válaszadáshoz, és kiterjedt megállapodásokat és kapcsolatokat tart fenn számos országgal.”
Míg az iráni rezsim regionális megbízottjai, kitartottjai egyelőre a háttérben maradnak, a változó dinamikák – beleértve az amerikai katonai beavatkozást – gyorsan megváltoztathatják a helyzetet.
Különösen fontos kérdés ez annak fényében, hogy az USA elnöke az irán elleni háború folytatására, a feltétel nélküli magadásig, szólította fel az izraeli miniszterelnököt.
Szerző
